Elemzők: a várakozásokhoz közeli lett az április infláció
Az áprilisi inflációs adat nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzőknek, de a kilátások bizonytalanok és számos felfelé mutató kockázattól terhesek.
A KSH pénteken kiadott jelentése szerint áprilisban 2,1 százalékosra gyorsult az éves infláció a márciusi 1,8 százalékról. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az adathoz fűzött kommentárjában azt írta: az áprilisi fogyasztói áradat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a bank 2 százalékos várakozásánál.
Az élelmiszerek áremelkedése csak mérsékeltnek mondható, miután a zömmel a tavaly áprilisi statisztikában megjelenő árrésstopok hatása kikerült a bázisból. A magasabb energiaárak, a fagy, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti - jegyezte meg.
Előretekintve az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a járműüzemanyagárak mesterséges visszafogásának köszönhetően. Az élelmiszerek esetében szintén teljesen bizonytalan, meddig maradnak az árrésstopok.
Mindenesetre ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt.
Ezeket ellensúlyozhatja viszont a forint látványosan gyors felértékelődése. Az év utolsó harmadában akár 5 százalék fölé is emelkedhet az éves drágulása üteme, az év első harmadának visszafogott inflációs adatai miatt azonban az éves átlagos infláció így is szinte biztosan 4 százalék alatt marad majd - prognosztizálta az Erste szakértője.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza számára az áprilisi inflációs adat egyértelműen kellemes meglepetés, hiszen a piaci konszenzusnál valamivel kisebb mértékű árnyomásra utal. Mindenképpen biztató, hogy a vállalatok egyelőre kivárnak az áremelésekkel, annak ellenére, hogy a márciusi termelőiár-indexek már jól tükrözték azt a költségsokkot, amellyel a termelő vállalatok szembesültek. Az élelmiszerárakba egyelőre még nem gyűrűzött be a közel-keleti konfliktus hatása, amely a közeljövőben elsősorban a műtrágya árán keresztül jelenthet emelkedő költségnyomást a mezőgazdaság számára.
A legfrissebb számokat látva, úgy tűnik, hogy érdemi esély van arra, hogy az MNB által márciusban felvázolt inflációs pályánál kedvezőbben alakuljon idén a pénzromlás üteme. Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az év/év inflációs ráta a nyár folyamán emelkedhet 3 százalék környékére, majd az év végéig érheti el a 4,0-4,5 százalék körüli rátát az év egészének átlagában végül 3,0-3,5 százalék körül alakulhat az infláció - jelezte várakozását az ING Bank szakértője.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kifejtette, áprilisban az elemzői várakozásokkal összehangban gyorsult az infláció, a kilátások pedig jelentős a bizonytalanságot hordoznak.
Az iráni háború nyomán elszálló világpiaci energiaárak a következő hónapokban mindenképpen begyűrűznek a magyar gazdaságba, a kulcskérdés az lesz, hogy ezt a folyamatot az erősebb forintárfolyam milyen mértékben tudja majd ellensúlyozni. Szintén kérdéses az árszabályozások jövője. Az energiaárak mellett az élelmiszerárakkal szemben is kockázatként merül fel, hogy a tavasz is aszályos volt, miközben fagykár is pusztított.
Előrejelzésében azzal számol, hogy a következő hónapokban fokozatos gyorsul majd az infláció és a második fél évben kiléphet a 2-4 százalékos jegybanki toleranciasávból. Úgy véli, hogy az iráni konfliktus közelgő lezárása miatt nem alakulnak ki tartós fennakadások az energiapiacon, a következő hónapokban megindulhat a helyreállás, így év végéig nem emelkedik 5 százalék fölé a fogyasztói árindex.
A legfrissebb inflációs adat alapján várhatóan a májusi ülésen sem tud majd lazítani a jegybank, az árfolyamatok túlságosan nagy bizonytalanságot jelentenek, a júniusi ülésen is csak akkor kerülhet sor kamatcsökkentésre, ha a kockázati tényezők megszűnnek, és a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája is kedvező teret biztosít - írta az MTI-nek Molnár Dániel.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője kiemelte: január után ismét a jegybanki toleranciasávba emelkedett vissza az inflációs mutató. Előretekintve szerinte is fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves üteme a következő hónapokban.
Az árrésstopok legalább részleges kivezetésével számol, ami vélhetően megjelenik majd az inflációs számokban is. Az NBH Bank egyelőre tartja az idei átlagos 3,4 százalékos inflációs előrejelzését és lehetőséget lát a kamatcsökkentések folytatására, de ennek megindulására valószínűleg még várni kell, az MNB a negyedik negyedévben tudja újra csökkenteni az alapkamatot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások