Krónika 3. rész
A jogi személyek nyilvántartásáról, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslatok vitáját követően a képviselők áttértek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájára pénteken a parlamentben.
Mi Hazánk: sürgős változásokra van szükség
Sürgős változásokat sürgetett a végrehajtás területén Szabadi István (Mi Hazánk), aki szerint átláthatóvá és ügyfélközpontúvá kell tenni a jelenleg "elég komoly visszaélésekre" módot adó rendszert.
A képviselő arról beszélt: a végrehajtásokhoz használt, szerinte "régi, elavult és sebezhető" elektronikus rendszert felül kell vizsgálni, mivel abban hozzáférhetnek egymás anyagaihoz a végrehajtók, és nem kellő szintű az informatikai védelem a külső behatolások ellen.
Frakciótársa, Szabadi István megjegyezte: olyan rendszert kellene megalkotni, amelyben az adós láthatja, ha valamilyen eljárás indult ellene, felvetve, hogy akár az ügyfélkapun belül is működhetne központi adósság-nyilvántartás.
Zárszó: egységes és gyors nyilvántartás a cél
Tuzson Bence igazságügyi miniszter az együttes vita lezárása után az egységes és gyors nyilvántartás létrehozását említette a kormányzat céljaként, majd a cégnyilvántartási ügyekről szólva hangsúlyozta: a világ elment abba az irányba, hogy az ilyen típusú eljárásokat bíróságiból közigazgatási eljárássá alakítják.
Megjegyezte: bírósági eljárás akkor indokolt, amikor valamilyen jogviszony áll fenn a felek között, és abban ítéletet kell hozni. Az anyagi jogi mérlegelési szempontok kikapcsolása mellett érvelve arról beszélt: mivel a civil szervezetek nem feltétlenül rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel, ez rendkívüli könnyítés a civil szféra képviselői számára.
Annak a meggyőzősédének adott hangot, hogy a változtatás nemhogy lassítani nem fogja, hanem éppen serkenti a civil szféra fejlődését.
Tuzson Bence fontosnak nevezte az egyes témák törvényben vagy rendeletben szabályozásának kérdését, mondván, az utóbbi megoldás a gyorsan változó területeken jelenthet hatékony megoldást.
Egy képviselői felvetésre reagálva jelentős kérdésként említette az erdő- és az ingatlan-nyilvántartás különbségeivel kapcsolatos problémát, megjegyezve, ezt azzal kezelte korábban a kormányzat, hogy az utóbbit közhitelessé tették.
Hangsúlyozta: az ingatlan-nyilvántartásban minden, az adott ingatlant érintő adat látható lesz. Hozzátette: ugyanez a cél a cégadatok esetében is.
A 2026-os költségvetés megalapozása
Kormány: a javaslat megteremti a 2026-os költségvetés végrehajtásának jogszabályi kereteit
Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta: miután a szomszédunkban zajló háború továbbra is jelentős terheket ró a gazdaságra, amelynek káros hatásai széles körűek és gyorsan változnak, a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében a költségvetésnek képesnek kell lennie rugalmasan és hatékonyan reagálni ezekre a hatásokra.
A központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat megteremti azokat a jogszabályi kereteket, amelyek a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetetten szükségesek.
Kiemelte: ahhoz, hogy az önkormányzati alrendszer költségvetési egyenlege gondosan tervezhető legyen és pontos, naprakész információk álljanak az állam rendelkezésre, fontos a szabályszerűség biztosítása. Ennek egyik legfontosabb szerve a Magyar Államkincstár. Ahhoz, hogy a kincstár ellenőrzései megalapozottabbak legyenek, számos esetben más szerv vagy szakhatóság bevonása is szükséges.
A javaslat lehetővé teszi az önkormányzatok költségvetési beszámolóinak felülvizsgálatával kapcsolatos hatósági ellenőrzések ügyintézési határidejének meghosszabbítását, hogy az államkincstár megkereshessen más szerveket, szakhatóságokat az ellenőrzés során.
Fontosnak nevezte az államháztartási törvény módosításában a szabályszerű támogatások kifizetésére vonatkozó szigorodó szabályokat.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása a köztisztviselők illetményemeléséhez kapcsolódóan két célt szolgál. Egyrészt meghatározza, hogy az érintett önkormányzatok a 2025. évi támogatásnövekményt kizárólag a köztisztviselők illetményemelésére fordíthatják. Másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok a köztisztviselők illetményemeléséről év közben is döntést hozhassanak.
A rehabilitációs hozzájárulásról szólva a törvényjavaslatban szereplő módosítással kapcsolatban emlékeztetett: a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, és az általuk foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű emberek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
2021-től beszámítanak az 5 százalékos kvótába a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok, de csak 23 éves korukig. Ezt az éltkori határt módosítja a javaslat 26 évre, mivel a tapasztalatok szerint a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő fiatalok nem, vagy éppen csak végeznek 23 éves korukig a tanulmányaikkal.
