Kamatdöntés - Elemzők: a várakozásoknak megfelelően nem változott az alapkamat
Az MTI által megkérdezett elemzők véleménye szerint a várakozásoknak megfelelően nem változott az alapkamat kedden, a monetáris tanács az irányadó rátát a jelenlegi 1,35 százalékos szinten tartotta.
Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely a jövőbeli kilátásokat illetően úgy gondolják, hogy az MNB monetáris testülete hosszabb távon kívánja fenntartani az alacsony kamatszintet.
Az Erste Bank elemzői elmondták: mint ahogy a júliusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, a jegybank elnöke elmondta, a márciusban elkezdett lazítási ciklust a júliusi vágással lezárták. A jelenlegi kamatszint összhangban áll a középtávú inflációs cél elérésével.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely kifejtették: az infláció esetében a csökkenő olajárnak köszönhetően lefelé mutató kockázatok jelentek meg, ami alátámasztja a laza monetáris politika fenntartását. A júliusi fogyasztói árindexben még nem tükröződött a benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagár esés, ami a következő hónapokban átmenetileg újra nulla százalék környékére nyomhatja az inflációs mutatót.
Az elemzők szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja is teret biztosít az alapkamat további szinten tartásához. Az Erste elemzői szerint a jövő év végéig fennmaradhat az irányadó ráta a jelenlegi 1,35 százalékos szinten.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint, mivel a magyar inflációs várakozások továbbra is nyomottak az alacsony energiaárak miatt, nincs olyan belső tényező, amely a következő hónapokban az alapkamat emelése felé mutatna. A forint a piaci turbulencia alatt meglehetősen stabilnak mutatkozott - mondta.
Emlékeztetett: júliusban a testület úgy fogalmazott, hogy "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja".
Július óta stagnálnak a kamatcsökkentési várakozások, a pénzpiaci termékek árazása alapján a befektetők 1,35 százalék körüli mélyponttal számoltak az MNB alapkamata kapcsán.
Kifejtette: a jelenlegi nemzetközi helyzet arra mutat, hogy az általános kamatkörnyezet zéró közeli szinten maradhat: az Európai Központi Bank (ECB) az európai monetáris lazítás mellett kötelezte el magát 2016 őszéig. A gazdasági fellendüléssel kapcsolatos aggodalmak most távolabbra helyezik az első amerikai kamatemelés időpontját. A hétvégén esedékes a Fed szokásos éves szimpóziuma Jackson Hole-ban, ahol további iránymutatás jöhet a testület vezetőitől, bár Janet Yellen várhatóan nem vesz részt majd az eseményen - tette hozzá Kiss Mónika.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője úgy ítélte meg: 2016 végéig változatlan maradhat a jelenlegi 1,35 százalékos kamatszint.
Kiemelte: az elmúlt hónapban a monetáris tanács lezártnak nyilvánította az idén márciusban újrakezdett kamatcsökkentési sorozatot (melynek során az irányadó jegybanki kamatszintet öt lépésben 75 bázisponttal hozták lejjebb), így a döntés senkit sem ért váratlanul, a forint meg sem rezdült a hírre.
Rámutatott: a korábban közölt információk alapján ez volt az utolsó kamatdöntő ülés, amelyen az alapkamatot még a kéthetes betét, mint irányadó jegybanki eszköz vonatkozásában határozták meg, ugyanis a szeptember 22-i kamatdöntést követően az új irányadó eszköz a fix kamatozású három hónapos betét lesz. A két hetes betétet az MNB nem vezeti ki ugyan, de korlátozza az ebben elhelyezhető likviditást nagyjából 1000 milliárd forintban, december végéig fokozatosan csökkentve az elhelyezhető mennyiséget - tette hozzá.
Hangsúlyozta: mind az inflációs kilátások, mind a külső finanszírozási környezetre vonatkozó jelenlegi várakozásaik alapján a jegybanki alapkamat 2016 utolsó negyedévéig megmaradhat a jelenlegi szintjén, és akkor is inkább inflációs (illetve ezzel összefüggésben reálkamat-) megfontolásokból, semmint külső nyomás hatására kell majd megkezdeni a fokozatos kamatemelést.
Elmondta: még ha bele is vág az amerikai Fed szeptemberben a kamatemelésbe (bár ennek esélye az utóbbi napokban erőteljesen csökkent), az amerikai jegybank még annál is fokozatosabban halad majd, mint ahogy eddig vélték a szakértők. Ez viszont - önmagában - kedvez a feltörekvő piacoknak, köztük a magyarnak is, hiszen így kisebb nyomás hárul a forintra és az egyéb magyar eszközárakra.
A Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti, hogy a hazai inflációs folyamatok lassan ugyan, de kezdenek "felpörögni", ami elsősorban a bázishatásoknak köszönhető. Az alacsony alapkamat környezet továbbra is támogathatja a hazai gazdaságpolitikai folyamatokat.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a világgazdasági centrumok között kialakult monetáris divergencia, az olajár idei mélypontja, illetve egyes feltörekvő piacokon kialakult tőzsdei pánik és leértékelődési hullám is gondot okozhat.
A Nézőpont szerint az MNB-nek leginkább az európai folyamatokhoz kell igazodnia, ezért a hazai monetáris kondíciók lazán tartása felelős döntésre utal.
Az elmúlt hetekben egyes feltörekvő piacokon (kínai, orosz, brazil) kialakult leértékelődési hullám is kockázatot jelenthet a magyar gazdaságra, mivel sok befektető tévesen egy lapon szokta említeni ezekkel a piacokkal Magyarországot és a visegrádi régiót. Ennek ellenére a régiós valuták nem kerültek a leértékelődési hullámba - fűzik hozzá. A Nézőpont Intézet szerint a következő időszakban a tartósan laza monetáris kondíciók jellemezhetik a hazai folyamatokat, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a gazdaságpolitika menetére.
