Gulyás Gergely: Széchenyi a cselekvő hazaszeretet egyik legkiválóbb példája
Széchenyi István a tettre kész és jövőben bizakodó hazaszeretet egyik legkiválóbb példáját nyújtotta az utókor számára - erről beszélt Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a legnagyobb magyar születésének 225. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a Parlamentben csütörtökön.
Széchenyi hagyományt őrző és egyúttal fejlődésre nyitott gondolkodásával létrehozott életműve "ércnél maradandóbb". Neki is köszönhető, hogy bár országok tűnnek, de a nemzetek megmaradnak, van ma is szabad magyar haza - fejtette ki a kormánypárti politikus.
"A hazaszeret a legszebb szavunk. A hazát szeretet nélkül csak rombolni lehet, építeni nem" - mondta az Országgyűlés alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy 191 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1825. november 3-án ajánlotta fel a gróf birtokai egy évi jövedelmét egy magyar tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Gulyás Gergely az emlékülés résztvevőinek tolmácsolta a rendezvény fővédnöke, Kövér László házelnök üdvözletét.
A jubileumi Széchenyi-emlékév, valamint az azt lezáró csütörtöki emlékülés kapcsán Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek felidézte, hogy ebben az évben számos szimbolikus jelentőségű esemény állított emléket a legnagyobb magyarnak.
Így többek között az Országgyűlés kinyilatkoztatta, hogy egyetért azzal az 1925-ös törvénycikkel, amely Széchenyi előtt tiszteleg, felújították a gróf nyughelyét, a nagycenki Széchényi-mauzóleumot, új állandó kiállítást adtak át a nagycenki Széchenyi-kastélyban, az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a kastélyt, aminek kertjében felavatták az ezt jelző sztélét, valamint két konferenciával is adóztak Széchenyi példás életútjának.
Ezzel azonban a munka nem ért véget, a kormány tervei szerint a jövőben további jelentős összeggel támogatják a nagycenki Széchenyi-kastély rekonstrukcióját - tette hozzá.
A Miniszterelnökség és az Eszterháza Központ által a Széchenyi- emlékév hivatalos ünnepségsorozatának záró rendezvényeként szervezett egész napos emlékülésen a Parlamentben történészek, Széchenyi István és a XIX. század első felének számos elismert kutatója tartott előadást a legnagyobb magyarról és koráról.
Csorba László történész Széchenyi modern, kétségek közt vívódó, felekezeti kötöttségektől távolodó, ugyanakkor a morális alapú, közösségért cselekvő küldetéstudatát megalapozó vallásosságáról beszélt.
Fónagy Zoltán történész előadásában Széchenyi hagyományos főnemesi neveltetéstől a modern személyiséghez vezető útját mutatta be.
Széchenyi naplójában dokumentálta ezt a küzdelmes utat, de jól jelezte ezt például öltözködésben, ahol a díszmagyar mellett egyre nagyobb helyet kapott a nyugati divatnak megfelelő cilinder, sétapálca. Továbbá életrendjét szigorú, polgári időszemlélet jellemezte és főnemesi birtokai jelentős részét is eladta, hogy korszerű kapitalista vállalkozásokba kezdjen.
Dobszay Tamás történész előadásában bemutatta a francia forradalom tapasztalatai nyomán a tömegekkel alapvetően bizalmatlan Széchenyi parlamenti tevékenységét, mely időnként a bécsi udvarral és a rendekkel is kritikus volt, alapvetően ügyek és nem oldalak mellett állt ki és 1848-ban a népképviseleti országgyűlés munkájából is kivette a részét.
MTI
Széchenyi hagyományt őrző és egyúttal fejlődésre nyitott gondolkodásával létrehozott életműve "ércnél maradandóbb". Neki is köszönhető, hogy bár országok tűnnek, de a nemzetek megmaradnak, van ma is szabad magyar haza - fejtette ki a kormánypárti politikus.
"A hazaszeret a legszebb szavunk. A hazát szeretet nélkül csak rombolni lehet, építeni nem" - mondta az Országgyűlés alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy 191 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1825. november 3-án ajánlotta fel a gróf birtokai egy évi jövedelmét egy magyar tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Gulyás Gergely az emlékülés résztvevőinek tolmácsolta a rendezvény fővédnöke, Kövér László házelnök üdvözletét.
A jubileumi Széchenyi-emlékév, valamint az azt lezáró csütörtöki emlékülés kapcsán Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek felidézte, hogy ebben az évben számos szimbolikus jelentőségű esemény állított emléket a legnagyobb magyarnak.
Így többek között az Országgyűlés kinyilatkoztatta, hogy egyetért azzal az 1925-ös törvénycikkel, amely Széchenyi előtt tiszteleg, felújították a gróf nyughelyét, a nagycenki Széchényi-mauzóleumot, új állandó kiállítást adtak át a nagycenki Széchenyi-kastélyban, az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a kastélyt, aminek kertjében felavatták az ezt jelző sztélét, valamint két konferenciával is adóztak Széchenyi példás életútjának.
Ezzel azonban a munka nem ért véget, a kormány tervei szerint a jövőben további jelentős összeggel támogatják a nagycenki Széchenyi-kastély rekonstrukcióját - tette hozzá.
A Miniszterelnökség és az Eszterháza Központ által a Széchenyi- emlékév hivatalos ünnepségsorozatának záró rendezvényeként szervezett egész napos emlékülésen a Parlamentben történészek, Széchenyi István és a XIX. század első felének számos elismert kutatója tartott előadást a legnagyobb magyarról és koráról.
Csorba László történész Széchenyi modern, kétségek közt vívódó, felekezeti kötöttségektől távolodó, ugyanakkor a morális alapú, közösségért cselekvő küldetéstudatát megalapozó vallásosságáról beszélt.
Fónagy Zoltán történész előadásában Széchenyi hagyományos főnemesi neveltetéstől a modern személyiséghez vezető útját mutatta be.
Széchenyi naplójában dokumentálta ezt a küzdelmes utat, de jól jelezte ezt például öltözködésben, ahol a díszmagyar mellett egyre nagyobb helyet kapott a nyugati divatnak megfelelő cilinder, sétapálca. Továbbá életrendjét szigorú, polgári időszemlélet jellemezte és főnemesi birtokai jelentős részét is eladta, hogy korszerű kapitalista vállalkozásokba kezdjen.
Dobszay Tamás történész előadásában bemutatta a francia forradalom tapasztalatai nyomán a tömegekkel alapvetően bizalmatlan Széchenyi parlamenti tevékenységét, mely időnként a bécsi udvarral és a rendekkel is kritikus volt, alapvetően ügyek és nem oldalak mellett állt ki és 1848-ban a népképviseleti országgyűlés munkájából is kivette a részét.
MTI
Hozzászólások