EB: előrelépés a magyarországi munkanélküliség visszaszorításában, problémák a szegénység, a közmunkaprogram területén
Az Európai Bizottság (EB) Magyarországról szóló 2016. évi országjelentése szerint sok előrelépés történt a munkanélküliség visszaszorításában, azonban szerkezeti problémák vannak a szegénység, szociális befogadás és a közmunkaprogram hatékonysága területén - mondta az EB Foglalkoztatás, Szociális ügyek és Társadalmi befogadás főigazgatóságának igazgatója hétfőn, Budapesten.
Barbara Kaufmann az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett műhelybeszélgetésen, az országjelentés munkaerőpiaci és szociálpolitikai fejezetének bemutatásakor kiemelte: a februárban megjelent országjelentés az alapja a bizottság májusban megfogalmazandó országspecifikus ajánlásainak, amelyeket az Európai Tanács júliusban fogad el.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: nem szabad, hogy az országjelentés csak egy dokumentum maradjon. Fontos, hogy vitát, párbeszédet generáljon a kormányzat, civil szervezetek, szakszervezetek és az üzleti szféra között, irányt mutasson, hogyan lehet továbblépni.
Az EB az országjelentésben előrelépésként értékelte az álláskeresők kategóriákba sorolását, valamint az ifjúsági garanciaprogram fokozatos bevezetését, azonban megállapítása szerint problémát okoz a foglalkoztatási programok irányításában az, hogy több minisztérium felügyeli a területet.
Kérdéses az is, mennyire segíti a közmunkaprogram a visszatérést a munkaerőpiacra, van esélye a programba való beragadásnak. Az értékelés szerint olyanok is bekerülhetnek a programba, akiknek nem ez lenne a legjobb megoldás a munkaerőpiacra való visszatéréshez - tette hozzá.
Az EB szerint hiányzik a rendszerszintű monitoring és a visszacsatolás is a rendszerből, valamint kitértek arra, hogy az unióban Magyarországon folyósítják a legrövidebb ideig, 3 hónapig az álláskeresési járadékot, annak ellenére, hogy az átlagos álláskeresési idő 6 hónap.
Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar-Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke kiemelte: jelentős GDP-növekedést eredményezne a nők nagyobb arányú foglalkoztatása, ami vélekedése szerint további kormányzati figyelmet igényelne.
Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, a HEBC tagja szerint az ifjúsági munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma, ebben a vállalatoknak van nagy szerepük megfelelő számú gyakorlati hely megteremtésében.
Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa kiemelte: volt egy dinamikus javulás a szegénységi mutatókban az elmúlt években Magyarországon, de azok még mindig nagyon magasak, sőt bizonyos csoportokban romlott a mutató, a munkanélkülieknél, valamint az egyedülálló szülőknél is romló tendenciákat lehet megfigyelni.
Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója elmondta: a közmunkaprogram enyhített a szegénységen, mert segély helyett sokan a közmunkás bért kapják. Hozzátette: ha a szegénység csökkentése a célja a programnak, akkor olyan szabályokra lenne szükség, amelyek biztosítják: az férjen hozzá a lehetőséghez, aki legjobban rászorul.
A munkáltatók részéről felmerült, hogy problémát okoz a megfelelő digitális és technikai alaptudással rendelkező munkaerő megtalálása, nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel a munkaerőpiacra belépők. Elhangzott az is, hogy erre a duális képzési rendszer adhatja az egyik megoldást.
MTI
Barbara Kaufmann az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett műhelybeszélgetésen, az országjelentés munkaerőpiaci és szociálpolitikai fejezetének bemutatásakor kiemelte: a februárban megjelent országjelentés az alapja a bizottság májusban megfogalmazandó országspecifikus ajánlásainak, amelyeket az Európai Tanács júliusban fogad el.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: nem szabad, hogy az országjelentés csak egy dokumentum maradjon. Fontos, hogy vitát, párbeszédet generáljon a kormányzat, civil szervezetek, szakszervezetek és az üzleti szféra között, irányt mutasson, hogyan lehet továbblépni.
Az EB az országjelentésben előrelépésként értékelte az álláskeresők kategóriákba sorolását, valamint az ifjúsági garanciaprogram fokozatos bevezetését, azonban megállapítása szerint problémát okoz a foglalkoztatási programok irányításában az, hogy több minisztérium felügyeli a területet.
Kérdéses az is, mennyire segíti a közmunkaprogram a visszatérést a munkaerőpiacra, van esélye a programba való beragadásnak. Az értékelés szerint olyanok is bekerülhetnek a programba, akiknek nem ez lenne a legjobb megoldás a munkaerőpiacra való visszatéréshez - tette hozzá.
Az EB szerint hiányzik a rendszerszintű monitoring és a visszacsatolás is a rendszerből, valamint kitértek arra, hogy az unióban Magyarországon folyósítják a legrövidebb ideig, 3 hónapig az álláskeresési járadékot, annak ellenére, hogy az átlagos álláskeresési idő 6 hónap.
Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar-Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke kiemelte: jelentős GDP-növekedést eredményezne a nők nagyobb arányú foglalkoztatása, ami vélekedése szerint további kormányzati figyelmet igényelne.
Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, a HEBC tagja szerint az ifjúsági munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma, ebben a vállalatoknak van nagy szerepük megfelelő számú gyakorlati hely megteremtésében.
Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa kiemelte: volt egy dinamikus javulás a szegénységi mutatókban az elmúlt években Magyarországon, de azok még mindig nagyon magasak, sőt bizonyos csoportokban romlott a mutató, a munkanélkülieknél, valamint az egyedülálló szülőknél is romló tendenciákat lehet megfigyelni.
Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója elmondta: a közmunkaprogram enyhített a szegénységen, mert segély helyett sokan a közmunkás bért kapják. Hozzátette: ha a szegénység csökkentése a célja a programnak, akkor olyan szabályokra lenne szükség, amelyek biztosítják: az férjen hozzá a lehetőséghez, aki legjobban rászorul.
A munkáltatók részéről felmerült, hogy problémát okoz a megfelelő digitális és technikai alaptudással rendelkező munkaerő megtalálása, nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel a munkaerőpiacra belépők. Elhangzott az is, hogy erre a duális képzési rendszer adhatja az egyik megoldást.
MTI
Hozzászólások