Európai lapok a népszavazásról és menekültpolitikáról, a Népszabadság bezárásáról
A népszavazással és a menekültpolitikával, valamint a Népszabadság bezárásával kapcsolatban foglalkoztak Magyarországgal hétfőn európai lapok.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Vonalba állítva címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte: nemcsak a tulajdonos "puccsszerű" eljárása táplálta a kormánnyal szembeni bizalmatlanságot és a sajtó sokszínűsége iránti aggodalmat, mert amióta Orbán Viktor hatalomra került, a Fidesz "szisztematikusan dolgozik egy felé hajló médiahálózat kiépítésén". Ez "reakció Orbán 2002-es és 2006-os választási vereségére".
A "Fidesz-tábor" szerint a vereségek idején egy "baloldali médiahatalom" ellen kellett védekezni. Úgy tűnik, időközben sikerült gyökeres változást előidézni - írja a FAZ.
A lap recenziót közölt Paul Lendvai Orbáns Ungarn (Orbán Magyarországa) című új kötetéről is, kiemelve, hogy Lendvai a magyarországi folyamatok független és barátságos, jóindulatú, de kritikus megfigyelőjeként mutatja be magát. Azonban Orbán Viktorral kapcsolatban a "barátságtalan kritikus távolságtartás" jellemzi művét, amelyben nem tett komoly kísérletet arra, hogy bemutassa a miniszterelnök perspektíváját. A szerző nem takarékoskodik a bírálattal a 2002-2010-es időszak szocialista vezetésű kormányainak tevékenységével kapcsolatban sem, de ezek csak "széljegyzetek", pedig jó lett volna többet megtudni Gyurcsány Ferencről, az egyetlen baloldali ellenzékiről, akit Orbán komolyan vesz, és akire, úgy tűnik, sok mindenben hasonlít - véli az FAZ.
A liberális Süddeutsche Zeitung (SZ) És Brüsszel hallgat róla... címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki emlékeztet, hogy Orbán Viktor ellenforradalmat ígért, és úgy vélekedik, hogy a kormányfő hazájában el is kezdte ezt, így Magyarországon "legyalulták a terepet". A legfontosabb politikai napilapot megszüntették, az ellenzéket partvonalra szorították, a politikai szerkezetet a kormánypárt igényeihez igazították, és a Fidesz klientelizmusa eltart egy elitet, amely csöndben marad, amíg profitál ebből.
Az "érvénytelen népszavazás szégyentelen kezelése megmutatja, hogy a Fidesz a demokratikus játékszabályok fölé helyezi magát" - tette hozzá a szerző. Kiemelte: Orbán azon politikusok hősévé vált, akik az elriasztás politikáját követik, és azon uniós polgároké, akik az EU reformja helyett egy "második Vlagyimir Putyinban" látják a megoldást a válságra.
Brüsszel asszisztál ahhoz, hogy Orbán a belátása szerint valósítsa meg a rugalmas szolidaritást, mert ugyan meglehet, hogy politikája ellentétben áll a demokráciával és az emberi jogokkal, de amíg Magyarország zárva tartja határait, Orbán nemcsak erős, hanem hasznos is.
Az SZ egy újság vége címmel közölt a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről beszámolót, amelyben Cathrin Kahlweit úgy véli, hogy a "Népszabadság vége" súlyos érvágás a magyar média számára, mert a lap és hírportálja az egyik utolsó volt a kormány tevékenységéről kritikus hozzáállással beszámoló médiumok sorában. Hozzátette: a közszolgálati médiumokat a kormány ellenőrzi, más lapokat és csatornákat pedig a hirdetések kormányhoz közeli magazinokhoz irányítása révén pénzügyileg kivéreztettek.
