Inflációs jelentés: a takarékossági megfontolások gyengülhetnek a háztartások körében
A devizahitelek forintosítása csökkenti a háztartások árfolyam-érzékenységét, emiatt gyengülhetnek a takarékossági megfontolások ebben a körben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentéséből, amelynek részleteit Gábriel Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója mutatta be csütörtökön a jegybank elemzői háttérbeszélgetésén, Budapesten.
Elmondta: a jövőben a lakossági fogyasztás bővül, amelyet az is alátámaszt, hogy a foglalkoztatottság tovább erősödhet, melyet a közmunkaprogramok mellett a versenyszféra létszámbővülése is támogathat.
A GDP növekedésével párhuzamosan a vállalatok munkaerő iránti kereslete is emelkedhet, és így a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet. A feszesebb munkaerőpiac, a nagyobb vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozza - mondta a szakértő.
Kifejtette: a költségek lassú emelkedésével és az élénkülő kereslettel összhangban az infláció csak fokozatosan emelkedhet a cél közelébe.
A jelentés összeállítói szerint a gazdasági bővülés lehetőségeivel összhangban az EU átlagát meghaladó növekedés fennmaradhat, de jövőre üteme mérséklődhet a szűkülő finanszírozási lehetőségek következtében, 2016 második felétől azonban a hitelezési aktivitás erősödésével és az EU források ismételt elindulásával javulhat a gazdasági növekedés üteme.
Rámutatott: a világpiaci nyersanyagárak csökkentek az elmúlt hónapokban, ezzel összhangban az inflációs várakozások változatlan szinten maradtak az elmúlt hónapokban.
Hozzáfűzte: a feltörekvő gazdaságok folyamatai mérsékelhetik a világgazdasági növekedést, ezen országok gazdaságának lassulása közvetlenül és közvetetten is érintheti a magyar gazdaság teljesítményét.
Az inflációs folyamatokat és várakozásokat az is lényegesen befolyásolja, hogy a jegybank júniusi feltételezéseinél érdemben alacsonyabb világpiaci olajár várható - jegyezte meg.
Gábriel Péter elmondta: a jövő gazdasági folyamatait tekintve az MNB szakértői bővülő vállalati hitelállománnyal számolnak, viszont az uniós forráslehívások 2013-2015. évi csúcsa után jövőre jelentősen jövőre csökken az EU-s pénzek beáramlása.
Kiemelte: a lakossági fogyasztás mellett a nettó export járulhat hozzá leginkább a növekedéshez, a kereslet élénkülésével fokozatosan emelkedhet a maginfláció, de az infláció csak 2017 második felében kerülhet a cél közelébe.
Rámutatott: az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad, idén a jegybank szakértői idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási deficitet prognosztizálnak.
MTI
Elmondta: a jövőben a lakossági fogyasztás bővül, amelyet az is alátámaszt, hogy a foglalkoztatottság tovább erősödhet, melyet a közmunkaprogramok mellett a versenyszféra létszámbővülése is támogathat.
A GDP növekedésével párhuzamosan a vállalatok munkaerő iránti kereslete is emelkedhet, és így a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet. A feszesebb munkaerőpiac, a nagyobb vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozza - mondta a szakértő.
Kifejtette: a költségek lassú emelkedésével és az élénkülő kereslettel összhangban az infláció csak fokozatosan emelkedhet a cél közelébe.
A jelentés összeállítói szerint a gazdasági bővülés lehetőségeivel összhangban az EU átlagát meghaladó növekedés fennmaradhat, de jövőre üteme mérséklődhet a szűkülő finanszírozási lehetőségek következtében, 2016 második felétől azonban a hitelezési aktivitás erősödésével és az EU források ismételt elindulásával javulhat a gazdasági növekedés üteme.
Rámutatott: a világpiaci nyersanyagárak csökkentek az elmúlt hónapokban, ezzel összhangban az inflációs várakozások változatlan szinten maradtak az elmúlt hónapokban.
Hozzáfűzte: a feltörekvő gazdaságok folyamatai mérsékelhetik a világgazdasági növekedést, ezen országok gazdaságának lassulása közvetlenül és közvetetten is érintheti a magyar gazdaság teljesítményét.
Az inflációs folyamatokat és várakozásokat az is lényegesen befolyásolja, hogy a jegybank júniusi feltételezéseinél érdemben alacsonyabb világpiaci olajár várható - jegyezte meg.
Gábriel Péter elmondta: a jövő gazdasági folyamatait tekintve az MNB szakértői bővülő vállalati hitelállománnyal számolnak, viszont az uniós forráslehívások 2013-2015. évi csúcsa után jövőre jelentősen jövőre csökken az EU-s pénzek beáramlása.
Kiemelte: a lakossági fogyasztás mellett a nettó export járulhat hozzá leginkább a növekedéshez, a kereslet élénkülésével fokozatosan emelkedhet a maginfláció, de az infláció csak 2017 második felében kerülhet a cél közelébe.
Rámutatott: az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad, idén a jegybank szakértői idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási deficitet prognosztizálnak.
MTI
Hozzászólások