A Jobbik az elszámoltatás folytatását akarja
A Jobbik törvénymódosítással segítené tovább folytatni az elszámoltatást, amelyet szerinte a kormánypártok elszabotáltak - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Staudt Gábor, aki lehetővé tenné, hogy a hivatalos személyek panasszal élhessenek, ha elutasítják feljelentésüket.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, a Fidesz több mint egy éve hivatalosan lezárta az elszámoltatást, amelynek eredményeként 2012 végéig "mindössze" hét vádemelés történt a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányzással összefüggésben.
Staudt Gábor szerint az bizonyítja leginkább, hogy a kormány nem kívánt komolyan foglalkozni az elszámoltatással, hogy egy 2011 júliusi törvénymódosítással bevezették: csak azon feljelentések elutasítása miatt lehet panaszt tenni, amelyben a feljelentő egyben sértett is.
Csakhogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a hatóságok és a köztestületek kötelesek a hatáskörükben tudomásukra jutott bűncselekményt jelenteni - folytatta, rámutatva: a hivatalos személyeket feljelentési kötelezettség terheli, ugyanakkor nincs lehetőségük panaszt benyújtani, ha a hatóságok "mondvacsinált okokkal elutasítják a feljelentést, vagy lezárják a nyomozást". Szerinte ez sok esetben előfordul.
Staudt Gábor abszurdnak nevezte, hogy ennél fogva például az országgyűlési vagy önkormányzati képviselők sem élhetnek panasszal a hivatalos eljárásuk során észlelt visszásságok ügyében tett feljelentéseik elutasítása esetén.
Éppen ezért a jobbikos képviselő kezdeményezi a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy hivatalos személy által tett feljelentéseknél állítsák vissza a panaszjogot.
MTI
Az ellenzéki képviselő azt mondta, a Fidesz több mint egy éve hivatalosan lezárta az elszámoltatást, amelynek eredményeként 2012 végéig "mindössze" hét vádemelés történt a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányzással összefüggésben.
Staudt Gábor szerint az bizonyítja leginkább, hogy a kormány nem kívánt komolyan foglalkozni az elszámoltatással, hogy egy 2011 júliusi törvénymódosítással bevezették: csak azon feljelentések elutasítása miatt lehet panaszt tenni, amelyben a feljelentő egyben sértett is.
Csakhogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a hatóságok és a köztestületek kötelesek a hatáskörükben tudomásukra jutott bűncselekményt jelenteni - folytatta, rámutatva: a hivatalos személyeket feljelentési kötelezettség terheli, ugyanakkor nincs lehetőségük panaszt benyújtani, ha a hatóságok "mondvacsinált okokkal elutasítják a feljelentést, vagy lezárják a nyomozást". Szerinte ez sok esetben előfordul.
Staudt Gábor abszurdnak nevezte, hogy ennél fogva például az országgyűlési vagy önkormányzati képviselők sem élhetnek panasszal a hivatalos eljárásuk során észlelt visszásságok ügyében tett feljelentéseik elutasítása esetén.
Éppen ezért a jobbikos képviselő kezdeményezi a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy hivatalos személy által tett feljelentéseknél állítsák vissza a panaszjogot.
MTI
Hozzászólások