Elsőre úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által utált Népszabadságot gazdasági okokból verték szét, azonban nem ez a helyzet - olvasható a Der Standard című liberális osztrák lap hétfői számának véleménycikkében. Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója úgy véli, elég nagy baj, hogy a magyar kormányfő úgy beszél, mint Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, az osztrák külügyminiszter pedig a magyar miniszterelnököt dicséri és talán szívesen cselekedne is hozzá hasonlóan, de már a demokrácia lényegéről van szó, ha az osztrák "rendszer" szereplői, mint Heinrich Pecina - a Vienna Capital Partners vezetője, amelynek érdekeltségébe tartozik a Népszabadság is - a sajtószabadság sírásóiként szolgálnak Orbánnak.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem vette figyelembe az október 2-i népszavazás eredményét - írta hétfőn a Kommerszant Vlaszty című orosz magazin, rámutatva, hogy bár a szavazók 98,3 százaléka nemet mondott a kötelező betelepítési kvótára, a részvételi arány nem érte el az érvényességi küszöböt. Orbán ennek ellenére "grandiózus győzelemnek" nevezte a referendumot és alkotmánymódosítást ígért.
A lap szerint az alkotmánymódosítás értelmében a magyar parlamentnek nyilvánvalóan kizárólagos joga lesz a külföldiek rövid és hosszú távú befogadásáról dönteni, ami egyet jelent majd "az ultrajobboldali, sőt, majdnem fasiszta Jobbik" javaslatának csaknem szó szerinti megismétléséről, így az EU-nak még több oka lesz arra, hogy Orbánt "kitaszítottnak tekintse, és ennek megfelelően viszonyuljon hozzá".
A Népszabadság bezárása Orbán Viktor folytatódó támadása a szólásszabadság ellen, Magyarországon fokozatosan megszűnik a nyugati civilizáció, és ezt észre kellene venni - vélekedik Teodor Marjanovic, a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilapban Reqviem a szólásszabadságért Magyarországon címmel hétfőn megjelent kommentárjában.
A Népszabadság rendkívül színvonalas lap volt, amely nem úgy írt, ahogy az Orbán Viktornak tetszett volna. Bár a lap osztrák kiadója azt állítja, hogy pénzügyi megfontolások alapján állította le a kiadást, az érvelés hiteltelen.
"Elsősorban azért, mert egy olyan országban történt mindez, amelynek miniszterelnöke már hosszabb ideje szisztematikusan a sajtó függetlensége ellen dolgozik, nagyjából úgy, ahogy azt nagy példaképe Vlagyimir Putyin teszi Oroszországban" - mutat rá a szerző.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Vonalba állítva címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte: nemcsak a tulajdonos "puccsszerű" eljárása táplálta a kormánnyal szembeni bizalmatlanságot és a sajtó sokszínűsége iránti aggodalmat, mert amióta Orbán Viktor hatalomra került, a Fidesz "szisztematikusan dolgozik egy felé hajló médiahálózat kiépítésén". Ez "reakció Orbán 2002-es és 2006-os választási vereségére".
A "Fidesz-tábor" szerint a vereségek idején egy "baloldali médiahatalom" ellen kellett védekezni. Úgy tűnik, időközben sikerült gyökeres változást előidézni - írja a FAZ.
A lap recenziót közölt Paul Lendvai Orbáns Ungarn (Orbán Magyarországa) című új kötetéről is, kiemelve, hogy Lendvai a magyarországi folyamatok független és barátságos, jóindulatú, de kritikus megfigyelőjeként mutatja be magát. Azonban Orbán Viktorral kapcsolatban a "barátságtalan kritikus távolságtartás" jellemzi művét, amelyben nem tett komoly kísérletet arra, hogy bemutassa a miniszterelnök perspektíváját. A szerző nem takarékoskodik a bírálattal a 2002-2010-es időszak szocialista vezetésű kormányainak tevékenységével kapcsolatban sem, de ezek csak "széljegyzetek", pedig jó lett volna többet megtudni Gyurcsány Ferencről, az egyetlen baloldali ellenzékiről, akit Orbán komolyan vesz, és akire, úgy tűnik, sok mindenben hasonlít - véli az FAZ.
A liberális Süddeutsche Zeitung (SZ) És Brüsszel hallgat róla... címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki emlékeztet, hogy Orbán Viktor ellenforradalmat ígért, és úgy vélekedik, hogy a kormányfő hazájában el is kezdte ezt, így Magyarországon "legyalulták a terepet". A legfontosabb politikai napilapot megszüntették, az ellenzéket partvonalra szorították, a politikai szerkezetet a kormánypárt igényeihez igazították, és a Fidesz klientelizmusa eltart egy elitet, amely csöndben marad, amíg profitál ebből.
