Krónika 1. rész
A devizahitelesek, a műszaki vizsgáztatás rendszere és a közélet átláthatóságáról szóló fideszes törvényjavaslat miatt kritizálták a kormányt az ellenzéki frakciók képviselői kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
Mi Hazánk: árverési és kilakoltatási tilalomra van szükség
Apáti István (Mi Hazánk) szerint az Európai Unió Bírósága mérföldkő-jelentőségű ítéletet hozott a devizahitelesek ügyében, miszerint ha az adósokat nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, akkor tiszteségtelenek voltak a szerződési feltételek, ezért azokat úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének. Hozzátette, itt az ideje, hogy a kormány az adósok érdekében járjon el: árverési és kilakoltatási tilalomra van szükség, majd elszámoltatásra.
A képviselő által törvényesített uzsorabűnözésnek nevezett devizahitelezésről azt mondta, "a poklok kapuit" az első Orbán-kormány nyitotta ki 2001-ben, majd ezt a folyamatot 2002 és 2010 között járatták csúcsra a balliberális kormányok. Hozzátette, 2010 után a mostani kormány félmegoldásokat talált ki, folyamatosan a bankok, a követeléskezelők és a végrehajtók "javára tévedett".
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a megoldás nem olyan egyszerű, és óva intett attól, hogy az Európai Bíróság bármelyik ítéletét mérföldkőként jellemezzék. Szerinte bonyolult ítéletről van szó, amelyet a Kúriának értelmeznie kell. A konkrét ügyben irányadó az ítélet, de hogy más ügyekben is irányadó-e, azt csak a Kúria döntheti el - részletezte.
Kijelentette, a kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a devizahitelesek és az adósok helyzetét javítsa, legalább 15 olyan törvényt hozott, amely javította az adósok helyzetét. A kormány mindig is az adósokat védte - mondta.
Jobbik: a műszaki vizsgáztatás rendszere lassan totális káoszba fullad
Bencze János (Jobbik) értékelése szerint a magyar műszaki vizsgáztatás rendszere lassan totális káoszba fullad. Szerinte a szaktárca adós azzal, hogy az ezzel kapcsolatos 1990-es, "toldozgatott-foldozgatott" rendelet helyett újat alkosson. Azt mondta, a vizsgaállomások vezetői "két kézzel kapaszkodnak a székükbe" és úgy gondolják, amelyik járművet nem engedik át, az nem okozhat bajt.
Szerinte nagyobb jogkört kellene adni a vizsgabiztosoknak, és fontosnak ítélte, ne kelljen nekik attól félni, hogy felülről az orrukra koppintanak. A képviselő párbeszédet javasolt a közlekedési minisztériummal.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások államtitkára tárcája nyitottságát hangsúlyozta a témában, azt mondta, állnak a képviselő rendelkezésére. Szerinte olyan szabályozásra van szükség, amely az érintetteket szolgálja.
MSZP: az "ellehetetlenítési törvényjavaslattal" a nyílt diktatúrába lép át az orbáni rendszer
Kunhalmi Ágnes (MSZP) "ellehetetlenítési törvényjavaslatnak nevezte a közélet átláthatóságáról szóló fideszes indítványt, amelyet kedden kezd tárgyalni az Országgyűlés. Szerinte ezzel szintet lépett az orbáni rendszer és a demokrácia utolsó maradékát is felszámolva a nyílt diktatúrába lép át. Hozzátette: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt "furkósbotként" használják majd azzal, hogy önkényesen listázhatja a neki nem tetsző szervezeteket.
Arra is kitért: a kormányoldal álszent módon a magyar szuverenitásra hivatkozik, miközben rendszeresen avatkozik bele más országok választásaiba, pénzügyileg is támogatva például a francia vagy a spanyol szélsőjobbot.
Bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt azért is, mert szerinte a múlt vasárnapi román elnökválasztás alkalmával a magyarokat gyalázó jelöltnek "térdelt le". Reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyarok ezt 2026-ban nem felejtik el Orbán Viktornak. A Fidesz által meghirdetett Harcosok Klubjára utalva azt mondta: a valódi harcosok nem a Fidesz oldalán, hanem a kormányoldallal szemben állnak.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: az MSZP nem lesz része a 2026-ben megalakuló Országgyűlésnek. Hozzátette: mára azért nincs MSZP, mert a külföldi szponzorok kiálltak mögüle és máshova teszik a pénzüket. Szerinte a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat éppen azt szolgálja, hogy kiderüljön, kit és honnan szponzorálnak, és ezek a szervezetek hogyan befolyásolják a választókat.
A képviselő állításait rémképeknek és összeesküvés-elméletnek nevezte, szerinte a fideszes indítvány arról szól, hogy legyen nyilvános a vagyoni helyzete, forrásai azoknak, akik a politikát befolyásolják.
DK: legyenek érvénytelenek a devizahiteles szerződések
Varju László (DK) az Európai Unió Bírósága által, egy devizahiteles ügyben nemrégiben hozott ítéletről beszélt, és közölte: a DK ennek alapján törvénymódosításban kezdeményezi, hogy a devizahiteles szerződések legyenek érvénytelenek, az elvett pénzt pedig fizessék vissza az embereknek.
A kormányoldalt azzal vádolta, hogy százezreket taszított csődbe a devizahitelek kapcsán, és csak azok problémáját oldotta meg, akiknek volt elég pénzük kifizetni a végtörlesztést. Arra is kitért: a devizahitelek kapcsán létrejött több százmilliárdos jegybanki árfolyamnyereségből sem a devizahiteleseknek segítettek, hanem Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fiának vettek Porsche-gyűjteményt és dubaji luxusingatlant.
Répássy Róbert államtitkár úgy reagált: Varju László tagja volt a 2010 előtti baloldali kormánynak, amely a forinthitelek visszaszorításával a devizahitelezés csapdájába kergette a magyar családokat.
Hangsúlyozta: a kormány 2010 után bevezette az árfolyamgátat és a végtörlesztést, elszámoltatta a bankokat, a Nemzeti Eszközkezelővel 36 ezer embert mentett meg a kilakoltatástól.
(Forrás: MTI)
Mi Hazánk: árverési és kilakoltatási tilalomra van szükségApáti István (Mi Hazánk) szerint az Európai Unió Bírósága mérföldkő-jelentőségű ítéletet hozott a devizahitelesek ügyében, miszerint ha az adósokat nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, akkor tiszteségtelenek voltak a szerződési feltételek, ezért azokat úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének. Hozzátette, itt az ideje, hogy a kormány az adósok érdekében járjon el: árverési és kilakoltatási tilalomra van szükség, majd elszámoltatásra.
A képviselő által törvényesített uzsorabűnözésnek nevezett devizahitelezésről azt mondta, "a poklok kapuit" az első Orbán-kormány nyitotta ki 2001-ben, majd ezt a folyamatot 2002 és 2010 között járatták csúcsra a balliberális kormányok. Hozzátette, 2010 után a mostani kormány félmegoldásokat talált ki, folyamatosan a bankok, a követeléskezelők és a végrehajtók "javára tévedett".
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a megoldás nem olyan egyszerű, és óva intett attól, hogy az Európai Bíróság bármelyik ítéletét mérföldkőként jellemezzék. Szerinte bonyolult ítéletről van szó, amelyet a Kúriának értelmeznie kell.
Kijelentette, a kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a devizahitelesek és az adósok helyzetét javítsa, legalább 15 olyan törvényt hozott, amely javította az adósok helyzetét. A kormány mindig is az adósokat védte - mondta.
Jobbik: a műszaki vizsgáztatás rendszere lassan totális káoszba fullad
Bencze János (Jobbik) értékelése szerint a magyar műszaki vizsgáztatás rendszere lassan totális káoszba fullad. Szerinte a szaktárca adós azzal, hogy az ezzel kapcsolatos 1990-es, "toldozgatott-foldozgatott" rendelet helyett újat alkosson. Azt mondta, a vizsgaállomások vezetői "két kézzel kapaszkodnak a székükbe" és úgy gondolják, amelyik járművet nem engedik át, az nem okozhat bajt.
