Kilép a Magyar Helsinki Bizottságból egy volt SZDSZ-es képviselő
Kilép a Magyar Helsinki Bizottságból Mészáros István László volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, és az október 2-ai kvótaellenes népszavazáson nemmel fog szavazni.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnökei és alapító elnöke levélben reagált Mészáros István László kilépésére; sajnálatukat fejezték ki tagtársuk távozása miatt, de hangsúlyozták: a felhívás a referendum bojkottjára nem a demokrácia megtagadása.
Mészáros István László - aki a '90-es évek eleje óta volt tagja a testületnek - a vigyazo.blog.hu-n adott nyilatkozatában döntését úgy indokolta, hogy több szempontból súlyosan aggályosnak, hitelrontónak és elfogadhatatlannak tartja a Magyar Helsinki Bizottságnak a népszavazás "meghekkeléséről" szóló felhívását.
Mint mondta, megdöbbentő, hogy egy eredetileg a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet mára odáig jutott, hogy most a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol. Azon túl, hogy ez antidemokratikus, gyakorlatilag megkérdőjelezi a polgárok józan ítélőképességét is - fogalmazott az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990-1998) szabad demokrata alelnöke.
Úgy vélekedett, végzetes szereptévesztés, hogy egy elvileg független, civil jogvédő szervezet ezzel a kampánnyal a pártpolitika mezejére lépett. Innét már senki le nem mossa róla, hogy ténylegesen egy jól körülhatárolható politikai tábor szekerét tolja - tette hozzá.
Elfogadhatatlan továbbá - írta -, hogy egy ilyen fajsúlyú állásfoglalásról a szervezet vezetése ki sem kérte a bizottság tagságának véleményét. A tagság feje fölötti döntéshozatal, mint eljárási mód önmagában is antidemokratikus. Ez szintén aláássa a bizottság demokratikus értékek melletti elvi elkötelezettségének hitelét - fejtette ki a volt országgyűlési képviselő.
Mészáros István László azt írta, ő demokrata, nem szereti, ha megkérdezése nélkül döntenek, majd utána hivatkozási pontként használják föl, ezért negyed évszázados tagsági viszonyát megszüntetve kilép a Magyar Helsinki Bizottságból. "Ezt természetesen anélkül teszem, hogy elvitatnám a bizottság múltbeli érdemeit" - jelezte.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnökei és alapító elnöke levélben reagált Mészáros István László kilépésére; a szervezet mindkét írást közzétette blogján.
Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök egyebek mellett azt írták: álláspontjuk szerint a kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezés "visszaélés a jogintézménnyel", és a menekültügy kormányzati kezelésével kapcsolatos kifogásaiknak hangot adtak a Mészáros István László részvételével megtartott májusi közgyűlésen is. Az érvénytelen szavazásra felhívással kapcsolatos döntés ebből az álláspontból következett - írták.
Közölték: elfogadják volt tagtársuk kritikáját, amely szerint szerencsésebb lett volna formálisabb keretek között, a tagok közötti közvetlen eszmecserét lehetővé tévő módon megvitatni a kérdést, bírálata többi részét azonban "minden tekintetben megalapozatlannak" tartják.
Hangsúlyozták: a Helsinki Bizottság továbbra is a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet. Úgy folytatták: a népszavazás intézményét nem ők csúfolják meg, hanem a kormány, amikor egy olyan kérdésben tart referendumot, amelynek - idézték másik volt tagtársukat, a szintén "nem-párti" Hack Pétert, az SZDSZ egykori ügyvivőjét - "jogi szempontból (.) nincs jelentősége, mert semmi olyat nem eredményez, amit az Országgyűlés népszavazás nélkül ne tudna megtenni".
Kifejtették: nem a népszavazás ellen kampányolnak, hanem azt állítják: ez nem igazi népszavazás. Az érvénytelen szavazat jelentése számukra az, hogy a polgárok józan ítélőképességüket használva kinyilvánítják, nem értenek egyet "a gyűlöletre építő kampánnyal".
Kőszeg Ferenc, a civil szervezet alapító elnöke a többi között azt írta: a Helsinki Bizottság állásfoglalása egyértelmű volt azóta, amióta Orbán Viktor kormánya "aljas, embertelen és hazug kampányt folytat a menedékkérők ellen". Úgy fogalmazott: a háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése.
Kitért arra is: a Helsinki Bizottság mindig elkerülte, hogy álláspontját pártérdekeknek rendelje alá. Ennek példájaként említette, hogy a bizottság 2006-ban fellépett a rendőri brutalitás ellen, holott a tévészékház megostromlóit "nem tekintette sem békés tüntetőknek, sem szabadsághősöknek".
Jelezte továbbá: a felhívás a szavazástól távol maradásra vagy érvénytelen szavazat leadására éppen olyan legitim eszköze a véleménynyilvánításnak, mint az igen vagy a nem szavazat leadása.
