Kövér László: Mádl Ferenc erkölcsi ereje mindenkinek reményt és erőt ad (2. rész)
Mádl Ferenc erkölcsi ereje, nemzeti hűsége és polgári arányérzéke mindenkinek reményt és erőt nyújt arra, hogy a ránk váró legnehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani - mondta az Országgyűlés elnöke vasárnap a néhai köztársasági elnök szobrának avatásán a Veszprém megyei Bándon.
Kövér László hangsúlyozta, Mádl Ferenc életútja megerősíti a hitet abban, hogy mindig van lehetőség a helyes választásra és abban, hogy "a jó mindig legyőzheti a rosszat, ha mi a jó eszközeivé szegődünk".
A politikus szerint a magyar és az európai jövendőnek mindig szüksége lesz Mádl Ferenc példájára, akinek szülőfalujában állított szobra az általa legfőbbnek vallott értékekre - Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás - épülő emberséget hirdeti.
Felidézte, Mádl Ferenc a jogi pályát választotta, szakmai hitvallása így hangzott: "a jog az erkölcs minimuma". Kövér László szerint a nemzetközi magánjog egyik legjobb ismerőjeként a rendszerváltás előtt is azt vallotta, hogy csak azok a közösségek tudnak és fognak fennmaradni, amelyek kötődnek és ragaszkodnak gyökereikhez, képesek megőrizni nemzeti önazonosságukat és nem esnek divatos tendenciák áldozatává.
Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a vasfüggönnyel elválasztott Európában Mádl Ferenc az európai egységet választotta. Doktori értekezésében 1974-ben az európai közösség jogáról szólva kitért Szent Istvánra, és arra, hogy a magyarságnak és a magyar államnak Európában a helye. Mádl Ferenc egy olyan Európai Unióban, egy olyan európai egységben hitt, mely szavai szerint képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket - hangsúlyozta Kövér László.
A volt államfő rendszerváltás utáni politikai tevékenységéről elmondta: szerepet vállalt az első demokratikus kormányban, a gazdaság és kultúrpolitika területén a legfontosabb céljának az anyagi és szellemi esélyegyenlőség helyreállítását tartotta, majd 1995-ben a nemzeti polgári politikai tábor újjászervezésének volt jelentős alakja. Köztársasági elnöknek kétszer jelölték: 1995-ben a jobboldali ellenzék jelöltjeként alulmaradt, 2000-ben azonban öt évre államfővé választotta az Országgyűlés.
Steigervald Zsolt, Bánd független polgármestere az összefogás és a tiszteletadás szobrának nevezte Gácsi Barna alkotását. Úgy fogalmazott: Mádl Ferenc szobra azt hirdeti: a múlt megbecsülése nélkül nem lehet jövő sem.
A polgármester elmondta: a szobor melletti hársfa tövében ma is áll az épület, ahová a volt köztársasági elnök elemi iskolába járt, hazalátogatásaikor pedig öröm volt vele találkozni, érezni derűs, nyugodt közvetlenségét, hitét, mindenki iránti megbecsülését.
MTI
Kövér László hangsúlyozta, Mádl Ferenc életútja megerősíti a hitet abban, hogy mindig van lehetőség a helyes választásra és abban, hogy "a jó mindig legyőzheti a rosszat, ha mi a jó eszközeivé szegődünk".
A politikus szerint a magyar és az európai jövendőnek mindig szüksége lesz Mádl Ferenc példájára, akinek szülőfalujában állított szobra az általa legfőbbnek vallott értékekre - Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás - épülő emberséget hirdeti.
Felidézte, Mádl Ferenc a jogi pályát választotta, szakmai hitvallása így hangzott: "a jog az erkölcs minimuma". Kövér László szerint a nemzetközi magánjog egyik legjobb ismerőjeként a rendszerváltás előtt is azt vallotta, hogy csak azok a közösségek tudnak és fognak fennmaradni, amelyek kötődnek és ragaszkodnak gyökereikhez, képesek megőrizni nemzeti önazonosságukat és nem esnek divatos tendenciák áldozatává.
Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a vasfüggönnyel elválasztott Európában Mádl Ferenc az európai egységet választotta. Doktori értekezésében 1974-ben az európai közösség jogáról szólva kitért Szent Istvánra, és arra, hogy a magyarságnak és a magyar államnak Európában a helye. Mádl Ferenc egy olyan Európai Unióban, egy olyan európai egységben hitt, mely szavai szerint képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket - hangsúlyozta Kövér László.
A volt államfő rendszerváltás utáni politikai tevékenységéről elmondta: szerepet vállalt az első demokratikus kormányban, a gazdaság és kultúrpolitika területén a legfontosabb céljának az anyagi és szellemi esélyegyenlőség helyreállítását tartotta, majd 1995-ben a nemzeti polgári politikai tábor újjászervezésének volt jelentős alakja. Köztársasági elnöknek kétszer jelölték: 1995-ben a jobboldali ellenzék jelöltjeként alulmaradt, 2000-ben azonban öt évre államfővé választotta az Országgyűlés.
Steigervald Zsolt, Bánd független polgármestere az összefogás és a tiszteletadás szobrának nevezte Gácsi Barna alkotását. Úgy fogalmazott: Mádl Ferenc szobra azt hirdeti: a múlt megbecsülése nélkül nem lehet jövő sem.
A polgármester elmondta: a szobor melletti hársfa tövében ma is áll az épület, ahová a volt köztársasági elnök elemi iskolába járt, hazalátogatásaikor pedig öröm volt vele találkozni, érezni derűs, nyugodt közvetlenségét, hitét, mindenki iránti megbecsülését.
MTI
Hozzászólások