MNB: a tanácstagok egyetértettek a 15 bázispontos alapkamat-csökkentésben
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai egyhangúlag szavaztak a jegybanki alapkamat 15 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.
A tanács június 23-án 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A jegyzőkönyv alapján a monetáris tanács tagjai szerint a döntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát. A tanács úgy ítélte meg, hogy az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.
A tanács többsége amellett érvelt, hogy a magyar inflációs kilátások miatt nem időszerű a kamatcsökkentési ciklus lezárása, és a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével. A jegyzőkönyv szerint egy tag a kamatcsökkentési ciklus lezárására utaló előretekintő iránymutatást tartott indokoltnak, mivel véleménye szerint a 1,5 százalékos alapkamat már biztosítja, hogy az infláció az előrejelzési horizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat.
A monetáris tanács megítélése szerint rövidtávon az infláció jelentősen elmaradhat az inflációs céltól. Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet - hívja fel a figyelmet a tanács. Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy a mérsékelt inflációs alapfolyamatok miatt az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
A tanács kifejti, hogy az elmúlt időszakban tovább folytatódott a magyar gazdaság növekedése; ennek fő mozgatórugója a következő években is a belső kereslet maradhat, ugyanakkor a gazdaság bővülését a felvevőpiacok erősödő növekedése révén emelkedő exportteljesítmény is támogathatja.
Az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci folyamatok növelik a lakosság reáljövedelmét, ami segíti a lakossági fogyasztás élénkülését. A tanács szerint az általánosan javuló konjunktúra mellett a növekedési hitelprogram (nhp) is támogatja a magánszféra beruházási aktivitását.
Az MNB Monetáris Tanácsa továbbra is markáns külső finanszírozási képességre számít, amely 2015-ben a GDP 9 százaléka fölé emelkedhet. Még tovább javulhat a nettó export, amiben a várhatóan kedvező külső kereslet, és az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása tükröződhet. 2016-ban ugyanakkor feltételezhetően már visszafogottabb lesz az EU-transzfer beáramlás.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
Figyelembe véve az inflációs jelentés helyzetértékelését, az előrejelzés alappályájának lefutását, valamint értékelve a kockázati pályák monetáris politikai következményeit, a tanács több tagja a korábbinál óvatosabb előretekintő iránymutatás megfogalmazását tartotta szükségesnek.
Egy tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs alapfolyamat mutatókban az utóbbi hónapokban enyhe fordulat volt megfigyelhető, ami előretekintve befolyásolhatja az inflációs kilátásokat, mert a korábbi negyedévekhez képest enyhébb dezinflációra utalhat.
A tanács 2015. július 21-én tartja következő kamatmeghatározó ülését.
MTI
A tanács június 23-án 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A jegyzőkönyv alapján a monetáris tanács tagjai szerint a döntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát. A tanács úgy ítélte meg, hogy az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.
A tanács többsége amellett érvelt, hogy a magyar inflációs kilátások miatt nem időszerű a kamatcsökkentési ciklus lezárása, és a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével. A jegyzőkönyv szerint egy tag a kamatcsökkentési ciklus lezárására utaló előretekintő iránymutatást tartott indokoltnak, mivel véleménye szerint a 1,5 százalékos alapkamat már biztosítja, hogy az infláció az előrejelzési horizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat.
A monetáris tanács megítélése szerint rövidtávon az infláció jelentősen elmaradhat az inflációs céltól. Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet - hívja fel a figyelmet a tanács. Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy a mérsékelt inflációs alapfolyamatok miatt az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
A tanács kifejti, hogy az elmúlt időszakban tovább folytatódott a magyar gazdaság növekedése; ennek fő mozgatórugója a következő években is a belső kereslet maradhat, ugyanakkor a gazdaság bővülését a felvevőpiacok erősödő növekedése révén emelkedő exportteljesítmény is támogathatja.
Az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci folyamatok növelik a lakosság reáljövedelmét, ami segíti a lakossági fogyasztás élénkülését. A tanács szerint az általánosan javuló konjunktúra mellett a növekedési hitelprogram (nhp) is támogatja a magánszféra beruházási aktivitását.
Az MNB Monetáris Tanácsa továbbra is markáns külső finanszírozási képességre számít, amely 2015-ben a GDP 9 százaléka fölé emelkedhet. Még tovább javulhat a nettó export, amiben a várhatóan kedvező külső kereslet, és az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása tükröződhet. 2016-ban ugyanakkor feltételezhetően már visszafogottabb lesz az EU-transzfer beáramlás.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
Figyelembe véve az inflációs jelentés helyzetértékelését, az előrejelzés alappályájának lefutását, valamint értékelve a kockázati pályák monetáris politikai következményeit, a tanács több tagja a korábbinál óvatosabb előretekintő iránymutatás megfogalmazását tartotta szükségesnek.
Egy tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs alapfolyamat mutatókban az utóbbi hónapokban enyhe fordulat volt megfigyelhető, ami előretekintve befolyásolhatja az inflációs kilátásokat, mert a korábbi negyedévekhez képest enyhébb dezinflációra utalhat.
A tanács 2015. július 21-én tartja következő kamatmeghatározó ülését.
MTI
Hozzászólások