Budapest visszaadta az államnak az agglomerációs közlekedés működtetését
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén kijelölte a javasolt budapesti olimpiai helyszíneket, majd március végi határidővel visszaadta az államnak az elővárosi közlekedés üzemeltetését.
A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot.
A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park (a Kvassay-zsilip térsége), a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.
A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.
A képviselők ezt követően kimondták, a főváros legkésőbb március 31-éig tartja fenn az agglomerációs tömegközlekedést, mivel az állam 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a szolgálgatáshoz, a kormány pedig vállalta a feladat visszavételét.
A döntés értelmében ha a határidő lejártáig nem történik meg az átadás-átvétel, akkor az állam és a főváros ideiglenes megállapodás köt a költségek megtérítése mellett. A döntés értelmében a főváros a folyamat befejezéséig biztosítja a szolgáltatást.
Az agglomerációs közlekedés átszervezésével az ellenzék nem értett egyet. Az ülést megelőzően az MSZP, az LMP, a DK és a PM képviselői is úgy foglaltak állást, hogy az állami átvétel romló minőségű, ugyanakkor drágább szolgáltatásokat eredményez, aminek a főváros lakói lesznek a károsultjai.
A testület elfogadta az idei évi forrásmegosztás arányait is. Ennek alapján a kerületek 108,9 milliárd, míg a főváros 120,4 milliárd forintot kap.
A képviselők ezt követően állami tulajdonba adták a fővárosi Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában álló ingatlanokat: a hátsó temetőt és a zsidó temetőt, továbbá a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat.
A közgyűlés egy határozata alapján Budapest bemutatkozhat a MIPIM nemzetközi ingatlanfejlesztő szakkiállításon, amelyet márciusban rendeznek meg Cannes-ban. Egy másik döntéssel pedig a magyar főváros csatlakozik két környezetvédelmi célokat kitűző nemzetközi szervezethez: a Fenntartható Közbeszerzésben Világszínvonalon Vezető Városok Hálózatához (Global Lead Cities Network on Sustainable Initiatives) és a Polgármesterek Paktuma nevű szervezetekhez.
A Fővárosi Közgyűlés február 17-én tartja következő ülését, amelyen az idei évi költségvetésről is dönthetnek a képviselők.
MTI
A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot.
A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park (a Kvassay-zsilip térsége), a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.
A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.
A képviselők ezt követően kimondták, a főváros legkésőbb március 31-éig tartja fenn az agglomerációs tömegközlekedést, mivel az állam 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a szolgálgatáshoz, a kormány pedig vállalta a feladat visszavételét.
A döntés értelmében ha a határidő lejártáig nem történik meg az átadás-átvétel, akkor az állam és a főváros ideiglenes megállapodás köt a költségek megtérítése mellett. A döntés értelmében a főváros a folyamat befejezéséig biztosítja a szolgáltatást.
Az agglomerációs közlekedés átszervezésével az ellenzék nem értett egyet. Az ülést megelőzően az MSZP, az LMP, a DK és a PM képviselői is úgy foglaltak állást, hogy az állami átvétel romló minőségű, ugyanakkor drágább szolgáltatásokat eredményez, aminek a főváros lakói lesznek a károsultjai.
A testület elfogadta az idei évi forrásmegosztás arányait is. Ennek alapján a kerületek 108,9 milliárd, míg a főváros 120,4 milliárd forintot kap.
A képviselők ezt követően állami tulajdonba adták a fővárosi Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában álló ingatlanokat: a hátsó temetőt és a zsidó temetőt, továbbá a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat.
A közgyűlés egy határozata alapján Budapest bemutatkozhat a MIPIM nemzetközi ingatlanfejlesztő szakkiállításon, amelyet márciusban rendeznek meg Cannes-ban. Egy másik döntéssel pedig a magyar főváros csatlakozik két környezetvédelmi célokat kitűző nemzetközi szervezethez: a Fenntartható Közbeszerzésben Világszínvonalon Vezető Városok Hálózatához (Global Lead Cities Network on Sustainable Initiatives) és a Polgármesterek Paktuma nevű szervezetekhez.
A Fővárosi Közgyűlés február 17-én tartja következő ülését, amelyen az idei évi költségvetésről is dönthetnek a képviselők.
MTI
Hozzászólások