Külföldi sajtó Magyarországról
Osztrák-magyar összefogás Szerbia mellett: a magyarok és az osztrákok támogatják a 23. csatlakozási fejezet megnyitását címmel közölt cikket a Vecernji List című horvát napilap hétfőn.
Miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, senkinek sem engedik meg, hogy blokkolja Szerbia EU-csatlakozását, a többi EU-tagország is megpróbál majd nyomást gyakorolni Horvátországra - írta az újság.
Idézi Sebastian Kurz osztrák külügyminisztert is, aki a lap vasárnapi számának adott interjújában kijelentette: Ausztria támogatja a 23. fejezet mielőbbi megnyitását Szerbiával, Horvátország pedig elmondhatja a feltételeit, miután megnyitják ezt a fejezetet, amely az igazságügyi reformról, az alapvető jogokról, valamint a kisebbségek helyzetéről szól.
A lap brüsszeli tudósítója emlékeztetett, hogy Magyarország számos kritikai észrevételt fogalmazott meg korábban a szerb igazságszolgáltatással kapcsolatban, főleg ami a kisebbségek helyzetét illeti, mára azonban ezeket a problémákat rendezettnek tekinti.
Ugyanakkor egy diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta: Budapest álláspontja ingatag. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy mindazok az országok, amelyeknek kisebbségeik élnek Szerbiában, ragaszkodnak ahhoz, hogy Belgrád tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat. Nemcsak a politikai jogokat, hanem programok támogatását is, mint például az anyanyelvi tankönyvek használatáét, ami a mai napig nem megoldott Szerbiában - írja a horvát lap.
A Libération című francia baloldali lap Referendumháború Magyarországon címmel közölt riportot honlapján.
A tudósító szerint az Orbán-kormány és az ellenzék közötti feszültségek a vasárnapi munkavégzés tilalma körül sűrűsödnek. Az egy éve életbe lépett intézkedést a kormány a munkavállalók védelmében hozta, az ellenzők szerint viszont a valódi cél a külföldi áruházláncok piacvesztése volt.
A lap idézi az Ipsos felmérését, amely szerint a lakosság 68 százaléka nem támogatja a törvényt, és emlékeztet arra, hogy az elmúlt egy évben ellenzéki pártok és szervezetek 18 népszavazási kérelmet nyújtottak be annak eltörlése érdekében, de "a Fidesz által dominált Nemzeti Választási Bizottság valamennyit visszadobta".
A Kúria végül érvényesnek fogadta el a szocialista párt népszavazási kérdését, de a lap szerint nem garantált hogy meg is tartják a referendumot, annak "dátuma ugyanis a miniszterelnök alá vetett parlamenten múlik". A Kúria döntése a lap szerint ugyanakkor azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás a tekintélyelvűséggel szembeni ellenállás egyik utolsó bástyája.
MTI
Miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, senkinek sem engedik meg, hogy blokkolja Szerbia EU-csatlakozását, a többi EU-tagország is megpróbál majd nyomást gyakorolni Horvátországra - írta az újság.
Idézi Sebastian Kurz osztrák külügyminisztert is, aki a lap vasárnapi számának adott interjújában kijelentette: Ausztria támogatja a 23. fejezet mielőbbi megnyitását Szerbiával, Horvátország pedig elmondhatja a feltételeit, miután megnyitják ezt a fejezetet, amely az igazságügyi reformról, az alapvető jogokról, valamint a kisebbségek helyzetéről szól.
A lap brüsszeli tudósítója emlékeztetett, hogy Magyarország számos kritikai észrevételt fogalmazott meg korábban a szerb igazságszolgáltatással kapcsolatban, főleg ami a kisebbségek helyzetét illeti, mára azonban ezeket a problémákat rendezettnek tekinti.
Ugyanakkor egy diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta: Budapest álláspontja ingatag. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy mindazok az országok, amelyeknek kisebbségeik élnek Szerbiában, ragaszkodnak ahhoz, hogy Belgrád tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat. Nemcsak a politikai jogokat, hanem programok támogatását is, mint például az anyanyelvi tankönyvek használatáét, ami a mai napig nem megoldott Szerbiában - írja a horvát lap.
A Libération című francia baloldali lap Referendumháború Magyarországon címmel közölt riportot honlapján.
A tudósító szerint az Orbán-kormány és az ellenzék közötti feszültségek a vasárnapi munkavégzés tilalma körül sűrűsödnek. Az egy éve életbe lépett intézkedést a kormány a munkavállalók védelmében hozta, az ellenzők szerint viszont a valódi cél a külföldi áruházláncok piacvesztése volt.
A lap idézi az Ipsos felmérését, amely szerint a lakosság 68 százaléka nem támogatja a törvényt, és emlékeztet arra, hogy az elmúlt egy évben ellenzéki pártok és szervezetek 18 népszavazási kérelmet nyújtottak be annak eltörlése érdekében, de "a Fidesz által dominált Nemzeti Választási Bizottság valamennyit visszadobta".
A Kúria végül érvényesnek fogadta el a szocialista párt népszavazási kérdését, de a lap szerint nem garantált hogy meg is tartják a referendumot, annak "dátuma ugyanis a miniszterelnök alá vetett parlamenten múlik". A Kúria döntése a lap szerint ugyanakkor azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás a tekintélyelvűséggel szembeni ellenállás egyik utolsó bástyája.
MTI
Hozzászólások