EU-prognózis - Giró-Szász: működik a magyar gazdasági modell
Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár értékelése szerint az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzésében elismerte, hogy a magyar gazdasági modell működik.
A brüsszeli testület - legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint - 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a bizottság csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.
Ezzel kapcsolatban Giró-Szász András azt közölte az MTI-vel, hogy az Európai Bizottság korábban is kevesebb növekedést prognosztizált, de az idei adatok is bizonyítják: "a gazdasági növekedésünk tartós".
A prognózis szerint - idézte - a magyar gazdaság 2014-ben 3,3 százalékos GDP-növekedést produkált, amivel az Európai Unión belül holtversenyben a második helyet foglalja el, csak Írország előzi meg. Megjegyezte, hogy az uniós tagállamokban a GDP-növekedés átlagosan 1,3 százalékos volt tavaly.
Az államtitkár kijelentette: "a magyar gazdaság 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is tovább növekszik", és a magyar bővülés 2014-2015-ben is jelentősen felülmúlja az EU átlagát.
Az előrejelzés egyértelműen mutatja - folytatta -, hogy Magyarországon a következő években is növekedni fog a foglalkoztatottság, vagyis közelebb kerül a kormány a teljes foglalkoztatottság eléréséhez. Emellett a munkanélküliség is folyamatos csökkenő pályán marad, ahogyan az elmúlt években ez már látható volt - jegyezte meg, emlékeztetve: a munkanélküliség Magyarországon csökkent a legjobban az EU országain belül, a jelzett adatok szerint tavaly 10,2-ről 7,7 százalékra. A munkanélküliség ráta ráadásul 2015-ben tovább csökken, 6,6 százalékra eshet - fűzte hozzá.
Giró-Szász András arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar államadósság az előrejelzés szerint több mint 10 százalékkal marad alatta az uniós átlagnak.
Ezzel kapcsolatban hozzátette: "várjuk meg a tényadatokat a következő években is, hiszen nem először fordult elő, hogy a nagy hitelminősítők, gazdasági intézetek rosszabb adatokat, növekedést jósoltak".
Jelezte, a 2014-es államadósságra vonatkozó végleges adat február közepén jelenik meg, ezért elhamarkodottnak tartja azt feltételezni, hogy megtörik a magyar államadósság 2010 óta tartó folyamatos csökkenő tendenciája.
Az adósság szerkezetében pozitív folyamatnak nevezte az államtitkár a devizaarány folyamatos csökkentését, így ugyanis az államadósság és Magyarország árfolyamból eredő kockázatainak csökkentése folytatódik. Tájékoztatása szerint 2010 végén 47 százalék volt a devizaarány, 2013 végén pedig 42 százalék, és 2015-re "ez még jobban csökkenni fog".
Giró-Szász András szerint jó hír az is, hogy a legfrissebb, 2014. novemberi adatok alapján 2286,7 milliárd forint volt a háztartások kezében lévő állampapír-állomány.
Ráadásul jelentősen tovább csökkenhet idén Magyarország devizaadóssága - hangsúlyozta, közölve, hogy miközben 2015-ben 2,3 milliárd eurónyi adósság jár le, a központ csupán 500 millió euró értékben bocsát majd ki új papírokat, "vagyis az állam devizatartozása 1,8 milliárd euróval lehet kevesebb a tavalyinál az idei év végén".
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság iránt folyamatos a befektetők bizalma, amit jól mutatnak az új minimumhozamok.
A magyar gazdaságpolitika legnagyobb eredményének továbbra is a 3 százalék alatti hiánycél tartását nevezte: a költségvetési hiány 2015-ben előreláthatólag 2,5 százalékra eshet, ami kedvezőbb a tavalyi prognózisnál.
Giró-Szász András összegzése szerint minden elemzésből, jelentésből, gazdasági mutatóból jól látszik, hogy Magyarország jó irányba halad, az Európai Bizottság jelentése után pedig újra kijelenthető: előbb-utóbb el kell ismernie minden gazdasági és hitelminősítésnek a magyar gazdasági modell sikerességét.
A kormánynak azonban vannak még feladatai a soron következő 3-3,5 évben - közölte az államtitkár, ezek között említve a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetének további javítását, valamint azt, hogy a teljes foglalkoztatottság érdekében segély helyett munkát adjanak az embereknek. Fontosnak nevezte a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését is. Végül jelezte, hogy a kormány a következő években a különböző életpályamodellekkel javítani fogja a közszférában dolgozók megbecsültségét.
