Elemzők: tartósan alacsony lehet az infláció és a kamatok is
Az éves infláció a következő két hónapban is negatív tartományban maradhat és legközelebb augusztusban lesznek magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban - ezt prognosztizálják az MTI-hez szerdán megküldött kommentárjaikban pénzügyi elemzők azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban 0,2 százalékkal alacsonyabb volt az árszint az egy évvel korábbinál.
Az idei év átlagában 0,6, jövőre 2,0 százalék körüli inflációt várnak az elemzők, ami továbbra is mélyen alatta marad az Magyar Nemzeti Bank inflációs céljának, így a kamatok tartósan alacsonyak maradhatnak.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginflációs mutató, amely kiszűri a gyakran változó termékek hatását, májusban 1,3 százalék volt, tavaly április óta stabilan 1,2 és 1,5 százalék között mozog.
Várakozása szerint az infláció augusztusban térhet vissza a pozitív tartományba és az év egészében átlagosan 0,6 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Jövőre az áfa-csökkentésnek köszönhetően visszafogottabb ütemben gyorsulhat az inflációs ráta, átlagosan pedig 2 százalék lehet 2017-ben az infláció Magyarországon.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában a konszenzusnál kissé alacsonyabbnak találta a májusi inflációs adatot, saját előrejelzésében a CIB 0,1 százalékos éves májusi adattal kalkulált, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak havi emelkedést mutattak. Az előző hónaphoz mért változások között az üzemanyagok 2,7 százalékos drágulása nem okozott meglepetést, ugyanakkor az idei iránytól eltérően, enyhe csökkenés volt megfigyelhető a szolgáltatások havi árváltozásában és a tartós fogyasztási cikkeknél is.
Az elemző szerint június-júliusban még előfordulhat negatív éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, az év végén már 1 százalék fölött, egész éves átlagban 0,6 százalék közelében alakulhat az ütem, azaz a májusi szám alapvetően nem módosítja az inflációs kilátásokat - összegezte.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, számára az élelmiszerek és szolgáltatások vártnál kisebb drágulása okozott meglepetést. A maginfláció csökkenése azt tükrözi, hogy továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedékiadó-emelése miatt 2016 őszén az infláció megközelítheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,1 százalékot, de a jegybank 3 százalékos inflációs célját várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását.
A tavalyi mínusz 0,1 százalékos átlagos infláció után idén 0,75 százalékos inflációra számít, ami azt jelenti, hogy a Takarékbank kissé mérsékelte az idei inflációs várakozását. Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - tette hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai kommentárja szerint főként az alacsony olajáraknak és az Európából érkező dezinflációs hatásnak volt köszönhető az alacsony májusi infláció. Az árak stabilitása hozzájárul a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, vagyis nő a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet - fűzték hozzá.
Mint kiemelték, az előző év azonos időszakához képest jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent a sertéshús ára, ami bizonyítja, hogy az áfacsökkentés nyertese a lakosság lett.
MTI
Az idei év átlagában 0,6, jövőre 2,0 százalék körüli inflációt várnak az elemzők, ami továbbra is mélyen alatta marad az Magyar Nemzeti Bank inflációs céljának, így a kamatok tartósan alacsonyak maradhatnak.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginflációs mutató, amely kiszűri a gyakran változó termékek hatását, májusban 1,3 százalék volt, tavaly április óta stabilan 1,2 és 1,5 százalék között mozog.
Várakozása szerint az infláció augusztusban térhet vissza a pozitív tartományba és az év egészében átlagosan 0,6 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Jövőre az áfa-csökkentésnek köszönhetően visszafogottabb ütemben gyorsulhat az inflációs ráta, átlagosan pedig 2 százalék lehet 2017-ben az infláció Magyarországon.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában a konszenzusnál kissé alacsonyabbnak találta a májusi inflációs adatot, saját előrejelzésében a CIB 0,1 százalékos éves májusi adattal kalkulált, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak havi emelkedést mutattak. Az előző hónaphoz mért változások között az üzemanyagok 2,7 százalékos drágulása nem okozott meglepetést, ugyanakkor az idei iránytól eltérően, enyhe csökkenés volt megfigyelhető a szolgáltatások havi árváltozásában és a tartós fogyasztási cikkeknél is.
Az elemző szerint június-júliusban még előfordulhat negatív éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, az év végén már 1 százalék fölött, egész éves átlagban 0,6 százalék közelében alakulhat az ütem, azaz a májusi szám alapvetően nem módosítja az inflációs kilátásokat - összegezte.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, számára az élelmiszerek és szolgáltatások vártnál kisebb drágulása okozott meglepetést. A maginfláció csökkenése azt tükrözi, hogy továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedékiadó-emelése miatt 2016 őszén az infláció megközelítheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,1 százalékot, de a jegybank 3 százalékos inflációs célját várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását.
A tavalyi mínusz 0,1 százalékos átlagos infláció után idén 0,75 százalékos inflációra számít, ami azt jelenti, hogy a Takarékbank kissé mérsékelte az idei inflációs várakozását. Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - tette hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai kommentárja szerint főként az alacsony olajáraknak és az Európából érkező dezinflációs hatásnak volt köszönhető az alacsony májusi infláció. Az árak stabilitása hozzájárul a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, vagyis nő a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet - fűzték hozzá.
Mint kiemelték, az előző év azonos időszakához képest jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent a sertéshús ára, ami bizonyítja, hogy az áfacsökkentés nyertese a lakosság lett.
MTI
Hozzászólások