Az Ab jövő héten folytatja az uniós kvótarendszerrel kapcsolatos ombudsmani indítvány tárgyalását
Az alapvető jogok biztosa alkotmányértelmezést kért az Ab-től a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt.
Indítványában a többi között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak, és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
Az ombudsman elsősorban a magyar alaptörvény csoportos kiutasítás tilalmára vonatkozó passzusával összefüggésben kér alkotmányértelmezést, tekintettel a strasbourgi joggyakorlatra és az EU-s irányelvekre is.
Az indítvány felveti, hogy a magyar alaptörvény külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó feltétlen tilalma a más állam által végrehajtott jogellenes csoportos kiutasítás megvalósításához nélkülözhetetlen magyar állami szervek által végrehajtott cselekményekre is kiterjed, vagy csupán azokra az esetekre vonatkozik, amikor a külföldieknek kimondottan a magyar szervek közhatalmi aktusának következtében kell Magyarországról távozniuk.
Az ombudsman azzal kapcsolatban is jogértelmezést kér az Ab-től, hogy a magyar állami szervek jogosultak, illetve kötelesek-e az EU-s együttműködés során olyan intézkedések végrehajtására, amelyek ellentétesek az alaptörvény rendelkezéseivel, továbbá, hogy mely intézmény jogosult ennek kimondására, valamint, hogy az alapító szerződésekhez kapcsolódó hatáskörgyakorlás korlátozhatja-e olyan jogi aktus végrehajtását, amely nem alapul az EU részére átadott hatáskörön.
Az ombudsman indítványa kitér arra is, az alaptörvény rendelkezései értelmezhetőek-e oly módon, hogy azok felhatalmazást adnak, illetve korlátozhatják, hogy a magyar szervek az uniós együttműködés részeként valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó külföldi személyek jelentős csoportját objektíven előírt kritériumok nélküli kiválasztás után áthelyezzék.
Székely László ombudsman tavaly decemberben fordult az Ab-hoz, amely fél évvel később, ez év júniusában kezdte el az indítvány tárgyalását. Ám az október 2-ai kvótareferendum előtti hetekben már nem szerepelt a testület teljes ülésének napirendjén az ügy, amelynek tárgyalását a november 8-ai sikertelen alkotmánymódosítást követően tűzte ismét napirendjére az Ab. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére annyit mondott: jövő héten még nem valószínű, hogy döntés születik.
Az uniós menekültkvóták ügyében az Európai Unió Bíróságán is folyik eljárás. A magyar kormány akkoriban támadta meg a mintegy 1300 fős kötelező menekültkvótáról szóló uniós döntést a luxembourgi bíróságon, amikor az ombudsman alkotmányértelmezést kért az Ab-től. Az Ab és az uniós bíróság eljárásában is az egyik fontos kérdés a magyar állam és az EU közti hatáskörök megoszlása.
MTI
Indítványában a többi között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak, és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
Az ombudsman elsősorban a magyar alaptörvény csoportos kiutasítás tilalmára vonatkozó passzusával összefüggésben kér alkotmányértelmezést, tekintettel a strasbourgi joggyakorlatra és az EU-s irányelvekre is.
Az indítvány felveti, hogy a magyar alaptörvény külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó feltétlen tilalma a más állam által végrehajtott jogellenes csoportos kiutasítás megvalósításához nélkülözhetetlen magyar állami szervek által végrehajtott cselekményekre is kiterjed, vagy csupán azokra az esetekre vonatkozik, amikor a külföldieknek kimondottan a magyar szervek közhatalmi aktusának következtében kell Magyarországról távozniuk.
Az ombudsman azzal kapcsolatban is jogértelmezést kér az Ab-től, hogy a magyar állami szervek jogosultak, illetve kötelesek-e az EU-s együttműködés során olyan intézkedések végrehajtására, amelyek ellentétesek az alaptörvény rendelkezéseivel, továbbá, hogy mely intézmény jogosult ennek kimondására, valamint, hogy az alapító szerződésekhez kapcsolódó hatáskörgyakorlás korlátozhatja-e olyan jogi aktus végrehajtását, amely nem alapul az EU részére átadott hatáskörön.
Az ombudsman indítványa kitér arra is, az alaptörvény rendelkezései értelmezhetőek-e oly módon, hogy azok felhatalmazást adnak, illetve korlátozhatják, hogy a magyar szervek az uniós együttműködés részeként valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó külföldi személyek jelentős csoportját objektíven előírt kritériumok nélküli kiválasztás után áthelyezzék.
Székely László ombudsman tavaly decemberben fordult az Ab-hoz, amely fél évvel később, ez év júniusában kezdte el az indítvány tárgyalását. Ám az október 2-ai kvótareferendum előtti hetekben már nem szerepelt a testület teljes ülésének napirendjén az ügy, amelynek tárgyalását a november 8-ai sikertelen alkotmánymódosítást követően tűzte ismét napirendjére az Ab. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére annyit mondott: jövő héten még nem valószínű, hogy döntés születik.
Az uniós menekültkvóták ügyében az Európai Unió Bíróságán is folyik eljárás. A magyar kormány akkoriban támadta meg a mintegy 1300 fős kötelező menekültkvótáról szóló uniós döntést a luxembourgi bíróságon, amikor az ombudsman alkotmányértelmezést kért az Ab-től. Az Ab és az uniós bíróság eljárásában is az egyik fontos kérdés a magyar állam és az EU közti hatáskörök megoszlása.
MTI
Hozzászólások