MTI
Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely a jövőbeli kilátásokat illetően úgy gondolják, hogy az MNB monetáris testülete hosszabb távon kívánja fenntartani az alacsony kamatszintet.
Az Erste Bank elemzői elmondták: mint ahogy a júliusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György, a jegybank elnöke elmondta, a márciusban elkezdett lazítási ciklust a júliusi vágással lezárták. A jelenlegi kamatszint összhangban áll a középtávú inflációs cél elérésével.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely kifejtették: az infláció esetében a csökkenő olajárnak köszönhetően lefelé mutató kockázatok jelentek meg, ami alátámasztja a laza monetáris politika fenntartását. A júliusi fogyasztói árindexben még nem tükröződött a benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagár esés, ami a következő hónapokban átmenetileg újra nulla százalék környékére nyomhatja az inflációs mutatót.
Az elemzők szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja is teret biztosít az alapkamat további szinten tartásához. Az Erste elemzői szerint a jövő év végéig fennmaradhat az irányadó ráta a jelenlegi 1,35 százalékos szinten.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint, mivel a magyar inflációs várakozások továbbra is nyomottak az alacsony energiaárak miatt, nincs olyan belső tényező, amely a következő hónapokban az alapkamat emelése felé mutatna. A forint a piaci turbulencia alatt meglehetősen stabilnak mutatkozott - mondta.
Emlékeztetett: júliusban a testület úgy fogalmazott, hogy "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja".
Július óta stagnálnak a kamatcsökkentési várakozások, a pénzpiaci termékek árazása alapján a befektetők 1,35 százalék körüli mélyponttal számoltak az MNB alapkamata kapcsán.
Kifejtette: a jelenlegi nemzetközi helyzet arra mutat, hogy az általános kamatkörnyezet zéró közeli szinten maradhat: az Európai Központi Bank (ECB) az európai monetáris lazítás mellett kötelezte el magát 2016 őszéig. A gazdasági fellendüléssel kapcsolatos aggodalmak most távolabbra helyezik az első amerikai kamatemelés időpontját. A hétvégén esedékes a Fed szokásos éves szimpóziuma Jackson Hole-ban, ahol további iránymutatás jöhet a testület vezetőitől, bár Janet Yellen várhatóan nem vesz részt majd az eseményen - tette hozzá Kiss Mónika.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője úgy ítélte meg: 2016 végéig változatlan maradhat a jelenlegi 1,35 százalékos kamatszint.
Kiemelte: az elmúlt hónapban a monetáris tanács lezártnak nyilvánította az idén márciusban újrakezdett kamatcsökkentési sorozatot (melynek során az irányadó jegybanki kamatszintet öt lépésben 75 bázisponttal hozták lejjebb), így a döntés senkit sem ért váratlanul, a forint meg sem rezdült a hírre.
Rámutatott: a korábban közölt információk alapján ez volt az utolsó kamatdöntő ülés, amelyen az alapkamatot még a kéthetes betét, mint irányadó jegybanki eszköz vonatkozásában határozták meg, ugyanis a szeptember 22-i kamatdöntést követően az új irányadó eszköz a fix kamatozású három hónapos betét lesz. A két hetes betétet az MNB nem vezeti ki ugyan, de korlátozza az ebben elhelyezhető likviditást nagyjából 1000 milliárd forintban, december végéig fokozatosan csökkentve az elhelyezhető mennyiséget - tette hozzá.
Hangsúlyozta: mind az inflációs kilátások, mind a külső finanszírozási környezetre vonatkozó jelenlegi várakozásaik alapján a jegybanki alapkamat 2016 utolsó negyedévéig megmaradhat a jelenlegi szintjén, és akkor is inkább inflációs (illetve ezzel összefüggésben reálkamat-) megfontolásokból, semmint külső nyomás hatására kell majd megkezdeni a fokozatos kamatemelést.
Elmondta: még ha bele is vág az amerikai Fed szeptemberben a kamatemelésbe (bár ennek esélye az utóbbi napokban erőteljesen csökkent), az amerikai jegybank még annál is fokozatosabban halad majd, mint ahogy eddig vélték a szakértők. Ez viszont - önmagában - kedvez a feltörekvő piacoknak, köztük a magyarnak is, hiszen így kisebb nyomás hárul a forintra és az egyéb magyar eszközárakra.
A Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti, hogy a hazai inflációs folyamatok lassan ugyan, de kezdenek "felpörögni", ami elsősorban a bázishatásoknak köszönhető. Az alacsony alapkamat környezet továbbra is támogathatja a hazai gazdaságpolitikai folyamatokat.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a világgazdasági centrumok között kialakult monetáris divergencia, az olajár idei mélypontja, illetve egyes feltörekvő piacokon kialakult tőzsdei pánik és leértékelődési hullám is gondot okozhat.
A Nézőpont szerint az MNB-nek leginkább az európai folyamatokhoz kell igazodnia, ezért a hazai monetáris kondíciók lazán tartása felelős döntésre utal.
Az elmúlt hetekben egyes feltörekvő piacokon (kínai, orosz, brazil) kialakult leértékelődési hullám is kockázatot jelenthet a magyar gazdaságra, mivel sok befektető tévesen egy lapon szokta említeni ezekkel a piacokkal Magyarországot és a visegrádi régiót. Ennek ellenére a régiós valuták nem kerültek a leértékelődési hullámba - fűzik hozzá. A Nézőpont Intézet szerint a következő időszakban a tartósan laza monetáris kondíciók jellemezhetik a hazai folyamatokat, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a gazdaságpolitika menetére.
MTI
Hozzászólások