Kovács Zoltán a The Washington Postban: a magyarok számára Magyarország az első
Olvasói levelében a kormányszóvivő felidézte az április 12-én A demokrácia haldoklik Magyarországon, a világnak van oka aggódni címmel megjelent írást, amelynek következtetését azzal úgy fogalmazta meg a szerző: "vicces, hogy +az ország az első+ többnyire azt jelenti, hogy a demokrácia az utolsó".
Kovács Zoltán emlékeztetett: Magyarországon az április 8-án tartott parlamenti választásokon 70,2 százalékos, 2002 óta a legmagasabb és 2014-hez képest is nyolc százalékponttal magasabb volt a részvételi arány. "A 2016-os elnökválasztásokon a választói részvétel az Egyesült Államokban csupán 55,7 százalék volt, 2012-ben pedig még ennél is alacsonyabb" - állapította meg Kovács Zoltán, majd leszögezte: "Magyarországon a demokrácia él és jól van".
A kormányszóvivő további tényeket és adatokat sorolt: a magyarországi munkanélküliség ma 3,8 százalékosra csökkent a 2009-es 11,9 százalékról, "a hazai össztermék növekedési üteme 2017-ben 4,4 százalékot ért el", szemben a 2009-es 7,9 százalékos csökkenéssel. "2014 óta a reálbérek 44 százalékkal növekedtek, és bevezettük az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját, amely élénkítette a beruházásokat" - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Hangsúlyozta: "a választók szeretik ezeket a dolgokat".
Felidézve a The Washington Postban megjelent korábbi írást, mely szerint Magyarország "uralkodó pártjának mindössze 48 százalékos támogatottsággal sikerült megszereznie az akadálytalan kormányzáshoz kétharmados szupertöbbséget", a magyar kormány szóvivője két korábbi példára emlékeztetett. Arra, hogy Tony Blair és a brit Munkáspárt az 1997-es választásokon a voksok 43 százalékával a parlamenti helyek 64 százalékát szerezte meg, Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke pedig 2008-ban a szavazatok 53 százalékával az elektori testület támogatásának 67 százalékát tudhatta magáénak. "Ez így működik a többségi választási rendszerekben" - állapította meg Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő végezetül hangsúlyozta: "Orbán Viktor miniszterelnök azért aratott ismét földcsuszamlásszerű győzelmet, mert a választók azt akarják, hogy kormányuk számára az ország legyen az első".
MTI
Kovács Zoltán emlékeztetett: Magyarországon az április 8-án tartott parlamenti választásokon 70,2 százalékos, 2002 óta a legmagasabb és 2014-hez képest is nyolc százalékponttal magasabb volt a részvételi arány. "A 2016-os elnökválasztásokon a választói részvétel az Egyesült Államokban csupán 55,7 százalék volt, 2012-ben pedig még ennél is alacsonyabb" - állapította meg Kovács Zoltán, majd leszögezte: "Magyarországon a demokrácia él és jól van".
A kormányszóvivő további tényeket és adatokat sorolt: a magyarországi munkanélküliség ma 3,8 százalékosra csökkent a 2009-es 11,9 százalékról, "a hazai össztermék növekedési üteme 2017-ben 4,4 százalékot ért el", szemben a 2009-es 7,9 százalékos csökkenéssel. "2014 óta a reálbérek 44 százalékkal növekedtek, és bevezettük az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját, amely élénkítette a beruházásokat" - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Hangsúlyozta: "a választók szeretik ezeket a dolgokat".
Felidézve a The Washington Postban megjelent korábbi írást, mely szerint Magyarország "uralkodó pártjának mindössze 48 százalékos támogatottsággal sikerült megszereznie az akadálytalan kormányzáshoz kétharmados szupertöbbséget", a magyar kormány szóvivője két korábbi példára emlékeztetett. Arra, hogy Tony Blair és a brit Munkáspárt az 1997-es választásokon a voksok 43 százalékával a parlamenti helyek 64 százalékát szerezte meg, Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke pedig 2008-ban a szavazatok 53 százalékával az elektori testület támogatásának 67 százalékát tudhatta magáénak. "Ez így működik a többségi választási rendszerekben" - állapította meg Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő végezetül hangsúlyozta: "Orbán Viktor miniszterelnök azért aratott ismét földcsuszamlásszerű győzelmet, mert a választók azt akarják, hogy kormányuk számára az ország legyen az első".
MTI
Hozzászólások