Brókerbotrány - MSZP: nem vonatkozik a zár alá vétel a Quaestor-bankra
Az MSZP szerint a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló fideszes törvény kiveszi a Quaestor-bankot a zár alá vehető vagyonok köréből, ezért a szocialisták arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a parlament által kedden elfogadott jogszabályt.
Erről Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese és Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Mindketten azt firtatták, miért vonja ki "a fideszes brókerkormány" a zár alá vétel alól a Quaestor-bankot? Miért lehetetlenítik el, hogy a bankban lévő vagyonból a kisbefektetőket kártalanítani lehessen?
Bárándy Gergely elmondta, hogy a törvényalkotási bizottság nyújtott be az előterjesztéshez egy olyan módosító indítványt, amely a Quaestor-bankot "kimenti a zár alá vétel alól", mert kiveszik a törvény hatálya alól a bankokat. Hozzátette: a módosítót fideszes javaslatra fogadták el.
Közölte, a rendőrség most vette zár alá a bankot, a hatályos jogszabályok szerint ezt a bíróságnak meg kell erősítenie. Bárándy Gergely véleménye szerint a hatályos jogszabályok szerint a bíróság "valószínű, hogy nem tudja fenntartani a Quaestor-bank zár alá vételét".
Értékelése szerint a Fidesz átverte a törvényalkotási bizottságot, az Országgyűlést és az embereket is. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy a fideszes haverok kisíbolják a pénzt a Quaestorból a bankon keresztül azért, mert arra nem vonatkozik a jogszabály.
Jelezte, törvénymódosítást terjesztenek be a rendelkezés törlése érdekében, és kérni fogják annak házszabálytól eltérő tárgyalását.
Tóth Bertalan közölte, a törvényalkotási bizottság ülésén Tuzson Bence (Fidesz) a módosító indítvány okát firtató kérdésére azt mondta, a brókercégeket akarják csak büntetni, általában a bankokat nem, de arról nem volt szó, hogy a Quaestor-bank kikerül a törvény hatálya alól.
Szerinte felmerül a kérdés, kinek a pénze van a bankban. Azt is firtatta, hogy hol van az 18 milliárd forint, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximbank tőkeemelésére kapott a költségvetéséből. Csak nem a Quaestor-bankban, és ezért volt szükség arra, hogy a bank kikerüljön a zár alá vétel alól? - vetette fel.
Tóth Bertalan kérdésre válaszolva elmondta, a Quaestor banki része február 1-jén kapott végleges működési engedélyt a jegybanktól, miután tavaly decemberben a Quaestor megvásárolta Credigen Bankot.
A törvényalkotási bizottság szóban forgó összegző módosító javaslatának indoklásában az olvasható: indokolt megkülönböztetni a hitelintézeteket, illetve a bróker cégeket; míg a hitelintézetek esetében az esetlegesen felmerülő káreseményeket az Országos Betétbiztosítási Alap, addig a befektetési vállalkozások esetében a biztosítást a Befektető-védelmi Alap biztosítja.
Az Országos Betétbiztosítási Alap esetében mind a biztosított összeg maximuma, mind az alap vagyona, mind az alap befizetői körének vagyona és ennek megfelelően a rendszeresen és rendkívüli jelleggel befizetésre kerülhető összeg mértéke lényegesen nagyobb, mint a Befektető-védelmi Alap esetében.
"Azon esetekben, ahol a pénzintézeti tulajdoni arány eléri az 50 százalékot, ott ez kellő garanciát biztosít a befektetések védelme szempontjából" - áll a parlamenti honlapon megtalálható dokumentumban.
MTI
Erről Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese és Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.Mindketten azt firtatták, miért vonja ki "a fideszes brókerkormány" a zár alá vétel alól a Quaestor-bankot? Miért lehetetlenítik el, hogy a bankban lévő vagyonból a kisbefektetőket kártalanítani lehessen?
Bárándy Gergely elmondta, hogy a törvényalkotási bizottság nyújtott be az előterjesztéshez egy olyan módosító indítványt, amely a Quaestor-bankot "kimenti a zár alá vétel alól", mert kiveszik a törvény hatálya alól a bankokat. Hozzátette: a módosítót fideszes javaslatra fogadták el.
Közölte, a rendőrség most vette zár alá a bankot, a hatályos jogszabályok szerint ezt a bíróságnak meg kell erősítenie. Bárándy Gergely véleménye szerint a hatályos jogszabályok szerint a bíróság "valószínű, hogy nem tudja fenntartani a Quaestor-bank zár alá vételét".
Értékelése szerint a Fidesz átverte a törvényalkotási bizottságot, az Országgyűlést és az embereket is. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy a fideszes haverok kisíbolják a pénzt a Quaestorból a bankon keresztül azért, mert arra nem vonatkozik a jogszabály.
Jelezte, törvénymódosítást terjesztenek be a rendelkezés törlése érdekében, és kérni fogják annak házszabálytól eltérő tárgyalását.
Tóth Bertalan közölte, a törvényalkotási bizottság ülésén Tuzson Bence (Fidesz) a módosító indítvány okát firtató kérdésére azt mondta, a brókercégeket akarják csak büntetni, általában a bankokat nem, de arról nem volt szó, hogy a Quaestor-bank kikerül a törvény hatálya alól.
Szerinte felmerül a kérdés, kinek a pénze van a bankban. Azt is firtatta, hogy hol van az 18 milliárd forint, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximbank tőkeemelésére kapott a költségvetéséből. Csak nem a Quaestor-bankban, és ezért volt szükség arra, hogy a bank kikerüljön a zár alá vétel alól? - vetette fel.
Tóth Bertalan kérdésre válaszolva elmondta, a Quaestor banki része február 1-jén kapott végleges működési engedélyt a jegybanktól, miután tavaly decemberben a Quaestor megvásárolta Credigen Bankot.
A törvényalkotási bizottság szóban forgó összegző módosító javaslatának indoklásában az olvasható: indokolt megkülönböztetni a hitelintézeteket, illetve a bróker cégeket; míg a hitelintézetek esetében az esetlegesen felmerülő káreseményeket az Országos Betétbiztosítási Alap, addig a befektetési vállalkozások esetében a biztosítást a Befektető-védelmi Alap biztosítja.
Az Országos Betétbiztosítási Alap esetében mind a biztosított összeg maximuma, mind az alap vagyona, mind az alap befizetői körének vagyona és ennek megfelelően a rendszeresen és rendkívüli jelleggel befizetésre kerülhető összeg mértéke lényegesen nagyobb, mint a Befektető-védelmi Alap esetében.
"Azon esetekben, ahol a pénzintézeti tulajdoni arány eléri az 50 százalékot, ott ez kellő garanciát biztosít a befektetések védelme szempontjából" - áll a parlamenti honlapon megtalálható dokumentumban.
MTI
Hozzászólások