A tervek szerint lezárják a "Földet a gazdáknak" programot
A tervek szerint lezárják a "Földet a gazdáknak" programot - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A parlament pénteken tárgyal az erről szóló törvényjavaslatokról és országgyűlési határozati javaslatról.
Font Sándor (Fidesz) elmondta: a "Földet a gazdáknak" program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára - árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez.
Hozzátette: az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot.
Font Sándor aláhúzta: a kis- és középbirtokosokat erősítő program egyértelműen sikeres volt, amit az is mutat, hogy a vevők döntő többsége 150 hektár alatti területet vásárolt meg. Az árveréseken a vevők 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez, 50 százaléka pedig 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt.
A "Földet a gazdáknak" program alapvető célja az volt, hogy a korábban 50 százalékot kitevő nagybirtok aránya tovább csökkenjen, és kialakuljon a kívánatosnak tartott 20 százalékos nagybirtoki arány, a fennmaradó hányadot pedig a kis- és közepes gazdaságok birtokolják a magyar termőföldből - mondta a bizottsági elnök. Emlékeztetett: Magyarországon földet csak helyben lakó földművesnek minősülő gazdálkodó vehet, maximum 300 hektár mértékig.
A mezőgazdasági bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a földeket az állam az árveréseken a megyei ötéves átlagár plusz 10 százalékon hirdette meg. Ezt az árat jelentősen túllicitálták a gazdálkodók, és így hektáronként mintegy 1,4 millió forint volt az eladott állami földterületek átlagos vételára, míg a statisztikai adatok szerint a termőföldek országos átlagára hektáronként 850 ezer forint.
Hozzátette: mivel voltak olyan földterületek, amelyekre nem akadt vevő, ezért döntöttek úgy, hogy az el nem kelt földterületek továbbra is állami tulajdonban maradnak. A program keretében meghirdetett földterület mintegy 70 százalékát sikerült eladni.
Font Sándor újságírói kérdésre megemlítette: négypárti egyeztetés folyik - az MSZP távolmaradása mellett - arról, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az ajánlattétellel megszerezhető állami földek területének nagyságát 3-ról felemeljék-e 5 hektárra. Hozzátette: a gazdák a 3 hektárt nem meghaladó állami földekre továbbra is vételi ajánlatot tehetnek.
MTI
Font Sándor (Fidesz) elmondta: a "Földet a gazdáknak" program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára - árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez.
Hozzátette: az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot.
Font Sándor aláhúzta: a kis- és középbirtokosokat erősítő program egyértelműen sikeres volt, amit az is mutat, hogy a vevők döntő többsége 150 hektár alatti területet vásárolt meg. Az árveréseken a vevők 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez, 50 százaléka pedig 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt.
A "Földet a gazdáknak" program alapvető célja az volt, hogy a korábban 50 százalékot kitevő nagybirtok aránya tovább csökkenjen, és kialakuljon a kívánatosnak tartott 20 százalékos nagybirtoki arány, a fennmaradó hányadot pedig a kis- és közepes gazdaságok birtokolják a magyar termőföldből - mondta a bizottsági elnök. Emlékeztetett: Magyarországon földet csak helyben lakó földművesnek minősülő gazdálkodó vehet, maximum 300 hektár mértékig.
A mezőgazdasági bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a földeket az állam az árveréseken a megyei ötéves átlagár plusz 10 százalékon hirdette meg. Ezt az árat jelentősen túllicitálták a gazdálkodók, és így hektáronként mintegy 1,4 millió forint volt az eladott állami földterületek átlagos vételára, míg a statisztikai adatok szerint a termőföldek országos átlagára hektáronként 850 ezer forint.
Hozzátette: mivel voltak olyan földterületek, amelyekre nem akadt vevő, ezért döntöttek úgy, hogy az el nem kelt földterületek továbbra is állami tulajdonban maradnak. A program keretében meghirdetett földterület mintegy 70 százalékát sikerült eladni.
Font Sándor újságírói kérdésre megemlítette: négypárti egyeztetés folyik - az MSZP távolmaradása mellett - arról, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az ajánlattétellel megszerezhető állami földek területének nagyságát 3-ról felemeljék-e 5 hektárra. Hozzátette: a gazdák a 3 hektárt nem meghaladó állami földekre továbbra is vételi ajánlatot tehetnek.
MTI
Hozzászólások