Banktitok, üzleti titok nincs többet, a kormány lehallgathat, lefotózhat, elviheti a számítógép adatainak a másolatát

Pár nap múlva nem lesz több banktitok, üzleti titok és számítógépünkön tárolt adat sem lesz a sajátunk, azt minden pillanatban viheti a magyar kormány.

Persze először csak bizonyos cégeket ellenőrizhetnek majd, valamint az összes kapcsolatrendszerét, ezzel már a 70-80%-át le is fedik a magyar cégeknek. Utána pedig majd jönnek a magánszemélyek is, mert ne gondolja senki, hogy itt megáll majd a kormány. Ha már ez átment törvényben ki tudja mi következik.

Minden nap új adó, új megszorítások. De a legmegdöbbentőbb, hogy korlátlan időkbe visszanyúlhat a kormány... Mi lesz ebből Magyarország?

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) előtt nem lesz szabadalmi, bank és üzleti titok többet.

Időkorlát nélkül kutakodhat majd az egykori állami cégek utódaiban és az azokkal szerződő magántársaságoknál a KEHI.
Az állami és uniós forrásokat felhasználó cégeknél és szervezeteknél, valamint azok üzleti partnereinél szintén mindent hallhat láthat majd a hivatal, akár rendőri segítséggel is.

Ez már napirenden van:

Jövő hét elején zárószavazásra kerül az a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett, T/8890 számú törvénymódosító javaslatcsomag, amely a korábbinál lényegesen nagyobb mértékűre terjeszti ki a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hatáskörét. A legtöbb társaság jogászának figyelmét a mostani módosítás irányította rá arra, hogy az államháztartásról szóló törvény tavalyi módosításakor már bekerült az államháztartási törvénybe néhány olyan passzus, amely a KEHI jogkörét kiszélesítette. Erre azért nem figyeltek fel korábban a céges jogászok, mert senkinek nem jutott eszébe, hogy a magánvállalkozások mozgásterét az államháztartási törvényben eldugva szűkíti az állam. Nem keltett feltűnést a jogszabály azért sem, mert a 2010-es kormányváltás óta bővített jogkörével nem élt a hivatal, amint azt a Népszabadság a minap megírta. A most végszavazás előtt álló törvénymódosító csomag ezt az eleve több lépcsősre tervezett, lopakodó törvényalkotást zárja le, amelynek eredménye: jogi eszközökkel lehetővé teszi az állam számára, hogy bármely magyarországi gazdasági társaság legféltettebb üzleti titkaiban szabadon kutakodjon, szerződéses viszonyaiba beavatkozzon. De lássuk, miképpen.

Mit láthatott eddig a KEHI? Mit fog ezentúl vizsgálni?

Ezt a szervezetet a miniszterelnök irányítja. 2010. december végéig az állami költségvetésben külön fejezetben szereplő szervek, intézmények, cégek és alapok gazdálkodásának ellenőrzésére terjedt ki.

2011. január 1-től a költségvetést megalapozó törvények sokaságát módosító salátatörvényben bővítették a kormányzati ellenőrzési szerv jogkörét. Ettől az időponttól kezdve jogosult ellenőrizni a többségi állami tulajdonú cégeket, valamint az olyan cégek, közalapítványok, köztestületek, alapítványok, területfejlesztési tanácsok és társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat) gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből vagy alapokból (köztük az Európai Uniós forrásokból) juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatásokat vagy segélyeket használnak fel.

Az ellenőrzési jogkört kiterjesztették továbbá a közbeszerzésekre és a KEHI hatáskörébe rendelt cégek, közalapítványok, köztestületek, alapítványok, területfejlesztési tanácsok és társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat) beszerzéseinek ellenőrzésére is, valamint a szerződések teljesítésének vizsgálatára, és „ebben a vonatkozásban" a szerződő felekre is - az összes alvállalkozóra és beszállítóra. Tavaly január elejétől tehát a KEHI ellenőrzési jogköre kiterjed mindazon cégekre és szervezetekre is, amelyek állami vagy uniós forrásokat felhasználó cégekkel vagy intézményekkel szerződéses viszonyba lépnek. Gyakorlatilag ebbe a körbe már beletartozik gyakorlatilag minden hazai gazdálkodó szervezet.