MTI
A brüsszeli testület - legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint - 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a bizottság csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.
Ezzel kapcsolatban Giró-Szász András azt közölte az MTI-vel, hogy az Európai Bizottság korábban is kevesebb növekedést prognosztizált, de az idei adatok is bizonyítják: "a gazdasági növekedésünk tartós".
A prognózis szerint - idézte - a magyar gazdaság 2014-ben 3,3 százalékos GDP-növekedést produkált, amivel az Európai Unión belül holtversenyben a második helyet foglalja el, csak Írország előzi meg. Megjegyezte, hogy az uniós tagállamokban a GDP-növekedés átlagosan 1,3 százalékos volt tavaly.
Az államtitkár kijelentette: "a magyar gazdaság 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is tovább növekszik", és a magyar bővülés 2014-2015-ben is jelentősen felülmúlja az EU átlagát.
Az előrejelzés egyértelműen mutatja - folytatta -, hogy Magyarországon a következő években is növekedni fog a foglalkoztatottság, vagyis közelebb kerül a kormány a teljes foglalkoztatottság eléréséhez. Emellett a munkanélküliség is folyamatos csökkenő pályán marad, ahogyan az elmúlt években ez már látható volt - jegyezte meg, emlékeztetve: a munkanélküliség Magyarországon csökkent a legjobban az EU országain belül, a jelzett adatok szerint tavaly 10,2-ről 7,7 százalékra. A munkanélküliség ráta ráadásul 2015-ben tovább csökken, 6,6 százalékra eshet - fűzte hozzá.
Giró-Szász András arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar államadósság az előrejelzés szerint több mint 10 százalékkal marad alatta az uniós átlagnak.
Ezzel kapcsolatban hozzátette: "várjuk meg a tényadatokat a következő években is, hiszen nem először fordult elő, hogy a nagy hitelminősítők, gazdasági intézetek rosszabb adatokat, növekedést jósoltak".
Jelezte, a 2014-es államadósságra vonatkozó végleges adat február közepén jelenik meg, ezért elhamarkodottnak tartja azt feltételezni, hogy megtörik a magyar államadósság 2010 óta tartó folyamatos csökkenő tendenciája.
Az adósság szerkezetében pozitív folyamatnak nevezte az államtitkár a devizaarány folyamatos csökkentését, így ugyanis az államadósság és Magyarország árfolyamból eredő kockázatainak csökkentése folytatódik. Tájékoztatása szerint 2010 végén 47 százalék volt a devizaarány, 2013 végén pedig 42 százalék, és 2015-re "ez még jobban csökkenni fog".
Giró-Szász András szerint jó hír az is, hogy a legfrissebb, 2014. novemberi adatok alapján 2286,7 milliárd forint volt a háztartások kezében lévő állampapír-állomány.
Ráadásul jelentősen tovább csökkenhet idén Magyarország devizaadóssága - hangsúlyozta, közölve, hogy miközben 2015-ben 2,3 milliárd eurónyi adósság jár le, a központ csupán 500 millió euró értékben bocsát majd ki új papírokat, "vagyis az állam devizatartozása 1,8 milliárd euróval lehet kevesebb a tavalyinál az idei év végén".
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság iránt folyamatos a befektetők bizalma, amit jól mutatnak az új minimumhozamok.
A magyar gazdaságpolitika legnagyobb eredményének továbbra is a 3 százalék alatti hiánycél tartását nevezte: a költségvetési hiány 2015-ben előreláthatólag 2,5 százalékra eshet, ami kedvezőbb a tavalyi prognózisnál.
Giró-Szász András összegzése szerint minden elemzésből, jelentésből, gazdasági mutatóból jól látszik, hogy Magyarország jó irányba halad, az Európai Bizottság jelentése után pedig újra kijelenthető: előbb-utóbb el kell ismernie minden gazdasági és hitelminősítésnek a magyar gazdasági modell sikerességét.
A kormánynak azonban vannak még feladatai a soron következő 3-3,5 évben - közölte az államtitkár, ezek között említve a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetének további javítását, valamint azt, hogy a teljes foglalkoztatottság érdekében segély helyett munkát adjanak az embereknek. Fontosnak nevezte a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését is. Végül jelezte, hogy a kormány a következő években a különböző életpályamodellekkel javítani fogja a közszférában dolgozók megbecsültségét.
MTI
Hozzászólások