MTI
A Magyar Helsinki Bizottság társelnökei és alapító elnöke levélben reagált Mészáros István László kilépésére; sajnálatukat fejezték ki tagtársuk távozása miatt, de hangsúlyozták: a felhívás a referendum bojkottjára nem a demokrácia megtagadása.
Mészáros István László - aki a '90-es évek eleje óta volt tagja a testületnek - a vigyazo.blog.hu-n adott nyilatkozatában döntését úgy indokolta, hogy több szempontból súlyosan aggályosnak, hitelrontónak és elfogadhatatlannak tartja a Magyar Helsinki Bizottságnak a népszavazás "meghekkeléséről" szóló felhívását.
Mint mondta, megdöbbentő, hogy egy eredetileg a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet mára odáig jutott, hogy most a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol. Azon túl, hogy ez antidemokratikus, gyakorlatilag megkérdőjelezi a polgárok józan ítélőképességét is - fogalmazott az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990-1998) szabad demokrata alelnöke.
Úgy vélekedett, végzetes szereptévesztés, hogy egy elvileg független, civil jogvédő szervezet ezzel a kampánnyal a pártpolitika mezejére lépett. Innét már senki le nem mossa róla, hogy ténylegesen egy jól körülhatárolható politikai tábor szekerét tolja - tette hozzá.
Elfogadhatatlan továbbá - írta -, hogy egy ilyen fajsúlyú állásfoglalásról a szervezet vezetése ki sem kérte a bizottság tagságának véleményét. A tagság feje fölötti döntéshozatal, mint eljárási mód önmagában is antidemokratikus. Ez szintén aláássa a bizottság demokratikus értékek melletti elvi elkötelezettségének hitelét - fejtette ki a volt országgyűlési képviselő.
Mészáros István László azt írta, ő demokrata, nem szereti, ha megkérdezése nélkül döntenek, majd utána hivatkozási pontként használják föl, ezért negyed évszázados tagsági viszonyát megszüntetve kilép a Magyar Helsinki Bizottságból. "Ezt természetesen anélkül teszem, hogy elvitatnám a bizottság múltbeli érdemeit" - jelezte.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnökei és alapító elnöke levélben reagált Mészáros István László kilépésére; a szervezet mindkét írást közzétette blogján.
Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök egyebek mellett azt írták: álláspontjuk szerint a kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezés "visszaélés a jogintézménnyel", és a menekültügy kormányzati kezelésével kapcsolatos kifogásaiknak hangot adtak a Mészáros István László részvételével megtartott májusi közgyűlésen is. Az érvénytelen szavazásra felhívással kapcsolatos döntés ebből az álláspontból következett - írták.
Közölték: elfogadják volt tagtársuk kritikáját, amely szerint szerencsésebb lett volna formálisabb keretek között, a tagok közötti közvetlen eszmecserét lehetővé tévő módon megvitatni a kérdést, bírálata többi részét azonban "minden tekintetben megalapozatlannak" tartják.
Hangsúlyozták: a Helsinki Bizottság továbbra is a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet. Úgy folytatták: a népszavazás intézményét nem ők csúfolják meg, hanem a kormány, amikor egy olyan kérdésben tart referendumot, amelynek - idézték másik volt tagtársukat, a szintén "nem-párti" Hack Pétert, az SZDSZ egykori ügyvivőjét - "jogi szempontból (.) nincs jelentősége, mert semmi olyat nem eredményez, amit az Országgyűlés népszavazás nélkül ne tudna megtenni".
Kifejtették: nem a népszavazás ellen kampányolnak, hanem azt állítják: ez nem igazi népszavazás. Az érvénytelen szavazat jelentése számukra az, hogy a polgárok józan ítélőképességüket használva kinyilvánítják, nem értenek egyet "a gyűlöletre építő kampánnyal".
Kőszeg Ferenc, a civil szervezet alapító elnöke a többi között azt írta: a Helsinki Bizottság állásfoglalása egyértelmű volt azóta, amióta Orbán Viktor kormánya "aljas, embertelen és hazug kampányt folytat a menedékkérők ellen". Úgy fogalmazott: a háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése.
Kitért arra is: a Helsinki Bizottság mindig elkerülte, hogy álláspontját pártérdekeknek rendelje alá. Ennek példájaként említette, hogy a bizottság 2006-ban fellépett a rendőri brutalitás ellen, holott a tévészékház megostromlóit "nem tekintette sem békés tüntetőknek, sem szabadsághősöknek".
Jelezte továbbá: a felhívás a szavazástól távol maradásra vagy érvénytelen szavazat leadására éppen olyan legitim eszköze a véleménynyilvánításnak, mint az igen vagy a nem szavazat leadása.
MTI
Hozzászólások