Mely szervezetekre terjed ki a jövőben a KEHI hatásköre?

A KEHI ellenőrzési jogkörét kiterjeszti - a Magyar Nemzeti Bank kivételével - azon gazdasági társaságokra is, amelyekben az állam közvetlenül vagy közvetetten jelentős (azaz 25 százalékot meghaladó) részesedéssel rendelkezik jelenleg, „vagy az ellenőrzéssel érintett időszakban rendelkezett". A 25 százalékot meghaladó állami tulajdonosi határ például a MOL Nyrt. esetében érdekes. Az ellenőrzési időszakra vonatkozóan semmiféle múltra vonatkozó korlát nincsen a törvényben, tehát akár a rendszerváltás előtt állami tulajdonban lévő vállalatok privatizált utódcégeiben is végezhet ellenőrzést a kormány, vagy olyan cégben is, amelyben valaha volt 25 százalékot meghaladó részesedése. A 25 százalékot meghaladó állami tulajdonosi határ például a Richter és a MOL esetében érdekes. Ha életbe lép a törvény, az állami MOL-pakett értékesítése után is jogosult lesz a kormány a vállalatnál ellenőrzést végezni.

forrás: Figyelő

Ezentúl együtt kell működni a kormány által kijelölt emberrel, sőt még a munkakörülményt is a vizsgált cégnek kell megteremteni.

Hogyan zajlik majd egy KEHI ellenőrzés?

Bekérhetik az adatokat postán, vagy személyesen, de az irodában is ellenőrizhetnek, vagy egy cég telephelyén.Belenézhetnek a számítógép adatállományába is.

Most jön a fekete leves: Ha a hivatal a helyszínen akar vizsgálódni, akkor 5 nappal korábban be kell jelentkeznie, de eltekinthet ettől, ha "a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsítaná a kormányzati ellenőrzés eredményes lefolytatását".
A KEHI ellenőrei tehát előzetes bejelentés nélkül is megjelenhetnek egy cégnél, és az üzletmenetet megakasztva folytathatják le az ellenőrzést. A vizsgálathoz más kormányzati szervektől kérhetnek akár olyan dokumentumokat is, amelyek „minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot" tartalmaznak.

Bizonyíték lehet fotó, vagy hangfelvétel is. Akár titkosan és tilos eszközzel is végezhetnek adatgyűjtést. Felhasználhatják a cég alkalmazottainak írásos nyilatkozatát.
Fel lehet használni bizonyítékul bárkinek az írásbeli kijelentését, ha az a személy a „kormányzati ellenőrzés tárgyával összefüggő információval rendelkezik, vagy rendelkezhet".

A jelenlegi törvénymódosító tervezetben szerepel új elemként, hogy az adatszolgáltatási, illetve az együttműködési kötelezettség érvényesítéséhez az ellenőr igénybe veheti a rendőrség közreműködését. „A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni" és annak felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni. Az ellenőrök tehát rendőri kísérettel, előzetes tájékoztatás nélkül bemehetnek egy cég irodájába, s az ott fellelhető összes adathordozón, számítógépeken tárolt adatokról teljes másolatot készíthetnek, s azt átvizsgálhatják. Tehetik ezt akár személyes célra használt adathordozókkal is, ha azok éppen a helyiségben találhatóak.

Mi történik akkor, ha valaki ellenszegül?

Az együttműködés megtagadásának enyhébb esetében eljárási bírságot szabhat ki a KEHI vezetője.

Új elem a mostani törvénymódosításban, hogy a KEHI kezdeményezheti az ellenőrzött cég, vagy az adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy cég adószámának felfüggesztését az adóhatóságnál, amely azt külön vizsgálat nélkül végrehajtja.

A KEHi korlátlan lesz, mindent láthat majd és mindent hallhat majd, semmit nem lehet előle eltitkolni!

Még a baktitok sem lesz banktitok többet, mert a bank köteles lesz kiadni mindent az ellenőröknek.

A dokumentumokkal a KEHI bármit megtehet majd

„közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt" A KEHI a vizsgálat alá vont cégek és szervezetek alapvető szerződéses viszonyaiba tud majd beavatkozni.