Iszlám állam - Szakértő: a szervezet ereje a megfelelő irányításból és az iraki állam gyengeségéből fakad
Azért ilyen erős az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű szélsőséges szunnita csoport Irakban, mert gyenge az állam, és az IÁ jól szervezett, megfelelően finanszírozott, ugyanakkor brutális akcióival megfélemlítheti a lakosságot - mondta Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az MTI-nek.
A kutató az Iszlám Állam szervezetet bemutatva emlékeztetett: miután 2003-ban az Egyesült Államok megtámadta Irakot, felkelés alakult ki "az amerikai megszállás ellen", és megjelent egy főként külföldi önkéntesekből álló dzsihadista csoport, amely később az al-Kaida részévé nyilvánította magát Mezopotámiai al-Kaida néven. Ez a szervezet aztán több más dzsihadista csoportot is magába olvasztva felvette az Iraki Iszlám Állam nevet. 2008-2009-re a szervezet a megszűnés szélére került az amerikai és az iraki hadsereg közös erőfeszítéseinek eredményeként, mindössze néhány száz tagja maradt - mondta.
2011 elején kitört a szíriai forradalom, és a megmaradt dzsihadisták Irakból átmentek Szíriába, "mert ott könnyebb volt harcolni". Itt újjászerveződhetett a csoport, új tagokat toboroztak, új forrásokhoz jutottak, és ekkor ismét megváltoztatták a nevüket, ezúttal Iraki és Levantei Iszlám Államra (ILIÁ) , kifejezve, hogy már nemcsak Irakban, hanem Szíria területén is harcolnak - magyarázta.
Mint mondta, azzal párhuzamosan, hogy a szervezet megerősödött, Irakban megint romlott a biztonsági helyzet, ugyanis az Egyesült Államok kivonult, az iraki kormány pedig sokat üldözte, diszkriminálta a szunnita lakosságot, így ismét lett "működési tere" a szunniták által támogatott ILIÁ-nak. Ezért - miközben a szíriai pozícióit is megtartotta - elkezdett visszaszivárogni Irakba, és egyre terjeszkedve Nyugat-Irak és Kelet-Szíria jelentős területeit vonta az ellenőrzése alá, és ezek a részek ma már összefüggő területet alkotnak - mutatott rá. Hozzátette: ekkor változtatta a szervezet a nevét Iszlám Államra (IÁ).
Az elemző szerint az IÁ ereje abból fakad, hogy egyrészt gyenge az iraki állam (kétséges, hogy a szervezet képes lenne-e bármilyen eredményt elérni például az erősebb államszervezetű Törökországban, Jordániában, Szaúd-Arábiában vagy Egyiptomban). Másrészt ahhoz képest, hogy egyfajta gerillaszervezetről vagy félkatonai szervezetről van szó, viszonylag jól szervezett, megfelelően finanszírozott - vélekedett.
Kiemelte: az IÁ terjeszkedésének az a korlátja, hogy brutális akcióival mindenkit önmaga ellen hangolt, ezért nem valószínű, hogy a szunnita területeken kívül támogatná a lakosság. Irak síita részein éppen azért lenne nehéz előrenyomulniuk, mert ott a hatalom mellett a lakosság is ellenük van.
Wagner Péter azt mondta: ugyanakkor nem biztos, hogy a további terjeszkedés lenne az elsődleges célja az IÁ-nak, mivel már így is hatalmas területeket tart az irányítása alatt, ezért most inkább a hatalma konszolidálása lehet fontos. Nyilvánvalóan növelni akarja a befolyását Irakban, de hogy hosszú távon mennyire lesz sikeres az országban, nagy mértékben függ attól, mennyire támogatják a szunniták a jövőben az IÁ-t - tette hozzá.
A kutató hangsúlyozta: az iraki hadsereg nem képes megállítani az IÁ-t, egyszerűen nincs olyan állapotban. Az iraki kormányzat egyelőre legfeljebb csak a síita területeket tudja megvédeni - közölte. Úgy fogalmazott: "Ahol a politikai vezetés gyenge, legitimitása kérdéses, ott általában a hadsereg sem tud hatékonyan működni.
" Az iraki kormányzatban jobbára a síiták képviseltetik magukat, akik a saját eszközükként használták a hadsereget, ezért a szunniták megszállóknak tartották az iraki hadsereget, nem pedig olyan fegyveres erőnek, amely az ő védelmüket is szolgálja - fűzte hozzá.
Wagner Péter szerint a helyzet rendezésére biztosan nem várható olyan művelet, mint korábban, amikor az Egyesült Államoknak sok katonája volt Irakban. Annál többre, ami jelenleg is megfigyelhető, vagyis hogy "amerikai gépek bombázzák a terroristákat és humanitárius segélyeket dobnak le, vagy próbálnak evakuálni embereket", nem nagyon lehet számítani, legfeljebb kiképzők érkezhetnek még a kurd területekre, és fegyvereket is hozhatnak nekik - mondta.
