Alkotmánybírókat választ a parlament
A parlament négy politikai vitát is tart a kabinet, valamint a három ellenzéki frakció kezdeményezésére.
Az ülés ezúttal is hétfőn, 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, amelyeket az interpellációk követnek két órában, majd azonnali kérdések hangozhatnak el.
Az első ülésnap végén a kedden elfogadni tervezett javaslatok utolsó vitáit bonyolítják le a bizottsági összegző jelentések tárgyalásaival. Kedden 16 előterjesztésről szavaz a Ház az új alkotmánybírók megválasztása előtt.
Ekkor fogadhatják el például az igazságügyi miniszter új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatát, és döntés várható a kormány őszi adócsomagjáról is, amellyel a nemzetgazdasági tárca a köztehercsökkentést és a versenyképesség növelését, továbbá az adóbürokrácia csökkentését szeretné elérni.
A képviselők emellett szavaznak oktatási és egészségügyi témájú törvénymódosításokról is, valamint a dohánytörvény elektronikus cigarettákra is kiterjedő szigorításáról. A parlament ezt követően választhatja meg az Alkotmánybíróság hiányzó tagjait, miután a Fidesz, a KDNP és az LMP a héten megegyezett a jelöltekről.
A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választhatják meg. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül.
Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11-re, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.
A keddi szavazásokat követően egyebek mellett az iskolaszövetkezeteket, valamint a szakképzést érintő törvénymódosítások általános vitái kerülnek napirendre. Szerdán tizenegy javaslatot tárgyalnak, köztük a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését a hivatalos statisztikáról szóló új törvényről, továbbá az LMP kezdeményezésére politikai vitát tartanak a munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről.
Az Országgyűlés a második héten a megszokottól eltérően nem egy, hanem két napon is ülésezik. Hétfőn a kérdések és azonnali kérdések után a 2014-2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásról tartanak vitát a kormány kezdeményezésére, míg kedden az MSZP szorgalmazására a közoktatás helyzetéről, a Jobbik indítványára pedig a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tárgyalnak a képviselők.
MTI
Az ülés ezúttal is hétfőn, 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, amelyeket az interpellációk követnek két órában, majd azonnali kérdések hangozhatnak el.
Az első ülésnap végén a kedden elfogadni tervezett javaslatok utolsó vitáit bonyolítják le a bizottsági összegző jelentések tárgyalásaival. Kedden 16 előterjesztésről szavaz a Ház az új alkotmánybírók megválasztása előtt.
Ekkor fogadhatják el például az igazságügyi miniszter új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatát, és döntés várható a kormány őszi adócsomagjáról is, amellyel a nemzetgazdasági tárca a köztehercsökkentést és a versenyképesség növelését, továbbá az adóbürokrácia csökkentését szeretné elérni.
A képviselők emellett szavaznak oktatási és egészségügyi témájú törvénymódosításokról is, valamint a dohánytörvény elektronikus cigarettákra is kiterjedő szigorításáról. A parlament ezt követően választhatja meg az Alkotmánybíróság hiányzó tagjait, miután a Fidesz, a KDNP és az LMP a héten megegyezett a jelöltekről.
A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választhatják meg. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül.
Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11-re, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.
A keddi szavazásokat követően egyebek mellett az iskolaszövetkezeteket, valamint a szakképzést érintő törvénymódosítások általános vitái kerülnek napirendre. Szerdán tizenegy javaslatot tárgyalnak, köztük a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését a hivatalos statisztikáról szóló új törvényről, továbbá az LMP kezdeményezésére politikai vitát tartanak a munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről.
Az Országgyűlés a második héten a megszokottól eltérően nem egy, hanem két napon is ülésezik. Hétfőn a kérdések és azonnali kérdések után a 2014-2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásról tartanak vitát a kormány kezdeményezésére, míg kedden az MSZP szorgalmazására a közoktatás helyzetéről, a Jobbik indítványára pedig a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tárgyalnak a képviselők.
MTI
Hozzászólások