Az EU globális szerepének növeléséről beszéltek volt és jelenlegi uniós biztosok
Az Európai Unió globális szerepe erősítésének lehetőségeiről beszéltek volt és jelenlegi uniós biztosok pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által rendezett pódiumbeszélgetésen.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta: az ő portfóliójához tartozó területeken - a kultúrában, az oktatásban és a sportban - Európa máig meghatározó, ezek az ügyek alkalmasak lehetnek az európai identitás erősítésére, kifelé pedig sikeres exportcikkek lehetnek.
Andor László volt uniós biztos szerint a válság ellenére sok ország ma is mintaként tekint az európai szociális modellre, és ezt ki kellene használni.
Kovács László korábbi EU-biztos azt mondta, nem a közösség gyengítésére kell törekedni, hanem az erősítésére, mert nincs egyetlen európai ország sem, amely önmagában versenyképes lenne például Kínával vagy Indiával.
Navracsics Tibor kijelentette: a válság jelzi, hogy az európai integráció "beért a tagállamok belpolitikájába", ezért erősek az integrációt ellenző erők is.
Eddig sokan arra panaszkodtak, hogy senkit nem érdekel unió, most viszont arra, hogy mindenki az EU-val foglalkozik - mondta. Úgy látja, el kell dönteni, hogyan tovább, és ez a politikai erőkön és a választókon múlik. A válság kezeléséért a Juncker-bizottság megteszi, amit lehet - jegyezte meg.
Kovács László közölte, a válság abból a szempontból jó, hogy sok intézkedést ezért fogadtak el, így például lépéseket tettek a banktitok visszaszorítására. Arra is kitért, hogy az emberek azért is távolodtak el az uniótól, mert a kormányok gyakran a sikereket a magukéként tüntetik fel, a kudarcokért, problémákért viszont Brüsszelt okolják, holott az EU "a tagállamok összessége", így ha valami nem sikerül, az a tagállamok felelőssége is.
Navracsics Tibor kifejtette: minden biztosi terület fontos, de számít, mennyire elkötelezett egy biztos.
A saját feladatköréről azt mondta, hogy ő nem a "főnöke" a tagállamoknak, hanem a 29. miniszter, a tagállamok minisztereivel együttműködve kell elérnie eredményeket, és ez kifejezetten politikai munka. Hozzátette: nem tartja feladatának, hogy tanácsokat adjon az országoknak a hozzá tartozó területeken.
Kovács László szerint Magyarországon sokan hiszik, hogy az a fontos biztosi terület, ahol jelentős szétosztható összegek vannak, pedig ez nem így van, minden portfólió fontos, és mindegyik még fontosabbá tehető, ha jól végzi a munkáját a biztos.
Andor László is egyetértett azzal, hogy minden biztosi pozíció fontos, már csak azért is, mert minden biztos minden területen kifejtheti a véleményt, nem csak azzal kapcsolatban, amelyik hozzá tartozik.
Kovács László felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság nem hoz a tagállamokra nézve kötelező döntéseket, csak javaslatokat, indítványokat dolgoz ki, amelyek az Európai Tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek.
Felidézte: Morvai Krisztina, a Jobbik politikusa annak idején azt nyilatkozta, hogy ha a pártja kormányra kerül, őt bíróság elé állítja, mert szerinte biztosként nem megfelelően képviselte a magyar érdekeket. Pedig egy biztosnak a nemzeti érdekek képviseletére nem lehet hivatkoznia, ez ellentétes lenne a biztosi esküvel - mutatott rá Kovács László.
Közölte: amikor a kormány jelöltje lett, kétszeres külügyminiszterként a külkapcsolatok területére számított, és csalódott, amikor nem ezt a portfóliót kapta. Sokak szerint nem jó, hogy minden ország küld egy jelöltet a bizottságba, de nem biztos, hogy van köztük megfelelő ember minden területre - magyarázta.
Andor László elmondta: egy biztos rendszeresen találkozik miniszterekkel, attasékkal, nagykövetekkel, szakértőkkel, és legtöbbször a saját országából származókkal, akik így fontos érdekekre irányíthatják rá a figyelmét.
Az európai integráció eredetileg gazdasági közösség volt, ezért gyakran a gazdasági tapasztalat számított a biztosoknál, de már egyre több területet fed le az EU, így másfajta tapasztalat is számít - vélekedett.
Navracsics Tibor arról beszélt, hogy ő politikai szerepet tölt be, hiszen Jean-Claude Juncker politikusi hátterű biztosokat kért a bizottságba, és a tagállamok ilyeneket is küldtek.
A biztos véleménye egybeeshet egy tagállam véleményével, de nem igazodhat hozzá - közölte. Hozzáfűzte: ha a magyar kormány álláspontja ellentétes a bizottságéval, neki akkor is a bizottság véleményét kell képviselnie, ami természetes, hiszen őt a bizottságba küldte ki a kormány.
