Elemzők: jól állnak az államháztartás pénzügyei, a pozitív folyamatok várhatóan az év végéig kitartanak
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délelőtt jelentette be, hogy korábban sosem látott, 57,3 milliárd forint többlet alakult ki az első tíz hónapban, miután októberben 59,7 milliárd forint szufficittel zárt az államháztartás központi alrendszere.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az államháztartásban a pozitív folyamatok várhatóan kitartanak az év végéig, mivel az Európai Bizottság és a magyar kormány között született megegyezésnek megfelelően (például az úgynevezett aszfaltügyben) a novemberi egyenlegben további jelentős összegű bevételek jelennek meg.
Kifejtette: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi államháztartási adatokat szerdán úgy kommentálta hogy bár a pénzforgalmi hiánycélon nem változtat a kormány, az eredményszemléletű (ESA) egyenleg a szeptemberben 1,7 százalékosra csökkentett GDP-arányos prognózisnál is kedvezőbben alakulhat.
Kiss Mónika elmondta: a bevételi oldalon a földértékesítésekből származó többletbevételek, a növekedési adóhitel időarányos része és - 2015-höz hasonlóan - az adó- és járulékbevétel növekedése rejlik a kedvező szám mögött. Az idei adócsökkentések (szja, csok változások, szakképzési hozzájárulás, egyes termékek áfájának csökkentése) mérsékelték az adóterhelést, a bevételi többletet tehát a gazdasági növekedés generálta.
A kiadási oldalon az állampapírpiaci hozamok és az ország kockázati felárának csökkenését emelte ki, jelezve, hogy így a kamatkiadások mind forintban, mind devizában mérséklődtek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számítottak a szufficitre, mert a gazdaság fundamentumai erősek, csökkentek a kamatkiadások, fehéredett a gazdaság, jók a munkaerőpiaci trendek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a különlegesen nagy államháztartási többlet egyértelműen az uniós egyedi források kifizetésének köszönhető, ami a pénzforgalmi szemléletű mérlegen javít. Ezért kérdéses, mekkora a kormány reális mozgástere az idén, vélekedése szerint ez 100-200 milliárd forintra, esetleg a GDP 1 százalékára, 300 milliárd forintra tehető.
Rámutatott: az aszfaltügy és hasonló, tavalyi évhez kapcsolódó, idén beérkezett uniós kifizetések elméletileg a tavalyi eredményszemléletű (uniós módszertan szerinti) hiányt javítják, ugyanakkor pozitívan járulnak hozzá az idei pénzforgalmi egyenleghez is. Mint mondta: fontos üzenet, hogy az egyedi hatások, uniós kifizetések nélkül is jobb a költségvetés egyenlege, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: példátlanul jól állnak az állam pénzügyei, az első tíz hónap után közel 60 milliárd forint a büdzsé többlete. Az egyenleg október végére a megelőző években már rendre 900 milliárd forintot meghaladó hiánynál szokott tartani - fűzte hozzá.
Úgy vélte: az idei rendkívüli javulást több tényező is magyarázza, így az államháztartásban a fegyelmezett gazdálkodás, a gazdasági növekedésnek köszönhető többlet-adóbevételek (így a növekvő foglalkoztatás és a bővülő fogyasztás után az emelkedő befizetések), emellett az alacsonyabb kamatok miatt a csökkenő adósságszolgálati kiadások is segítették a pozitív változásokat.
Kiemelte: a különbség nagyjából felét egyedül megmagyarázza az, hogy Magyarország idén a korábbi évekhez képest kevesebb uniós forrást használ fel, és ezek előfinanszírozásához köthető állami kiadások is meredeken csökkentek.