Sokféle eszköz elképzelhető szerinte, de a konkrét katonai beavatkozásra szinte nincs esély, mert az Egyesült Államokon kívül más ország katonai képességei ezt nem igazán teszik lehetővé, és "nincs sehol politikai akarat - még Washingtonban sem -, hogy katonákat küldjenek oda".
MTI
A kutató az Iszlám Állam szervezetet bemutatva emlékeztetett: miután 2003-ban az Egyesült Államok megtámadta Irakot, felkelés alakult ki "az amerikai megszállás ellen", és megjelent egy főként külföldi önkéntesekből álló dzsihadista csoport, amely később az al-Kaida részévé nyilvánította magát Mezopotámiai al-Kaida néven. Ez a szervezet aztán több más dzsihadista csoportot is magába olvasztva felvette az Iraki Iszlám Állam nevet. 2008-2009-re a szervezet a megszűnés szélére került az amerikai és az iraki hadsereg közös erőfeszítéseinek eredményeként, mindössze néhány száz tagja maradt - mondta.2011 elején kitört a szíriai forradalom, és a megmaradt dzsihadisták Irakból átmentek Szíriába, "mert ott könnyebb volt harcolni". Itt újjászerveződhetett a csoport, új tagokat toboroztak, új forrásokhoz jutottak, és ekkor ismét megváltoztatták a nevüket, ezúttal Iraki és Levantei Iszlám Államra (ILIÁ) , kifejezve, hogy már nemcsak Irakban, hanem Szíria területén is harcolnak - magyarázta.
Mint mondta, azzal párhuzamosan, hogy a szervezet megerősödött, Irakban megint romlott a biztonsági helyzet, ugyanis az Egyesült Államok kivonult, az iraki kormány pedig sokat üldözte, diszkriminálta a szunnita lakosságot, így ismét lett "működési tere" a szunniták által támogatott ILIÁ-nak. Ezért - miközben a szíriai pozícióit is megtartotta - elkezdett visszaszivárogni Irakba, és egyre terjeszkedve Nyugat-Irak és Kelet-Szíria jelentős területeit vonta az ellenőrzése alá, és ezek a részek ma már összefüggő területet alkotnak - mutatott rá. Hozzátette: ekkor változtatta a szervezet a nevét Iszlám Államra (IÁ).
Az elemző szerint az IÁ ereje abból fakad, hogy egyrészt gyenge az iraki állam (kétséges, hogy a szervezet képes lenne-e bármilyen eredményt elérni például az erősebb államszervezetű Törökországban, Jordániában, Szaúd-Arábiában vagy Egyiptomban). Másrészt ahhoz képest, hogy egyfajta gerillaszervezetről vagy félkatonai szervezetről van szó, viszonylag jól szervezett, megfelelően finanszírozott - vélekedett.
Kiemelte: az IÁ terjeszkedésének az a korlátja, hogy brutális akcióival mindenkit önmaga ellen hangolt, ezért nem valószínű, hogy a szunnita területeken kívül támogatná a lakosság. Irak síita részein éppen azért lenne nehéz előrenyomulniuk, mert ott a hatalom mellett a lakosság is ellenük van.
Wagner Péter azt mondta: ugyanakkor nem biztos, hogy a további terjeszkedés lenne az elsődleges célja az IÁ-nak, mivel már így is hatalmas területeket tart az irányítása alatt, ezért most inkább a hatalma konszolidálása lehet fontos. Nyilvánvalóan növelni akarja a befolyását Irakban, de hogy hosszú távon mennyire lesz sikeres az országban, nagy mértékben függ attól, mennyire támogatják a szunniták a jövőben az IÁ-t - tette hozzá.
A kutató hangsúlyozta: az iraki hadsereg nem képes megállítani az IÁ-t, egyszerűen nincs olyan állapotban. Az iraki kormányzat egyelőre legfeljebb csak a síita területeket tudja megvédeni - közölte. Úgy fogalmazott: "Ahol a politikai vezetés gyenge, legitimitása kérdéses, ott általában a hadsereg sem tud hatékonyan működni.
" Az iraki kormányzatban jobbára a síiták képviseltetik magukat, akik a saját eszközükként használták a hadsereget, ezért a szunniták megszállóknak tartották az iraki hadsereget, nem pedig olyan fegyveres erőnek, amely az ő védelmüket is szolgálja - fűzte hozzá.
Wagner Péter szerint a helyzet rendezésére biztosan nem várható olyan művelet, mint korábban, amikor az Egyesült Államoknak sok katonája volt Irakban. Annál többre, ami jelenleg is megfigyelhető, vagyis hogy "amerikai gépek bombázzák a terroristákat és humanitárius segélyeket dobnak le, vagy próbálnak evakuálni embereket", nem nagyon lehet számítani, legfeljebb kiképzők érkezhetnek még a kurd területekre, és fegyvereket is hozhatnak nekik - mondta.
Sokféle eszköz elképzelhető szerinte, de a konkrét katonai beavatkozásra szinte nincs esély, mert az Egyesült Államokon kívül más ország katonai képességei ezt nem igazán teszik lehetővé, és "nincs sehol politikai akarat - még Washingtonban sem -, hogy katonákat küldjenek oda".
MTI
Hozzászólások