Iohannis Berlinben: Romániában nincs "magyar kérdés"
Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés, és Romániában nincs "magyar kérdés" - mondta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.
Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy "szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez "fenyegetettséget" jelent.
A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és "ők a mi tárgyalópartnereink" - mondta Klaus Iohannis, hangsúlyozva, hogy "Romániában nincs magyar kérdés".
A tavaly decemberben hivatalba lépett, szász - erdélyi német - nemzetiségű román államfő bemutatkozó látogatást tett csütörtökön a német fővárosban, ahol találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is.
Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a földrajzi fekvése miatt "kiemelt helyzetben" van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről.
Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Iohannis elmondta, hogy országa teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására.
Merkel azt mondta, "jogos igény" román részről a csatlakozás a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez, és az Európai Bizottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot.
A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Iohannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénységi - a szociális juttatások megszerzését célzó - bevándorlásként felfogni a jelenséget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhelyezkednek a német gazdaságban.
A román államfő hangsúlyozta, hogy személyesen is több száz embert ismert, akik kivándoroltak Németországba és "tökéletesen integrálódtak". A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akiknek elvesztése "komoly kihívás" Románia számára - mondta Iohannis.
MTI
Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy "szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez "fenyegetettséget" jelent.A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és "ők a mi tárgyalópartnereink" - mondta Klaus Iohannis, hangsúlyozva, hogy "Romániában nincs magyar kérdés".
A tavaly decemberben hivatalba lépett, szász - erdélyi német - nemzetiségű román államfő bemutatkozó látogatást tett csütörtökön a német fővárosban, ahol találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is.
Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a földrajzi fekvése miatt "kiemelt helyzetben" van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről.
Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Iohannis elmondta, hogy országa teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására.
Merkel azt mondta, "jogos igény" román részről a csatlakozás a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez, és az Európai Bizottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot.
A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Iohannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénységi - a szociális juttatások megszerzését célzó - bevándorlásként felfogni a jelenséget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhelyezkednek a német gazdaságban.
A román államfő hangsúlyozta, hogy személyesen is több száz embert ismert, akik kivándoroltak Németországba és "tökéletesen integrálódtak". A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akiknek elvesztése "komoly kihívás" Románia számára - mondta Iohannis.
MTI
Hozzászólások