A Kúria új eljárásra utasított a jobbikos Staudt Gábor rágalmazási ügyében
A Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi felmentő ítéleteket és új eljárásra utasított csütörtökön abban az ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség rágalmazással vádolta meg Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselőt a 2010-ben Balajti Lászlóra, az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatójára tett kijelentései miatt.
A főügyészség azért emelt vádat nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt Staudt ellen, mert az ellenzéki képviselő 2010 szeptemberében sajtótájékoztatón valótlanul állította az általa fel is jelentett titkosszolgálat vezetőről, hogy gyanúsítottként hallgatta ki a katonai ügyészség.
Az ügy előzménye, hogy Staudtot pártja a 2010-es országgyűlési választások után a parlament nemzetbiztonsági bizottságába jelölte, az ehhez szükséges C típusú nemzetbiztonsági vizsgálat során pedig a Balajti vezette Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatokat állapított meg. Ezután Staudt hivatali hatalommal való visszaélés és hivatalos személy által elkövetett becsületsértés miatt tett feljelentést az altábornagy ellen.
Staudt akkoriban arról beszélt, hogy Balajti előzetes letartóztatását is kezdeményezik, mivel a főigazgató munkahelyén bizonyítékokat semmisíthet meg és befolyásolhatja az ellene folyó eljárást. Az MTI-nek pedig a jobbikos honatya azt nyilatkozta: ügyvédjét a feljelentése ügyében eljáró katonai ügyész személyesen tájékoztatta arról, hogy Balajtit eljárás alá vonták, gyanúsítottként hallgatták meg, és az ügyészség lefoglalta a hivatal szakvéleményét megalapozó iratokat.
Staudt feljelentése alapján az ügyészség nyomozást indított, melyet bűncselekmény hiányában megszüntetett.
A Staudt elleni vádemeléshez vezető eljárás Balajti feljelentése nyomán indult. Staudt mentelmi jogát a legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés 2011 tavaszán felfüggesztette, majd meggyanúsították és meg is vádolták az országgyűlési képviselőt. Staudt pártja 2012 januárjában közleményt adott ki, mely szerint a jobbikos képviselők ellen alkalmazott kettős mérce újabb bizonyítéka az ügyészségi vádemelés.
A büntetőperben első- és másodfokon, jogerősen is felmentették a vádak alól a képviselőt.
Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint Staudtot megilleti a mentelmi jog parlamenti képviselői tevékenységével kapcsolatos tevékenysége során, a vádbeli cselekmény pedig éppen ilyen, a parlamenti munkával, a bizottságok működésével összefüggő volt.
Az ügyészség fellebbezése nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék jogerősen is felmentette a jobbikos képviselőt, indokolása elsősorban azon alapult, hogy a gyanúsításra vonatkozó valótlan állítás nem alkalmas a becsület csorbítására, hiszen a jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
A ügyészség ezután fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához.
A legfelsőbb bírói fórum előtt csütörtökön Staudt többek között arról beszélt, hogy a négy éve húzódó ügy súlyával arányban nem álló megterhelést jelent számára és az igazságszolgáltatás számára is, már csak ezért sem indokolt tovább húzni az eljárást.
A Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi felmentő ítéleteket és új elsőfokú eljárást rendelt el.
A Kúria szerint a társadalmi közfelfogás szempontjából igenis lehet becsületsértő, ha valakiről valótlanul állítják, hogy gyanúsítottként kihallgatták, tehát ebben tévedett a másodfokú bíróság. Ettől azonban még nem bizonyos, hogy jelen esetben Staudt bűncselekményt követett el. E vonatkozásban az lesz a döntő, ha a bíróságok tisztázzák: tudta-e Staudt, hogy valótlanságot mond, avagy a tőle elvárható gondossággal járt el, ám valaki, akiben okkal bízhatott - például a jogi képviselője - félretájékoztatta.
A rendelkezésre álló iratokból azonban ez a kérdés nem volt eldönthető, felülvizsgálati eljárásban pedig nincs lehetőség bizonyításra, így a Kúria nem tehetett mást, mint hogy visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróság elé - közölte a tanács elnöke szóbeli indoklásában.
Hozzátette: bár egy régóta húzódó és önmagában nem jelentős tárgyi súlyú ügyről van szó, ám a benne foglalt probléma, a véleményszabadság és az emberi méltóság konfliktusa állandóan napirenden lévő, jelentős kérdés, ezért is indokolt különös gondossággal eljárni és a megnyugtató döntésig folytatni az eljárást.