Úgy vélte, a költségvetés kedvező helyzete lehetőséget teremt arra, hogy a jövő évet tekintve a kormány a gazdasági növekedést ösztönző intézkedések mellett döntsön. Ezek között mind a kormányzati beruházások növelésének, mind az adóterhek csökkentésének helye van, az utóbbiak között különösen a munkát terhelő adók mérséklése jöhet szóba, azon belül is a társadalombiztosítási járulék csökkentése volna kívánatos - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
MTI
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az államháztartásban a pozitív folyamatok várhatóan kitartanak az év végéig, mivel az Európai Bizottság és a magyar kormány között született megegyezésnek megfelelően (például az úgynevezett aszfaltügyben) a novemberi egyenlegben további jelentős összegű bevételek jelennek meg.
Kifejtette: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi államháztartási adatokat szerdán úgy kommentálta hogy bár a pénzforgalmi hiánycélon nem változtat a kormány, az eredményszemléletű (ESA) egyenleg a szeptemberben 1,7 százalékosra csökkentett GDP-arányos prognózisnál is kedvezőbben alakulhat.
Kiss Mónika elmondta: a bevételi oldalon a földértékesítésekből származó többletbevételek, a növekedési adóhitel időarányos része és - 2015-höz hasonlóan - az adó- és járulékbevétel növekedése rejlik a kedvező szám mögött. Az idei adócsökkentések (szja, csok változások, szakképzési hozzájárulás, egyes termékek áfájának csökkentése) mérsékelték az adóterhelést, a bevételi többletet tehát a gazdasági növekedés generálta.
A kiadási oldalon az állampapírpiaci hozamok és az ország kockázati felárának csökkenését emelte ki, jelezve, hogy így a kamatkiadások mind forintban, mind devizában mérséklődtek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számítottak a szufficitre, mert a gazdaság fundamentumai erősek, csökkentek a kamatkiadások, fehéredett a gazdaság, jók a munkaerőpiaci trendek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a különlegesen nagy államháztartási többlet egyértelműen az uniós egyedi források kifizetésének köszönhető, ami a pénzforgalmi szemléletű mérlegen javít. Ezért kérdéses, mekkora a kormány reális mozgástere az idén, vélekedése szerint ez 100-200 milliárd forintra, esetleg a GDP 1 százalékára, 300 milliárd forintra tehető.
Rámutatott: az aszfaltügy és hasonló, tavalyi évhez kapcsolódó, idén beérkezett uniós kifizetések elméletileg a tavalyi eredményszemléletű (uniós módszertan szerinti) hiányt javítják, ugyanakkor pozitívan járulnak hozzá az idei pénzforgalmi egyenleghez is. Mint mondta: fontos üzenet, hogy az egyedi hatások, uniós kifizetések nélkül is jobb a költségvetés egyenlege, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: példátlanul jól állnak az állam pénzügyei, az első tíz hónap után közel 60 milliárd forint a büdzsé többlete. Az egyenleg október végére a megelőző években már rendre 900 milliárd forintot meghaladó hiánynál szokott tartani - fűzte hozzá.
Úgy vélte: az idei rendkívüli javulást több tényező is magyarázza, így az államháztartásban a fegyelmezett gazdálkodás, a gazdasági növekedésnek köszönhető többlet-adóbevételek (így a növekvő foglalkoztatás és a bővülő fogyasztás után az emelkedő befizetések), emellett az alacsonyabb kamatok miatt a csökkenő adósságszolgálati kiadások is segítették a pozitív változásokat.
Kiemelte: a különbség nagyjából felét egyedül megmagyarázza az, hogy Magyarország idén a korábbi évekhez képest kevesebb uniós forrást használ fel, és ezek előfinanszírozásához köthető állami kiadások is meredeken csökkentek.
Úgy vélte, a költségvetés kedvező helyzete lehetőséget teremt arra, hogy a jövő évet tekintve a kormány a gazdasági növekedést ösztönző intézkedések mellett döntsön. Ezek között mind a kormányzati beruházások növelésének, mind az adóterhek csökkentésének helye van, az utóbbiak között különösen a munkát terhelő adók mérséklése jöhet szóba, azon belül is a társadalombiztosítási járulék csökkentése volna kívánatos - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
MTI
Hozzászólások