Balog Zoltán: a közösségépítés folyamat, azt nem lehet lezárni
A polgári Magyarországról, a közösségépítésről és a bevándorlásról is beszélt Balog Zoltán miniszter abban az interjúban, amely vasárnap jelent meg a 888.hu portálon.
Az emberi erőforrások minisztere a polgári Magyarországot az önszerveződő, önfenntartó, a múltjukkal békében élő közösségek kooperatív együttműködéseként határozta meg, és a szabadság, a rend és a közösség hívószavaira hivatkozott.
Hozzátette, a közösségépítés és a közösségfenntartás egy olyan gyarapító folyamat, amit nem lehet lezárni, "nem lehet azt mondani, hogy ezt megcsináltuk és hátradőlünk".
Balog Zoltán a 2018-as választás utáni kormányzati munkára vonatkozó kérdésre jelezte, hogy mindig van mit továbbépíteni. Ha négyévente újradefiniálunk dolgokat, amihez folytonosság kell, akkor messzire nem fogunk jutni - mondta.
"Ha azt akarjuk, hogy azoknak a dolgoknak legyen kifutása, amelyeknek nem 4 év az életciklusa, vagyis azok a dolgok, amelyekért én vagyok a felelős, oktatás vagy az egészségügy, ott az érdemi változásokhoz akár egy évtizedre is szükség van" - mutatott rá a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy közösségi szinten a kereszténység nézőpontjából, az európai civilizáció felől is meg kell nézni, mit jelent az a migrációs nyomás, amivel Európa szembesül.
"Európába tömeges bevándorlás zajlik" - mondta Balog Zoltán. Megjegyezte: Németországban az egyházi vezetők nagy része azt mondja, egyes számú keresztény parancs a teljes befogadás, a felebaráti szeretet, a szolidaritás abszolút kötelesség, a bajba jutott embernek segíteni kell. Szerinte viszont aki ezt hirdeti, az az individuális síkot összekeveri a strukturális kérdéssel.
"Azt a strukturális kérdést, hogy egy államnak mit kell tennie a saját polgárai védelme érdekében - és nemcsak fizikai védelemről van szó, hanem annak az életminőségnek, életformának a védelméről is, amiben osztozunk -, szóval, ezt összekeverik azzal, hogy engem személyesen a segítő attitűd kell, hogy vezéreljen.
Egy individuális parancsot próbálnak közösségi stratégiává tenni, ami komoly tévedés" - jelentette ki.
Ráadásul - folytatta Balog Zoltán - az érkezőknek olyan erős a vallási és kulturális identitásuk, hogy úgy gondolják, akik idejönnek, hogy majd hozzájuk fognak viszonyulni. "Ha az európai kereszténység elég erős lenne, akár az is megtörténhetne, hogy mi integráljuk magunkhoz őket. De ma nem ez a helyzet" - mondta.
Balog Zoltán szerint versenyfutás zajlik az idővel, ráadásul "azzal a mainstream elitpolitizálással szemben, amit Brüsszel koordinál és fémjelez", elégedetlenség van Nyugat-Európában. Brüsszel nem érti az embereket - értékelte, hozzátéve, oda kellene figyelni arra, hogy mitől félnek és mit akarnak a választók.
Megjegyezte, a választókat sokáig nem lehet becsapni, és biztos benne, hogy Európában előbb vagy utóbb meg fognak születni demokratikus alapon a megfelelő válaszok. "Meg fognak jelenni hathatós politikai alternatívák és olyan politikai vezetők, akik az emberek érdekeit képviselik" - fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter szerint a magyar közösség jövője azon múlik, hogy képesek-e a materiális világra vonatkozó kormányzati döntéseket kultúrára fordítani, kulturális értékké tenni. Rámutatott: ha van például egy szociálpolitikai intézkedés, aminek van kulturális, értékelvű üzenete, és ezt képesek megjeleníteni, akkor ez vonzó lehet mások számára is.
"Azt szoktam mondani, hogy vannak hasmagyarok és vannak szívmagyarok. Bár ez nem jelenti azt, - és én remélem, hogy mi szívmagyarok vagyunk - hogy a szívmagyaroknak nincs pénztárcájuk. Mint ahogy az is igaz, hogy a hasmagyaroknak meg van szívük, csak utat kell oda találni" - mondta.
Balog Zoltán szólt arról is, minden olyan közösségnek, amelyik szeretné, hogy értékei beépüljenek az ország életébe, szüksége van háttérintézményekre, olyan háttérközösségekre, "ahonnan jön a muníció".
Az értékalapú politizálás nem azt jelenti - fejtette ki -, hogy mindig meg tudnak felelni az értékeiknek, de azt mindenképpen, hogy ezt az igényt megfogalmazzák a maguk számára, magukkal szemben, és ha leverik a lécet, akkor nem lejjebb tesszük, hanem felhelyezik ugyanoda "vagy esetleg magasabbra".
A miniszter arról is beszélt, nagy kihívást jelent, hogy folyamatosan reakcióképesek legyenek és úgy tudjanak párbeszédben lenni a fiatalokkal, hogy ne adják fel az elveiket, másrészt ne tűnjenek "bigott, ókonzervatív társaságnak". "Itt van még bőven tennivalónk" - jegyezte meg.
Balog Zoltán a 888.hu-nak adott interjúban a kormányfőről azt mondta, "emberek meggyőzésébe, érdekek kiegyenlítésébe, összehozásába annyi energiát, mint Orbán Viktor, senki nem öl az egész magyar politikában". A fideszes politikát, "már csak a szélessége miatt is, ezt az egészet diktatórikus módszerekkel nem lehetne egyben tartani" - emelte ki.
