Az LMP kevesebb méreg és több biológiai eszköz használatát szeretné a szúnyoggyérítéshez
Törvényjavaslatot nyújt be az LMP azért, hogy kevesebb mérget és több biológiai eszközt használjanak Magyarországon a szúnyoggyérítéshez - jelentette ki a párt társelnöke hétfőn Balatonalmádiban.
Szél Bernadett elmondta, azt szeretnék, ha a kormány a korral haladva elősegítené a modern, ember-, környezet-, és pénztárcakímélő szúnyogirtó eszközök alkalmazását.
Hozzátette, az LMP ennek érdekében törvényjavaslatot nyújt be, mellyel az önkormányzatokhoz adnák vissza a gyérítés megtervezésének és megszervezésének jogát, és elvárnák gyérítési terv készítését. Ebben a tervben indokolni kellene azt, ha valahol ragaszkodnak a kémiai szerekhez. Emellett bevonnák az engedélyezésbe a környezetvédelmi hatóságot és nagyobb hangsúlyt helyeznének a lakosság tájékoztatására - mondta.
Szél Bernadett közölte, mivel az állami szúnyogirtást egy júniusban megjelent kormányhatározat szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítja, ezért az LMP írásbeli kérdést intéz a parlamentben Pintér Sándor belügyminiszterhez. Ebben arra várnak választ, hogy a közreműködőket közbeszerzési eljárással választják-e ki, és eddig milyen tapasztalataik vannak. Azt is szeretnék tudni, mért került át központosított szervhez a szúnyoggyérítési program, valamint ez a program hol és milyen tartalommal érhető el.
Az LMP társelnöke kijelentette, gazdasági érdekből is a kímélő technológiákat kell előtérbe helyezni. Példaként kiemelte, hogy Magyarország méznagyhatalom, és hogy azok is maradhassunk, gondoskodni kell a környezetbarát megoldásokról - mondta.
A sajtótájékoztatón Szél Bernadett bemutatott egy kémiai szúnyogirtás utáni ablakpárkányon készült képet, melyen egy darab "csípős szúnyog" sem látható, viszont szakértő segítségével számos más elpusztult rovart azonosítottak: csipkés poloskát, bodobácsot, kabócát, katicát, bojtos szúnyogot és árvaszúnyogot is.
Gerstmár Ferenc, az LMP elnökségi tagja rossz beidegződésnek nevezte azt, hogy hazánkban a szúnyogokat döntően vegyszerrel irtják. Rámutatott: 2014-ben 820 ezer hektáron, az ország 9 százalékán végeztek egységes irányítású szúnyogirtást, ebből alig 20 ezer hektáron használtak biológiai gyérítést.
Úgy fogalmazott: "a magyar emberekre egy alapvetően téves beidegződés, tehetetlenség miatt évente 2,5 millió liter mérget szórnak ki, és ebben megkerülhetetlen a kormány felelőssége".
MTI
Szél Bernadett elmondta, azt szeretnék, ha a kormány a korral haladva elősegítené a modern, ember-, környezet-, és pénztárcakímélő szúnyogirtó eszközök alkalmazását.
Hozzátette, az LMP ennek érdekében törvényjavaslatot nyújt be, mellyel az önkormányzatokhoz adnák vissza a gyérítés megtervezésének és megszervezésének jogát, és elvárnák gyérítési terv készítését. Ebben a tervben indokolni kellene azt, ha valahol ragaszkodnak a kémiai szerekhez. Emellett bevonnák az engedélyezésbe a környezetvédelmi hatóságot és nagyobb hangsúlyt helyeznének a lakosság tájékoztatására - mondta.
Szél Bernadett közölte, mivel az állami szúnyogirtást egy júniusban megjelent kormányhatározat szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítja, ezért az LMP írásbeli kérdést intéz a parlamentben Pintér Sándor belügyminiszterhez. Ebben arra várnak választ, hogy a közreműködőket közbeszerzési eljárással választják-e ki, és eddig milyen tapasztalataik vannak. Azt is szeretnék tudni, mért került át központosított szervhez a szúnyoggyérítési program, valamint ez a program hol és milyen tartalommal érhető el.
Az LMP társelnöke kijelentette, gazdasági érdekből is a kímélő technológiákat kell előtérbe helyezni. Példaként kiemelte, hogy Magyarország méznagyhatalom, és hogy azok is maradhassunk, gondoskodni kell a környezetbarát megoldásokról - mondta.
A sajtótájékoztatón Szél Bernadett bemutatott egy kémiai szúnyogirtás utáni ablakpárkányon készült képet, melyen egy darab "csípős szúnyog" sem látható, viszont szakértő segítségével számos más elpusztult rovart azonosítottak: csipkés poloskát, bodobácsot, kabócát, katicát, bojtos szúnyogot és árvaszúnyogot is.
Gerstmár Ferenc, az LMP elnökségi tagja rossz beidegződésnek nevezte azt, hogy hazánkban a szúnyogokat döntően vegyszerrel irtják. Rámutatott: 2014-ben 820 ezer hektáron, az ország 9 százalékán végeztek egységes irányítású szúnyogirtást, ebből alig 20 ezer hektáron használtak biológiai gyérítést.
Úgy fogalmazott: "a magyar emberekre egy alapvetően téves beidegződés, tehetetlenség miatt évente 2,5 millió liter mérget szórnak ki, és ebben megkerülhetetlen a kormány felelőssége".
MTI
Hozzászólások