Bisnode: versenyhátrányt okoz a cégeknek, ha nem engedélyezik az utólagos fizetést
Versenyhátrányba kerülnek azok a cégek, amelyek nem engedélyezik az utólagos fizetést partnereiknek; 30 százalékkal több bevételt tudnak elérni azok, amelyek halasztott fizetést is engedélyeznek vevőiknek - derült ki a Bisnode vállalati információs társaság elemzéséből, amelyet szerdán juttattak el az MTI-nek.
A közlemény idézi Keleti Józsefet, a Bisnode csoport Magyarországért felelős igazgatóját, aki elmondta: a válság után megugrott a cégfelszámolások száma, egyre több vállalkozás nem tudta kifizetni tartozásait, ezért hitelezőik felszámolást indítottak ellenük. Hozzátette: sokan megütötték a bokájukat vevőjük nemfizetése miatt, így a cégek egy része előrefizetést kért.
Úgy gondolták, hogy ők nem fognak hitelezni vevőiknek, és nem vállalják az ezzel járó kockázatokat - mondta. Ahogy a bankok is, a vállalati szektor is visszavette "hitelezési" tevékenységét, ami sok fejlődni kívánó cég számára nehézséget okozott. A cégek sokkal kevesebbszer engedélyeztek utólagos fizetést, ami miatt sok esetben üzletek hiúsultak meg.
A szakember szerint a cégek valamelyest kezdenek engedni az óvatosságból, de még így is többször vesztenek üzletet amiatt, hogy szigorúbbak a kelleténél, vagy nem elég körültekintően mérik fel a kockázatokat. Egy nagyobb cég éves szinten súlyos 100 milliókat is bukhat, ha csak kevés adatból, nem jól kidolgozott cégminősítés alapján dönt, mely miatt a jó üzleteket is elutasítja - mutatott rá.
Egyre többen felismerték, hogy hosszú távon csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha utólagos fizetést engedélyeznek vevőiknek. A válság előtti idők viszont már nem jönnek vissza, mert a cégek jobban megnézik kivel és milyen feltételekkel üzletelnek, sokan építenek több biztosítékot szerződéseikbe. Állandó vevők esetén is érdemes a hitelkereteket, azaz a céggel szembeni maximális megengedett kintlévőséget legalább évente egyszer felülvizsgálni - mondta.
MTI
A közlemény idézi Keleti Józsefet, a Bisnode csoport Magyarországért felelős igazgatóját, aki elmondta: a válság után megugrott a cégfelszámolások száma, egyre több vállalkozás nem tudta kifizetni tartozásait, ezért hitelezőik felszámolást indítottak ellenük. Hozzátette: sokan megütötték a bokájukat vevőjük nemfizetése miatt, így a cégek egy része előrefizetést kért.
Úgy gondolták, hogy ők nem fognak hitelezni vevőiknek, és nem vállalják az ezzel járó kockázatokat - mondta. Ahogy a bankok is, a vállalati szektor is visszavette "hitelezési" tevékenységét, ami sok fejlődni kívánó cég számára nehézséget okozott. A cégek sokkal kevesebbszer engedélyeztek utólagos fizetést, ami miatt sok esetben üzletek hiúsultak meg.
A szakember szerint a cégek valamelyest kezdenek engedni az óvatosságból, de még így is többször vesztenek üzletet amiatt, hogy szigorúbbak a kelleténél, vagy nem elég körültekintően mérik fel a kockázatokat. Egy nagyobb cég éves szinten súlyos 100 milliókat is bukhat, ha csak kevés adatból, nem jól kidolgozott cégminősítés alapján dönt, mely miatt a jó üzleteket is elutasítja - mutatott rá.
Egyre többen felismerték, hogy hosszú távon csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha utólagos fizetést engedélyeznek vevőiknek. A válság előtti idők viszont már nem jönnek vissza, mert a cégek jobban megnézik kivel és milyen feltételekkel üzletelnek, sokan építenek több biztosítékot szerződéseikbe. Állandó vevők esetén is érdemes a hitelkereteket, azaz a céggel szembeni maximális megengedett kintlévőséget legalább évente egyszer felülvizsgálni - mondta.
MTI
Hozzászólások