A törvényjavaslatban szereplő, a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a panaszos ügyek, az azokkal kapcsolatos egyéb kifogások, valamint a határidő-számítások egyértelműbbé tételét tűzik ki célul.
(Forrás: MTI)
Mi Hazánk: sürgős változásokra van szükségSürgős változásokat sürgetett a végrehajtás területén Szabadi István (Mi Hazánk), aki szerint átláthatóvá és ügyfélközpontúvá kell tenni a jelenleg "elég komoly visszaélésekre" módot adó rendszert.
A képviselő arról beszélt: a végrehajtásokhoz használt, szerinte "régi, elavult és sebezhető" elektronikus rendszert felül kell vizsgálni, mivel abban hozzáférhetnek egymás anyagaihoz a végrehajtók, és nem kellő szintű az informatikai védelem a külső behatolások ellen.
Frakciótársa, Szabadi István megjegyezte: olyan rendszert kellene megalkotni, amelyben az adós láthatja, ha valamilyen eljárás indult ellene, felvetve, hogy akár az ügyfélkapun belül is működhetne központi adósság-nyilvántartás.
Zárszó: egységes és gyors nyilvántartás a cél
Tuzson Bence igazságügyi miniszter az együttes vita lezárása után az egységes és gyors nyilvántartás létrehozását említette a kormányzat céljaként, majd a cégnyilvántartási ügyekről szólva hangsúlyozta: a világ elment abba az irányba, hogy az ilyen típusú eljárásokat bíróságiból közigazgatási eljárássá alakítják.
Megjegyezte: bírósági eljárás akkor indokolt, amikor valamilyen jogviszony áll fenn a felek között, és abban ítéletet kell hozni.
Annak a meggyőzősédének adott hangot, hogy a változtatás nemhogy lassítani nem fogja, hanem éppen serkenti a civil szféra fejlődését.
Tuzson Bence fontosnak nevezte az egyes témák törvényben vagy rendeletben szabályozásának kérdését, mondván, az utóbbi megoldás a gyorsan változó területeken jelenthet hatékony megoldást.
Egy képviselői felvetésre reagálva jelentős kérdésként említette az erdő- és az ingatlan-nyilvántartás különbségeivel kapcsolatos problémát, megjegyezve, ezt azzal kezelte korábban a kormányzat, hogy az utóbbit közhitelessé tették.
Hangsúlyozta: az ingatlan-nyilvántartásban minden, az adott ingatlant érintő adat látható lesz. Hozzátette: ugyanez a cél a cégadatok esetében is.
A 2026-os költségvetés megalapozása
Kormány: a javaslat megteremti a 2026-os költségvetés végrehajtásának jogszabályi kereteit
Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta: miután a szomszédunkban zajló háború továbbra is jelentős terheket ró a gazdaságra, amelynek káros hatásai széles körűek és gyorsan változnak, a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében a költségvetésnek képesnek kell lennie rugalmasan és hatékonyan reagálni ezekre a hatásokra.
A központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat megteremti azokat a jogszabályi kereteket, amelyek a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetetten szükségesek.
Kiemelte: ahhoz, hogy az önkormányzati alrendszer költségvetési egyenlege gondosan tervezhető legyen és pontos, naprakész információk álljanak az állam rendelkezésre, fontos a szabályszerűség biztosítása. Ennek egyik legfontosabb szerve a Magyar Államkincstár. Ahhoz, hogy a kincstár ellenőrzései megalapozottabbak legyenek, számos esetben más szerv vagy szakhatóság bevonása is szükséges.
A javaslat lehetővé teszi az önkormányzatok költségvetési beszámolóinak felülvizsgálatával kapcsolatos hatósági ellenőrzések ügyintézési határidejének meghosszabbítását, hogy az államkincstár megkereshessen más szerveket, szakhatóságokat az ellenőrzés során.
Fontosnak nevezte az államháztartási törvény módosításában a szabályszerű támogatások kifizetésére vonatkozó szigorodó szabályokat.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása a köztisztviselők illetményemeléséhez kapcsolódóan két célt szolgál. Egyrészt meghatározza, hogy az érintett önkormányzatok a 2025. évi támogatásnövekményt kizárólag a köztisztviselők illetményemelésére fordíthatják. Másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok a köztisztviselők illetményemeléséről év közben is döntést hozhassanak.
A rehabilitációs hozzájárulásról szólva a törvényjavaslatban szereplő módosítással kapcsolatban emlékeztetett: a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, és az általuk foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű emberek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
2021-től beszámítanak az 5 százalékos kvótába a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok, de csak 23 éves korukig. Ezt az éltkori határt módosítja a javaslat 26 évre, mivel a tapasztalatok szerint a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő fiatalok nem, vagy éppen csak végeznek 23 éves korukig a tanulmányaikkal.
A törvényjavaslatban szereplő, a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a panaszos ügyek, az azokkal kapcsolatos egyéb kifogások, valamint a határidő-számítások egyértelműbbé tételét tűzik ki célul.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások