Krónika 1. rész

Az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte a 2025-ös büdzsét a Pénzügyminisztérium államtitkára csütörtökön az Országgyűlésben, a 2025-ös központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat folytatódó általános vitájában, míg a DK felszólalója megkérdőjelezte a jövő évre tervezett gazdasági növekedés realitását.Kormány: a 2025-ös büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése 

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte a 2025-ös büdzsét, amely a gazdasági újraindulását és a fenntartható növekedés előmozdítását célozza. A kihívásokkal terhelt elmúlt négy év után elérkezett az újrakezdés ideje - fogalmazott.

Kifejtette, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés újraindítása mellett a vállalati szektor, a beruházások és az innováció támogatása, a foglalkoztatottság bővülésének ösztönzése. Kiemelte a családtámogatási rendszer fenntartását és a gyermeknevelés anyagi segítését, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj garantálását.

Hozzátette, kiemelt figyelmet fordítanak az egészségügy fejlesztésére és a rezsicsökkentés fenntartására, továbbá biztosítják az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat is.

Úgy összegzett, az intézkedések javítják a vállalkozói környezetet, ösztönözik a hazai és nemzetközi befektetéseket és erősítik a magyar gazdaság versenyképességét.

Az államtitkár szerint a magyar gazdaság fundamentumait, az elmúlt csaknem másfél évtized vívmányait sikerült megőrizniük, így a gazdaság az erős alapjainak köszönhetően a jövő évtől visszatérhet a fenntartható növekedési pályára.

Felidézte, hogy a magyar gazdaság 2014 és 2019 között évente átlagosan 4,2 százalékkal bővült, a foglalkoztatottság és a beruházások is látványosan nőttek, az államháztartás egyensúlyba került, az államadósság csökkent. Ezt a felfelé ívelő trendet törte meg a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború kirobbanása, az elhibázott szankciók hatásai, az egekbe szökő energiaárak és a gyorsuló infláció - magyarázta, megjegyezve, ez fogta vissza a növekedést 2023-ban.

Tállai András közölte, tavaly sikerült letörni az inflációt, majd újfent pozitív tartományba kerültek a reálbérek is. Idén azonban a külső piacok, különösen a német gazdaság gyengélkedése és a globális autópiaci kereslet beszűkülése az ipari termelés átmeneti mérséklődését okozta - vélekedett.

Elmondta, a beruházási aktivitás 2025-ben ismét erőre kaphat a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek hatására, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) biztosított támogatásokkal, valamint a megfizethető lakhatást elősegítő intézkedések eredményeként. Jövőre így 3,4 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető, az infláció pedig 3,2 százalékra csökkenhet, a GDP a következő években 3-6 százalékkal emelkedhet - rögzítette.

Ismertette a következő időszakban várható kormányzati intézkedéseket, egyebek mellett a családi adókedvezmények megduplázását, a munkáshitelprogramot, a fiataloknak szóló lakásprogramot, a vidéki otthonfelújítási programot, a 12 ezer férőhelyes budapesti diákváros kivitelezését, a Demján Sándor Programot. 

Fidesz: új távlatokat nyit a Demján Sándor Program 

Szatmáry Kristóf (Fidesz) a Demján Sándor-programról azt mondta, az új távlatokat nyit a hazai kis- és közepes vállalkozások előtt, amelyek a gazdaság gerincét jelentik. Fő célja - folytatta -, hogy a kkv-k átlagos méretét szeretnék megduplázni a következő 4-5 évben. A feladat olyan gazdasági és szabályozási környezetet teremteni, amely a kkv-k hatékonyságát, versenyképességét és nemzetközi jelenlétét fokozza - tette hozzá, fontos szempontnak nevezve, a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyek megtartása.

Közölte, a program keretében a kormány 2025-ben mintegy 500 milliárd forint összegben tőkefinanszírozást biztosít kedvezményes hitelprogramok és vissza nem térítendő támogatások formájában. A másik fontos pillérnek a beruházási kedvezményeket, támogatásokat nevezte. Elmondta, ennek a programnak a hatására arra számítanak, hogy a kkv-k exportarányát a jelenlegi 20 százalékról 2030-ra 30 százalékra növelik. Az adminisztrációs terhek csökkentése is része a programnak - mondta.

Összegzése szerint a jövő évi költségvetésben összesen 1400 milliárd forint lesz a különböző programrészekre, és azt várják, hogy a Demján Sándor Program közvetlenül is másfél százalékos GDP-növekedést eredményezhet 2025-ben. 

DK: nem reális a költségvetésben jövőre tervezett 3,4 százalékos növekedési prognózis 

Dávid Ferenc (DK) a kormány által 2025-re tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés realitását kérdőjelezte meg és illuzórikusnak nevezte a jövőre tervezett 3,7 százalékos deficitet is.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben sem teljesült a kormány növekedésre vonatkozó prognózisa. Megjegyezte: 2023-ban még az "előjelet sem sikerült eltalálni", hiszen a tervezett 4,1 százalékos növekedés helyett 0,9 százalékos visszaesés lett.

Arra figyelmeztetett: ha a GDP közel 40 százalékát kitevő ipari és építőipari termelés "stabilan zuhan", és a beruházások is folyamatosan csökkennek, akkor nem lesz 3,4 százalékos növekedés jövőre, hiszen ezek a folyamatok január 1-jén nem változnak meg egyik pillanatról a másikra.

Pozitívnak nevezte a 3 éves bérmegállapodást, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bérek és a nyugdíjak tartósan elváltak egymástól, komoly szociális válság fog kialakulni a nyugdíjasok kárára.

Azt javasolta: ha a kormány növelni akarja a belső fogyasztást, akkor adjon nyugdíjemelést, hiszen a 2,5 millió nyugdíjas ezt a pénzt nem fogja kihordani az országból, "nem utazik a Hawaii-szigetekre", hanem "szépen beviszi a vegyesboltba", amiből rögtön áfabevétel, jövedéki adóbevétel, iparűzésiadó bevétel lesz.

(Forrás: MTI)