Szerinte nagyobb jogkört kellene adni a vizsgabiztosoknak, és fontosnak ítélte, ne kelljen nekik attól félni, hogy felülről az orrukra koppintanak. A képviselő párbeszédet javasolt a közlekedési minisztériummal.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások államtitkára tárcája nyitottságát hangsúlyozta a témában, azt mondta, állnak a képviselő rendelkezésére. Szerinte olyan szabályozásra van szükség, amely az érintetteket szolgálja.
MSZP: az "ellehetetlenítési törvényjavaslattal" a nyílt diktatúrába lép át az orbáni rendszer
Kunhalmi Ágnes (MSZP) "ellehetetlenítési törvényjavaslatnak nevezte a közélet átláthatóságáról szóló fideszes indítványt, amelyet kedden kezd tárgyalni az Országgyűlés. Szerinte ezzel szintet lépett az orbáni rendszer és a demokrácia utolsó maradékát is felszámolva a nyílt diktatúrába lép át. Hozzátette: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt "furkósbotként" használják majd azzal, hogy önkényesen listázhatja a neki nem tetsző szervezeteket.
Arra is kitért: a kormányoldal álszent módon a magyar szuverenitásra hivatkozik, miközben rendszeresen avatkozik bele más országok választásaiba, pénzügyileg is támogatva például a francia vagy a spanyol szélsőjobbot.
Bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt azért is, mert szerinte a múlt vasárnapi román elnökválasztás alkalmával a magyarokat gyalázó jelöltnek "térdelt le". Reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyarok ezt 2026-ban nem felejtik el Orbán Viktornak. A Fidesz által meghirdetett Harcosok Klubjára utalva azt mondta: a valódi harcosok nem a Fidesz oldalán, hanem a kormányoldallal szemben állnak.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: az MSZP nem lesz része a 2026-ben megalakuló Országgyűlésnek. Hozzátette: mára azért nincs MSZP, mert a külföldi szponzorok kiálltak mögüle és máshova teszik a pénzüket. Szerinte a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat éppen azt szolgálja, hogy kiderüljön, kit és honnan szponzorálnak, és ezek a szervezetek hogyan befolyásolják a választókat.
A képviselő állításait rémképeknek és összeesküvés-elméletnek nevezte, szerinte a fideszes indítvány arról szól, hogy legyen nyilvános a vagyoni helyzete, forrásai azoknak, akik a politikát befolyásolják.
DK: legyenek érvénytelenek a devizahiteles szerződések
Varju László (DK) az Európai Unió Bírósága által, egy devizahiteles ügyben nemrégiben hozott ítéletről beszélt, és közölte: a DK ennek alapján törvénymódosításban kezdeményezi, hogy a devizahiteles szerződések legyenek érvénytelenek, az elvett pénzt pedig fizessék vissza az embereknek.
A kormányoldalt azzal vádolta, hogy százezreket taszított csődbe a devizahitelek kapcsán, és csak azok problémáját oldotta meg, akiknek volt elég pénzük kifizetni a végtörlesztést. Arra is kitért: a devizahitelek kapcsán létrejött több százmilliárdos jegybanki árfolyamnyereségből sem a devizahiteleseknek segítettek, hanem Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fiának vettek Porsche-gyűjteményt és dubaji luxusingatlant.
Répássy Róbert államtitkár úgy reagált: Varju László tagja volt a 2010 előtti baloldali kormánynak, amely a forinthitelek visszaszorításával a devizahitelezés csapdájába kergette a magyar családokat.
Hangsúlyozta: a kormány 2010 után bevezette az árfolyamgátat és a végtörlesztést, elszámoltatta a bankokat, a Nemzeti Eszközkezelővel 36 ezer embert mentett meg a kilakoltatástól.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások