Amerikai külügyminisztérium: a magyar alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot
A magyar alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot, beleértve a vallás megváltoztatásának és gyakorlásának szabadságát, valamint tiszteletben tartja az országban létező valamennyi vallási hagyományt, és gondoskodik az állam és az egyház szétválasztásáról - állapítja meg az amerikai külügyminisztérium a vallásszabadság globális helyzetéről készített, Washingtonban helyi idő szerint szerdán kiadott éves jelentésében.
Az alaptörvény a "vallási közösségeket" független jogi entitásokként határozza meg. A parlament kétharmados többséggel határoz a vallási közösségek "bevett" egyházakként való elismeréséről, ez a státus adókedvezményeket és kormányzati támogatást jelent az adott egyház számára - olvasható a 2015-ös évet vizsgáló jelentésben.
Az amerikai külügyminisztérium szerint azonban annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság az év során több határozatában is alkotmányellenesnek minősítette, vagy az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetetlennek találta a vallásról szóló törvény bizonyos cikkeit, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig 2014-es határozatában kimondta, hogy a törvény sérti a vallásszabadság értelmében fennálló társulási jogot, nem vonták vissza azt az intézkedést, amelyben törölték a több mint 350 magyarországi "bevett" egyház korábbi lajstromba vételét.
A parlament nem teljesítette az Alkotmánybíróság által kiszabott október 15-i határidőt a vallásszabadságról szóló törvény aggályos, alkotmányellenes cikkeinek módosítására - áll a jelentésben.
Hat vallási csoport teljesen, három pedig részben egyezségre jutott a kormánnyal az EJEB-döntés alapján benyújtott kárpótlási kérelme ügyében, néhányan azonban a strasbourgi bírósághoz fordultak. Korábban az EJEB arra buzdította a magyar kormányt, hogy május 15-ig állapodjon meg a panaszosokkal.
A kiszabott határidő ellenére az év végéig az Emberi Erőforrások Minisztériumához még 2013-ban benyújtott, "bevett" egyházzá nyilvánításról szóló 12 kérelemről nem szavazott a parlament. Korábban a tárca mind a 12 közösséget megfelelőnek találta az egyházzá nyilvánításra - emlékeztetett az amerikai külügyminisztérium.
A kormány 52 milliárd forintot juttatott a "bevett" egyházaknak, és további 109 millió forint támogatást adott vallási szervezetek működési költségeire és vallási tevékenységére. A kormány támogatásának 90 százalékát a négy történelmi egyháznak: a római katolikus, a református, az evangélikus egyházaknak és a zsidó közösségnek adta.
A különböző vallási kisebbségi csoportok állami támogatáshoz való hozzáférése korlátozott, és a közintézményeknél folytatható vallási tevékenység továbbra is limitált - állapítja meg a washingtoni jelentés.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított abban az ügyben, amelyben a kormány az Európai Szociális Alapból való részesülés feltételeit úgy szabta meg, hogy a lehetséges jelentkezők körét a római katolikus egyházra szűkítette. A pályázaton a katolikus egyház kétmilliárd forintért folyamodott vallási oktatás céljára.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az év első hat hónapjában hat olyan incidenst regisztrált, amelyben politikai pártok képviselői vagy helyi kormányzati tisztségviselők antiszemita megnyilvánulásokat tettek (Fidesz: 2, Jobbik: 4). Március 26-án Ágoston Tibor Jobbik-képviselő ellen 750 ezer forintos bírságot szabtak ki holokauszttagadás miatt.
A magyar bíróságok az év során elítéltek egy személyt vallási gyűlölet szítása, 59 továbbit pedig vallási, etnikai, faji vagy más társadalmi csoportok elleni erőszak miatt. Az antiszemita megnyilvánulások között volt fizikai és verbális támadás, holokauszttagadás, revizionizmus, temetők meggyalázása és más vandalizmus. Az év első 10 hónapjában 49 antiszemita megnyilvánulást - köztük két támadást - regisztráltak a 2014-ben tapasztalt 37 esettel szemben.
A kormány februárban "zéró toleranciát" hirdetett az antiszemitizmus ellen, és átvette a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét - emlékeztetett a jelentés.
Az összefoglaló készítői szerint az európai migrációs válság fokozódásával a muzulmánellenesség nőtt Magyarországon. A kormány február 11-én kiterjedt PR-kampányt indított a migránsok és a menedékkérők ellen, szerte az országban migrációellenes óriásplakátokat helyezett el, és nemzeti konzultációt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a kérdőív a migránsellenes érzelmeket támogatja. Magyar és nemzetközi muzulmán csoportok többször is bírálták a kormány muszlimellenes kijelentéseit.
A muzulmán közösség beszámolt mind fizikai, mind verbális támadásokról, valamint fenyegetésekről. Muzulmán vezetők azt mondták, hogy a közösséget érő ellenséges hozzáállás a kormányzati tisztségviselők, keresztény egyházi tisztségviselők és némely sajtóorgánum muszlimellenes retorikájából fakad.
A jelentés szerint fejkendőt viselő muszlim nők elleni fizikai bántalmazásról 10-15 alkalommal számoltak be, köztük késes fenyegetésről, pofozásról és a fejkendő letépéséről. A Magyar Iszlám Közösség jelentése szerint a nők a támadásokat nem jelentették a rendőrségnek, mert féltek a hatóságokhoz fordulni.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Magyarországra látogató amerikai tisztségviselők hangsúlyozták a kormány felelősségét abban, hogy pontos állásfoglalás szülessen a holokauszttal kapcsolatban, elkerülendő azt, hogy a magyar hatóságok tisztelegjenek olyan személyek előtt, akiknek szerepe volt a holokausztban.
Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy december 18-án a székesfehérvári városi önkormányzat elállt Hóman Bálint szobra felállításának tervétől, amelyre korábban 1,9 millió forintot különítettek el.
MTI
Az alaptörvény a "vallási közösségeket" független jogi entitásokként határozza meg. A parlament kétharmados többséggel határoz a vallási közösségek "bevett" egyházakként való elismeréséről, ez a státus adókedvezményeket és kormányzati támogatást jelent az adott egyház számára - olvasható a 2015-ös évet vizsgáló jelentésben.
Az amerikai külügyminisztérium szerint azonban annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság az év során több határozatában is alkotmányellenesnek minősítette, vagy az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetetlennek találta a vallásról szóló törvény bizonyos cikkeit, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig 2014-es határozatában kimondta, hogy a törvény sérti a vallásszabadság értelmében fennálló társulási jogot, nem vonták vissza azt az intézkedést, amelyben törölték a több mint 350 magyarországi "bevett" egyház korábbi lajstromba vételét.
A parlament nem teljesítette az Alkotmánybíróság által kiszabott október 15-i határidőt a vallásszabadságról szóló törvény aggályos, alkotmányellenes cikkeinek módosítására - áll a jelentésben.
Hat vallási csoport teljesen, három pedig részben egyezségre jutott a kormánnyal az EJEB-döntés alapján benyújtott kárpótlási kérelme ügyében, néhányan azonban a strasbourgi bírósághoz fordultak. Korábban az EJEB arra buzdította a magyar kormányt, hogy május 15-ig állapodjon meg a panaszosokkal.
A kiszabott határidő ellenére az év végéig az Emberi Erőforrások Minisztériumához még 2013-ban benyújtott, "bevett" egyházzá nyilvánításról szóló 12 kérelemről nem szavazott a parlament. Korábban a tárca mind a 12 közösséget megfelelőnek találta az egyházzá nyilvánításra - emlékeztetett az amerikai külügyminisztérium.
A kormány 52 milliárd forintot juttatott a "bevett" egyházaknak, és további 109 millió forint támogatást adott vallási szervezetek működési költségeire és vallási tevékenységére. A kormány támogatásának 90 százalékát a négy történelmi egyháznak: a római katolikus, a református, az evangélikus egyházaknak és a zsidó közösségnek adta.
A különböző vallási kisebbségi csoportok állami támogatáshoz való hozzáférése korlátozott, és a közintézményeknél folytatható vallási tevékenység továbbra is limitált - állapítja meg a washingtoni jelentés.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított abban az ügyben, amelyben a kormány az Európai Szociális Alapból való részesülés feltételeit úgy szabta meg, hogy a lehetséges jelentkezők körét a római katolikus egyházra szűkítette. A pályázaton a katolikus egyház kétmilliárd forintért folyamodott vallási oktatás céljára.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az év első hat hónapjában hat olyan incidenst regisztrált, amelyben politikai pártok képviselői vagy helyi kormányzati tisztségviselők antiszemita megnyilvánulásokat tettek (Fidesz: 2, Jobbik: 4). Március 26-án Ágoston Tibor Jobbik-képviselő ellen 750 ezer forintos bírságot szabtak ki holokauszttagadás miatt.
A magyar bíróságok az év során elítéltek egy személyt vallási gyűlölet szítása, 59 továbbit pedig vallási, etnikai, faji vagy más társadalmi csoportok elleni erőszak miatt. Az antiszemita megnyilvánulások között volt fizikai és verbális támadás, holokauszttagadás, revizionizmus, temetők meggyalázása és más vandalizmus. Az év első 10 hónapjában 49 antiszemita megnyilvánulást - köztük két támadást - regisztráltak a 2014-ben tapasztalt 37 esettel szemben.
A kormány februárban "zéró toleranciát" hirdetett az antiszemitizmus ellen, és átvette a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét - emlékeztetett a jelentés.
Az összefoglaló készítői szerint az európai migrációs válság fokozódásával a muzulmánellenesség nőtt Magyarországon. A kormány február 11-én kiterjedt PR-kampányt indított a migránsok és a menedékkérők ellen, szerte az országban migrációellenes óriásplakátokat helyezett el, és nemzeti konzultációt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a kérdőív a migránsellenes érzelmeket támogatja. Magyar és nemzetközi muzulmán csoportok többször is bírálták a kormány muszlimellenes kijelentéseit.
A muzulmán közösség beszámolt mind fizikai, mind verbális támadásokról, valamint fenyegetésekről. Muzulmán vezetők azt mondták, hogy a közösséget érő ellenséges hozzáállás a kormányzati tisztségviselők, keresztény egyházi tisztségviselők és némely sajtóorgánum muszlimellenes retorikájából fakad.
A jelentés szerint fejkendőt viselő muszlim nők elleni fizikai bántalmazásról 10-15 alkalommal számoltak be, köztük késes fenyegetésről, pofozásról és a fejkendő letépéséről. A Magyar Iszlám Közösség jelentése szerint a nők a támadásokat nem jelentették a rendőrségnek, mert féltek a hatóságokhoz fordulni.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Magyarországra látogató amerikai tisztségviselők hangsúlyozták a kormány felelősségét abban, hogy pontos állásfoglalás szülessen a holokauszttal kapcsolatban, elkerülendő azt, hogy a magyar hatóságok tisztelegjenek olyan személyek előtt, akiknek szerepe volt a holokausztban.
Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy december 18-án a székesfehérvári városi önkormányzat elállt Hóman Bálint szobra felállításának tervétől, amelyre korábban 1,9 millió forintot különítettek el.
MTI
Hozzászólások