Az "érvénytelen népszavazás szégyentelen kezelése megmutatja, hogy a Fidesz a demokratikus játékszabályok fölé helyezi magát" - tette hozzá a szerző. Kiemelte: Orbán azon politikusok hősévé vált, akik az elriasztás politikáját követik, és azon uniós polgároké, akik az EU reformja helyett egy "második Vlagyimir Putyinban" látják a megoldást a válságra.
Brüsszel asszisztál ahhoz, hogy Orbán a belátása szerint valósítsa meg a rugalmas szolidaritást, mert ugyan meglehet, hogy politikája ellentétben áll a demokráciával és az emberi jogokkal, de amíg Magyarország zárva tartja határait, Orbán nemcsak erős, hanem hasznos is.
Az SZ egy újság vége címmel közölt a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről beszámolót, amelyben Cathrin Kahlweit úgy véli, hogy a "Népszabadság vége" súlyos érvágás a magyar média számára, mert a lap és hírportálja az egyik utolsó volt a kormány tevékenységéről kritikus hozzáállással beszámoló médiumok sorában. Hozzátette: a közszolgálati médiumokat a kormány ellenőrzi, más lapokat és csatornákat pedig a hirdetések kormányhoz közeli magazinokhoz irányítása révén pénzügyileg kivéreztettek.
Elsőre úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által utált Népszabadságot gazdasági okokból verték szét, azonban nem ez a helyzet - olvasható a Der Standard című liberális osztrák lap hétfői számának véleménycikkében. Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója úgy véli, elég nagy baj, hogy a magyar kormányfő úgy beszél, mint Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, az osztrák külügyminiszter pedig a magyar miniszterelnököt dicséri és talán szívesen cselekedne is hozzá hasonlóan, de már a demokrácia lényegéről van szó, ha az osztrák "rendszer" szereplői, mint Heinrich Pecina - a Vienna Capital Partners vezetője, amelynek érdekeltségébe tartozik a Népszabadság is - a sajtószabadság sírásóiként szolgálnak Orbánnak.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem vette figyelembe az október 2-i népszavazás eredményét - írta hétfőn a Kommerszant Vlaszty című orosz magazin, rámutatva, hogy bár a szavazók 98,3 százaléka nemet mondott a kötelező betelepítési kvótára, a részvételi arány nem érte el az érvényességi küszöböt. Orbán ennek ellenére "grandiózus győzelemnek" nevezte a referendumot és alkotmánymódosítást ígért.
A lap szerint az alkotmánymódosítás értelmében a magyar parlamentnek nyilvánvalóan kizárólagos joga lesz a külföldiek rövid és hosszú távú befogadásáról dönteni, ami egyet jelent majd "az ultrajobboldali, sőt, majdnem fasiszta Jobbik" javaslatának csaknem szó szerinti megismétléséről, így az EU-nak még több oka lesz arra, hogy Orbánt "kitaszítottnak tekintse, és ennek megfelelően viszonyuljon hozzá".
A Népszabadság bezárása Orbán Viktor folytatódó támadása a szólásszabadság ellen, Magyarországon fokozatosan megszűnik a nyugati civilizáció, és ezt észre kellene venni - vélekedik Teodor Marjanovic, a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilapban Reqviem a szólásszabadságért Magyarországon címmel hétfőn megjelent kommentárjában.
A Népszabadság rendkívül színvonalas lap volt, amely nem úgy írt, ahogy az Orbán Viktornak tetszett volna. Bár a lap osztrák kiadója azt állítja, hogy pénzügyi megfontolások alapján állította le a kiadást, az érvelés hiteltelen.
"Elsősorban azért, mert egy olyan országban történt mindez, amelynek miniszterelnöke már hosszabb ideje szisztematikusan a sajtó függetlensége ellen dolgozik, nagyjából úgy, ahogy azt nagy példaképe Vlagyimir Putyin teszi Oroszországban" - mutat rá a szerző.
Hozzászólások