MTI
Az emberi erőforrások minisztere a polgári Magyarországot az önszerveződő, önfenntartó, a múltjukkal békében élő közösségek kooperatív együttműködéseként határozta meg, és a szabadság, a rend és a közösség hívószavaira hivatkozott.
Hozzátette, a közösségépítés és a közösségfenntartás egy olyan gyarapító folyamat, amit nem lehet lezárni, "nem lehet azt mondani, hogy ezt megcsináltuk és hátradőlünk".
Balog Zoltán a 2018-as választás utáni kormányzati munkára vonatkozó kérdésre jelezte, hogy mindig van mit továbbépíteni. Ha négyévente újradefiniálunk dolgokat, amihez folytonosság kell, akkor messzire nem fogunk jutni - mondta.
"Ha azt akarjuk, hogy azoknak a dolgoknak legyen kifutása, amelyeknek nem 4 év az életciklusa, vagyis azok a dolgok, amelyekért én vagyok a felelős, oktatás vagy az egészségügy, ott az érdemi változásokhoz akár egy évtizedre is szükség van" - mutatott rá a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy közösségi szinten a kereszténység nézőpontjából, az európai civilizáció felől is meg kell nézni, mit jelent az a migrációs nyomás, amivel Európa szembesül.
"Európába tömeges bevándorlás zajlik" - mondta Balog Zoltán. Megjegyezte: Németországban az egyházi vezetők nagy része azt mondja, egyes számú keresztény parancs a teljes befogadás, a felebaráti szeretet, a szolidaritás abszolút kötelesség, a bajba jutott embernek segíteni kell. Szerinte viszont aki ezt hirdeti, az az individuális síkot összekeveri a strukturális kérdéssel.
"Azt a strukturális kérdést, hogy egy államnak mit kell tennie a saját polgárai védelme érdekében - és nemcsak fizikai védelemről van szó, hanem annak az életminőségnek, életformának a védelméről is, amiben osztozunk -, szóval, ezt összekeverik azzal, hogy engem személyesen a segítő attitűd kell, hogy vezéreljen.
Egy individuális parancsot próbálnak közösségi stratégiává tenni, ami komoly tévedés" - jelentette ki.
Ráadásul - folytatta Balog Zoltán - az érkezőknek olyan erős a vallási és kulturális identitásuk, hogy úgy gondolják, akik idejönnek, hogy majd hozzájuk fognak viszonyulni. "Ha az európai kereszténység elég erős lenne, akár az is megtörténhetne, hogy mi integráljuk magunkhoz őket. De ma nem ez a helyzet" - mondta.
Balog Zoltán szerint versenyfutás zajlik az idővel, ráadásul "azzal a mainstream elitpolitizálással szemben, amit Brüsszel koordinál és fémjelez", elégedetlenség van Nyugat-Európában. Brüsszel nem érti az embereket - értékelte, hozzátéve, oda kellene figyelni arra, hogy mitől félnek és mit akarnak a választók.
Megjegyezte, a választókat sokáig nem lehet becsapni, és biztos benne, hogy Európában előbb vagy utóbb meg fognak születni demokratikus alapon a megfelelő válaszok. "Meg fognak jelenni hathatós politikai alternatívák és olyan politikai vezetők, akik az emberek érdekeit képviselik" - fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter szerint a magyar közösség jövője azon múlik, hogy képesek-e a materiális világra vonatkozó kormányzati döntéseket kultúrára fordítani, kulturális értékké tenni. Rámutatott: ha van például egy szociálpolitikai intézkedés, aminek van kulturális, értékelvű üzenete, és ezt képesek megjeleníteni, akkor ez vonzó lehet mások számára is.
"Azt szoktam mondani, hogy vannak hasmagyarok és vannak szívmagyarok. Bár ez nem jelenti azt, - és én remélem, hogy mi szívmagyarok vagyunk - hogy a szívmagyaroknak nincs pénztárcájuk. Mint ahogy az is igaz, hogy a hasmagyaroknak meg van szívük, csak utat kell oda találni" - mondta.
Balog Zoltán szólt arról is, minden olyan közösségnek, amelyik szeretné, hogy értékei beépüljenek az ország életébe, szüksége van háttérintézményekre, olyan háttérközösségekre, "ahonnan jön a muníció".
Az értékalapú politizálás nem azt jelenti - fejtette ki -, hogy mindig meg tudnak felelni az értékeiknek, de azt mindenképpen, hogy ezt az igényt megfogalmazzák a maguk számára, magukkal szemben, és ha leverik a lécet, akkor nem lejjebb tesszük, hanem felhelyezik ugyanoda "vagy esetleg magasabbra".
A miniszter arról is beszélt, nagy kihívást jelent, hogy folyamatosan reakcióképesek legyenek és úgy tudjanak párbeszédben lenni a fiatalokkal, hogy ne adják fel az elveiket, másrészt ne tűnjenek "bigott, ókonzervatív társaságnak". "Itt van még bőven tennivalónk" - jegyezte meg.
Balog Zoltán a 888.hu-nak adott interjúban a kormányfőről azt mondta, "emberek meggyőzésébe, érdekek kiegyenlítésébe, összehozásába annyi energiát, mint Orbán Viktor, senki nem öl az egész magyar politikában". A fideszes politikát, "már csak a szélessége miatt is, ezt az egészet diktatórikus módszerekkel nem lehetne egyben tartani" - emelte ki.
MTI
Hozzászólások