EP-választás - Alapjogokért Központ: az elnök személye továbbra is az állam- és kormányfők megegyezésén múlik
Az Európai Bizottság elnökének és tagjainak személye döntő mértékben továbbra is az uniós állam- és kormányfők megegyezésén múlik - állapította meg az Alapjogokért Központ legújabb elemzésében.
A központ honlapján kedden közzétett összegzés szerint megvizsgálták az EU-s alapszerződéseknek az Európai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására irányadó szabályait. Arra a megállapításra jutottak, hogy az Európai Tanácsnak a bizottsági elnök jelölésére és kinevezésére irányuló jogkörét valójában nem korlátozták a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével.
Bár az Európai Tanács a jelöléskor köteles figyelembe venni az európai parlamenti választások eredményét, egyáltalán nem kötelessége azt jelölni a bizottság elnökének, akit adott esetben a választásokon győztes erő "csúcsjeltöltként" megnevezett. Tény, hogy az eredmények figyelembe vétele mellett a tanácsnak a jelölést megelőzően le kell folytatnia a "megfelelő egyeztetéseket" az Európai Parlamenttel, mindez azonban csupán a korábbi gyakorlat kodifikálásaként értékelhető.
Az Európai Parlamentnek formálisan erősödtek a jogosítványai azáltal, hogy immáron nemcsak jóváhagyja, hanem megválasztja a bizottság elnökének jelölt személyt, azonban végső soron továbbra is a tanács az, amely a testületet kinevezi. Így az Európai Bizottság elnökének és tagjainak személye döntő mértékben továbbra is az EU-s állam- és kormányfők megegyezésén múlik - rögzítették.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen brüsszeli találkozón tekintik át a vasárnap lezárult európai parlamenti választások nyomán előállt helyzetet, ezzel összefüggésben az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó személyi jelölés ügyét.
MTI
A központ honlapján kedden közzétett összegzés szerint megvizsgálták az EU-s alapszerződéseknek az Európai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására irányadó szabályait. Arra a megállapításra jutottak, hogy az Európai Tanácsnak a bizottsági elnök jelölésére és kinevezésére irányuló jogkörét valójában nem korlátozták a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével.Bár az Európai Tanács a jelöléskor köteles figyelembe venni az európai parlamenti választások eredményét, egyáltalán nem kötelessége azt jelölni a bizottság elnökének, akit adott esetben a választásokon győztes erő "csúcsjeltöltként" megnevezett. Tény, hogy az eredmények figyelembe vétele mellett a tanácsnak a jelölést megelőzően le kell folytatnia a "megfelelő egyeztetéseket" az Európai Parlamenttel, mindez azonban csupán a korábbi gyakorlat kodifikálásaként értékelhető.
Az Európai Parlamentnek formálisan erősödtek a jogosítványai azáltal, hogy immáron nemcsak jóváhagyja, hanem megválasztja a bizottság elnökének jelölt személyt, azonban végső soron továbbra is a tanács az, amely a testületet kinevezi. Így az Európai Bizottság elnökének és tagjainak személye döntő mértékben továbbra is az EU-s állam- és kormányfők megegyezésén múlik - rögzítették.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen brüsszeli találkozón tekintik át a vasárnap lezárult európai parlamenti választások nyomán előállt helyzetet, ezzel összefüggésben az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó személyi jelölés ügyét.
MTI
Hozzászólások