MTI
A főügyészség azért emelt vádat nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt Staudt ellen, mert az ellenzéki képviselő 2010 szeptemberében sajtótájékoztatón valótlanul állította az általa fel is jelentett titkosszolgálat vezetőről, hogy gyanúsítottként hallgatta ki a katonai ügyészség.Az ügy előzménye, hogy Staudtot pártja a 2010-es országgyűlési választások után a parlament nemzetbiztonsági bizottságába jelölte, az ehhez szükséges C típusú nemzetbiztonsági vizsgálat során pedig a Balajti vezette Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatokat állapított meg. Ezután Staudt hivatali hatalommal való visszaélés és hivatalos személy által elkövetett becsületsértés miatt tett feljelentést az altábornagy ellen.
Staudt akkoriban arról beszélt, hogy Balajti előzetes letartóztatását is kezdeményezik, mivel a főigazgató munkahelyén bizonyítékokat semmisíthet meg és befolyásolhatja az ellene folyó eljárást. Az MTI-nek pedig a jobbikos honatya azt nyilatkozta: ügyvédjét a feljelentése ügyében eljáró katonai ügyész személyesen tájékoztatta arról, hogy Balajtit eljárás alá vonták, gyanúsítottként hallgatták meg, és az ügyészség lefoglalta a hivatal szakvéleményét megalapozó iratokat.
Staudt feljelentése alapján az ügyészség nyomozást indított, melyet bűncselekmény hiányában megszüntetett.
A Staudt elleni vádemeléshez vezető eljárás Balajti feljelentése nyomán indult. Staudt mentelmi jogát a legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés 2011 tavaszán felfüggesztette, majd meggyanúsították és meg is vádolták az országgyűlési képviselőt. Staudt pártja 2012 januárjában közleményt adott ki, mely szerint a jobbikos képviselők ellen alkalmazott kettős mérce újabb bizonyítéka az ügyészségi vádemelés.
A büntetőperben első- és másodfokon, jogerősen is felmentették a vádak alól a képviselőt.
Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint Staudtot megilleti a mentelmi jog parlamenti képviselői tevékenységével kapcsolatos tevékenysége során, a vádbeli cselekmény pedig éppen ilyen, a parlamenti munkával, a bizottságok működésével összefüggő volt.
Az ügyészség fellebbezése nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék jogerősen is felmentette a jobbikos képviselőt, indokolása elsősorban azon alapult, hogy a gyanúsításra vonatkozó valótlan állítás nem alkalmas a becsület csorbítására, hiszen a jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
A ügyészség ezután fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához.
A legfelsőbb bírói fórum előtt csütörtökön Staudt többek között arról beszélt, hogy a négy éve húzódó ügy súlyával arányban nem álló megterhelést jelent számára és az igazságszolgáltatás számára is, már csak ezért sem indokolt tovább húzni az eljárást.
A Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi felmentő ítéleteket és új elsőfokú eljárást rendelt el.
A Kúria szerint a társadalmi közfelfogás szempontjából igenis lehet becsületsértő, ha valakiről valótlanul állítják, hogy gyanúsítottként kihallgatták, tehát ebben tévedett a másodfokú bíróság. Ettől azonban még nem bizonyos, hogy jelen esetben Staudt bűncselekményt követett el. E vonatkozásban az lesz a döntő, ha a bíróságok tisztázzák: tudta-e Staudt, hogy valótlanságot mond, avagy a tőle elvárható gondossággal járt el, ám valaki, akiben okkal bízhatott - például a jogi képviselője - félretájékoztatta.
A rendelkezésre álló iratokból azonban ez a kérdés nem volt eldönthető, felülvizsgálati eljárásban pedig nincs lehetőség bizonyításra, így a Kúria nem tehetett mást, mint hogy visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróság elé - közölte a tanács elnöke szóbeli indoklásában.
Hozzátette: bár egy régóta húzódó és önmagában nem jelentős tárgyi súlyú ügyről van szó, ám a benne foglalt probléma, a véleményszabadság és az emberi méltóság konfliktusa állandóan napirenden lévő, jelentős kérdés, ezért is indokolt különös gondossággal eljárni és a megnyugtató döntésig folytatni az eljárást.
MTI
Hozzászólások