Közösen emlékezett a forradalomra Bécs és Budapest főpolgármestere
Bécs és Budapest főpolgármestere hétfőn közösen emlékezett az 1956-os forradalomra, annak hatvanadik évfordulója alkalmából, a bécsi Trautson-palota előtti emléktáblánál.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere emlékező szavaiban elmondta: a magyarok a mai napig hálával tartoznak Ausztriának és az osztrák embereknek, hogy hatvan évvel ezelőtt felkészülve, szívélyesen és együttérzően fogadták be a Magyarországról érkezetteket.
Beszédében kiemelte: míg a tengerentúlról csak biztató szavak jöttek, segítség azonban nem érkezett, addig a nyugat-európai közvéleményt sokkolta a Szovjetunió brutális fellépése, és a magyar felkelők élethalálharcát feszült, aggódó figyelemmel, sőt kitüntetett szimpátiával kísérték.
Elmondta: Ausztriában különös együttérzéssel fogadták a magyarokat, és bámulatot váltott ki az a hősies ellenállás, amelyet a világ akkori egyik legerősebb hadseregével szemben fejtettek ki a magyar forradalmárok.
Igaz, a magyar menekültek ideális menekültcsoportként jelentek meg Ausztriában, hiszen nem dobálták el igazolványaikat, az ételt, nem akarták megváltoztatni az osztrák szokásjogokat és törvényeket, hanem alkalmazkodtak és elfogadták a segítő kezet - tette hozzá.
Michael Häupl, Bécs polgármestere arról beszélt, hogy a kommunista és a szovjet megtorlás elől menekülő magyarok Ausztria számára egészen különös kihívást jelentettek, hiszen az ország akkor éppen egy éve nyerte vissza szuverenitását.
Aláhúzta: Ausztriának a második világháború után sok nehézséggel kellett megküzdenie, azonban derűlátóak voltak, és nem volt kérdés, hogy az osztrák lakosság segíti majd a szovjetek elől menekülő magyarokat.
A magyar forradalom leverése, a berlini fal felépítése, a prágai tavasz és a boszniai háború arra emlékeztet, hogy a szabadságért mindig ki kell állni és harcolni kell érte - mondta Häupl.
A bécsi polgármester kiemelte: a Trautson-palota előtti emlékmű arra is felhívja figyelmet, hogy a béke, a szabadság és a demokrácia nem magától értetődő dolog, hanem folyamatosan küzdeni kell értük.
Arra is kitért, hogy az együttélés és az integráció kulcsa egymás kölcsönös megbecsülése és a nyelvtanulás. Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem ismétlődhetnek meg a tavalyi év eseményei, amikor több százezer ember vonult végig Ausztrián, hogy Európa északi vagy nyugati részére utazzon tovább.
A Trautson-palota előtti - 2007-ben állított - ferde, gránit emléktábla köszönetet hirdet a bécsi polgárság 1956-os áldozatvállalásáért, egyúttal megörökíti a forradalom 50. évfordulójának közös ünneplését.
A barokk palota Mária Terézia Magyar Testőrgárdájának székhelye volt. Később a magyar állam tulajdonába került, 1924 és 1963 között a Collegium Hungaricumnak adott otthont. Ezt követően az osztrák állam vásárolta meg.
MTI
Tarlós István, Budapest főpolgármestere emlékező szavaiban elmondta: a magyarok a mai napig hálával tartoznak Ausztriának és az osztrák embereknek, hogy hatvan évvel ezelőtt felkészülve, szívélyesen és együttérzően fogadták be a Magyarországról érkezetteket.
Beszédében kiemelte: míg a tengerentúlról csak biztató szavak jöttek, segítség azonban nem érkezett, addig a nyugat-európai közvéleményt sokkolta a Szovjetunió brutális fellépése, és a magyar felkelők élethalálharcát feszült, aggódó figyelemmel, sőt kitüntetett szimpátiával kísérték.
Elmondta: Ausztriában különös együttérzéssel fogadták a magyarokat, és bámulatot váltott ki az a hősies ellenállás, amelyet a világ akkori egyik legerősebb hadseregével szemben fejtettek ki a magyar forradalmárok.
Igaz, a magyar menekültek ideális menekültcsoportként jelentek meg Ausztriában, hiszen nem dobálták el igazolványaikat, az ételt, nem akarták megváltoztatni az osztrák szokásjogokat és törvényeket, hanem alkalmazkodtak és elfogadták a segítő kezet - tette hozzá.
Michael Häupl, Bécs polgármestere arról beszélt, hogy a kommunista és a szovjet megtorlás elől menekülő magyarok Ausztria számára egészen különös kihívást jelentettek, hiszen az ország akkor éppen egy éve nyerte vissza szuverenitását.
Aláhúzta: Ausztriának a második világháború után sok nehézséggel kellett megküzdenie, azonban derűlátóak voltak, és nem volt kérdés, hogy az osztrák lakosság segíti majd a szovjetek elől menekülő magyarokat.
A magyar forradalom leverése, a berlini fal felépítése, a prágai tavasz és a boszniai háború arra emlékeztet, hogy a szabadságért mindig ki kell állni és harcolni kell érte - mondta Häupl.
A bécsi polgármester kiemelte: a Trautson-palota előtti emlékmű arra is felhívja figyelmet, hogy a béke, a szabadság és a demokrácia nem magától értetődő dolog, hanem folyamatosan küzdeni kell értük.
Arra is kitért, hogy az együttélés és az integráció kulcsa egymás kölcsönös megbecsülése és a nyelvtanulás. Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem ismétlődhetnek meg a tavalyi év eseményei, amikor több százezer ember vonult végig Ausztrián, hogy Európa északi vagy nyugati részére utazzon tovább.
A Trautson-palota előtti - 2007-ben állított - ferde, gránit emléktábla köszönetet hirdet a bécsi polgárság 1956-os áldozatvállalásáért, egyúttal megörökíti a forradalom 50. évfordulójának közös ünneplését.
A barokk palota Mária Terézia Magyar Testőrgárdájának székhelye volt. Később a magyar állam tulajdonába került, 1924 és 1963 között a Collegium Hungaricumnak adott otthont. Ezt követően az osztrák állam vásárolta meg.
MTI
Hozzászólások