Arról is beszélt, hogy ő eredetileg a bővítési és szomszédságpolitikai területet szerette volna, eleinte úgy tűnt, hogy ezt meg is kapja, és bár végül nem így lett, nem csalódott emiatt.
MTI
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta: az ő portfóliójához tartozó területeken - a kultúrában, az oktatásban és a sportban - Európa máig meghatározó, ezek az ügyek alkalmasak lehetnek az európai identitás erősítésére, kifelé pedig sikeres exportcikkek lehetnek.Andor László volt uniós biztos szerint a válság ellenére sok ország ma is mintaként tekint az európai szociális modellre, és ezt ki kellene használni.
Kovács László korábbi EU-biztos azt mondta, nem a közösség gyengítésére kell törekedni, hanem az erősítésére, mert nincs egyetlen európai ország sem, amely önmagában versenyképes lenne például Kínával vagy Indiával.
Navracsics Tibor kijelentette: a válság jelzi, hogy az európai integráció "beért a tagállamok belpolitikájába", ezért erősek az integrációt ellenző erők is.
Eddig sokan arra panaszkodtak, hogy senkit nem érdekel unió, most viszont arra, hogy mindenki az EU-val foglalkozik - mondta. Úgy látja, el kell dönteni, hogyan tovább, és ez a politikai erőkön és a választókon múlik. A válság kezeléséért a Juncker-bizottság megteszi, amit lehet - jegyezte meg.
Kovács László közölte, a válság abból a szempontból jó, hogy sok intézkedést ezért fogadtak el, így például lépéseket tettek a banktitok visszaszorítására. Arra is kitért, hogy az emberek azért is távolodtak el az uniótól, mert a kormányok gyakran a sikereket a magukéként tüntetik fel, a kudarcokért, problémákért viszont Brüsszelt okolják, holott az EU "a tagállamok összessége", így ha valami nem sikerül, az a tagállamok felelőssége is.
Navracsics Tibor kifejtette: minden biztosi terület fontos, de számít, mennyire elkötelezett egy biztos.
A saját feladatköréről azt mondta, hogy ő nem a "főnöke" a tagállamoknak, hanem a 29. miniszter, a tagállamok minisztereivel együttműködve kell elérnie eredményeket, és ez kifejezetten politikai munka. Hozzátette: nem tartja feladatának, hogy tanácsokat adjon az országoknak a hozzá tartozó területeken.
Kovács László szerint Magyarországon sokan hiszik, hogy az a fontos biztosi terület, ahol jelentős szétosztható összegek vannak, pedig ez nem így van, minden portfólió fontos, és mindegyik még fontosabbá tehető, ha jól végzi a munkáját a biztos.
Andor László is egyetértett azzal, hogy minden biztosi pozíció fontos, már csak azért is, mert minden biztos minden területen kifejtheti a véleményt, nem csak azzal kapcsolatban, amelyik hozzá tartozik.
Kovács László felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság nem hoz a tagállamokra nézve kötelező döntéseket, csak javaslatokat, indítványokat dolgoz ki, amelyek az Európai Tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek.
Felidézte: Morvai Krisztina, a Jobbik politikusa annak idején azt nyilatkozta, hogy ha a pártja kormányra kerül, őt bíróság elé állítja, mert szerinte biztosként nem megfelelően képviselte a magyar érdekeket. Pedig egy biztosnak a nemzeti érdekek képviseletére nem lehet hivatkoznia, ez ellentétes lenne a biztosi esküvel - mutatott rá Kovács László.
Közölte: amikor a kormány jelöltje lett, kétszeres külügyminiszterként a külkapcsolatok területére számított, és csalódott, amikor nem ezt a portfóliót kapta. Sokak szerint nem jó, hogy minden ország küld egy jelöltet a bizottságba, de nem biztos, hogy van köztük megfelelő ember minden területre - magyarázta.
Andor László elmondta: egy biztos rendszeresen találkozik miniszterekkel, attasékkal, nagykövetekkel, szakértőkkel, és legtöbbször a saját országából származókkal, akik így fontos érdekekre irányíthatják rá a figyelmét.
Az európai integráció eredetileg gazdasági közösség volt, ezért gyakran a gazdasági tapasztalat számított a biztosoknál, de már egyre több területet fed le az EU, így másfajta tapasztalat is számít - vélekedett.
Navracsics Tibor arról beszélt, hogy ő politikai szerepet tölt be, hiszen Jean-Claude Juncker politikusi hátterű biztosokat kért a bizottságba, és a tagállamok ilyeneket is küldtek.
A biztos véleménye egybeeshet egy tagállam véleményével, de nem igazodhat hozzá - közölte. Hozzáfűzte: ha a magyar kormány álláspontja ellentétes a bizottságéval, neki akkor is a bizottság véleményét kell képviselnie, ami természetes, hiszen őt a bizottságba küldte ki a kormány.
Arról is beszélt, hogy ő eredetileg a bővítési és szomszédságpolitikai területet szerette volna, eleinte úgy tűnt, hogy ezt meg is kapja, és bár végül nem így lett, nem csalódott emiatt.
MTI
Hozzászólások