Lázár: szükség van a választópolgárokra a kötelező betelepítés megakadályozásában
Ha a választópolgárok nem állítják meg Brüsszelt, az EU előbb-utóbb betelepít Magyarországra olyanokat, akik "nem közülünk valók", és nem kérdezik meg a véleményünket, erről szól az októberi népszavazás - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Lázár János hangsúlyozta: a kormány "egyedül gyenge ebben a küzdelemben".
Nagy hibának minősítette a részvétel ellen kampányolni, egy igazi demokratának ugyanis - mutatott rá - kötelessége a részvételre biztatni egy népszavazáson.
A miniszter azt mondta, Magyarország megállította a bevándorlást, és Európának is nagy szívességet tett azzal, hogy betartotta a szabályokat.
Kifejtette: az unióban az a terv, a többségi álláspont, hogy a következő években, évtizedekben emberek százezreit és millióit kell behívni a gazdasági és társadalmi érdekeknek megfelelően.
Magyarország a kisebbségi álláspontot képviseli, vagyis azt, hogy meg kell állítani a bevándorlást, nincs szükség migránsokra, hanem a magyar családokat kell segíteni - magyarázta. Hozzátette: ezt a meggyőződést szeretnék képviselni az EU-ban, és ehhez kérik a választópolgárok segítségét.
A tárcavezető közölte: a tájékoztatási kampány folytatódik, ennek keretében javasolják a részvételt, és elmondják, mi a tétje a referendumnak, de a végén - tette hozzá - mindenki maga dönt.
Megkérdezték a külföldön tartózkodók levélben szavazásának lehetőségéről is, amire azt felelte: nem politikai, hanem választási eljárási kérdésről van szó.
Felvetette: "ha valakinek Magyarországon van a lakcíme, külföldön tartózkodik és levélben szavazhat, akkor ha én Magyarországon lakcímmel rendelkezem, nem otthon tartózkodom, hanem a szomszéd faluban, én miért nem szavazhatok levélben?"
Ez az alkotmányos probléma nem hidalható át - összegzett.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kerítés felépítése és a vonatkozó törvények tavaszi módosítása eredményeként ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a bevándorlás tekintetében.
Az erőfeszítések nagy anyagi terhet jelentenek, és az EU "ehhez lényegében semmit nem ad", csak Ausztria ajánlott segítséget, Németország és az EU nem - mondta. Hozzátette: Magyarország a kerítéssel kapcsolatos költségeket 96-97 százalékban maga finanszírozza.
Kérdésre közölte: ha a magyarok úgy döntenek, hogy nem szeretnék, hogy az országba bárki bejöjjön, akkor az EU - amely a demokratikus gondolkodásra épül - nem engedheti meg magának, hogy ezt a döntést korlátozza, ennek beláthatatlan társadalmi következményei lennének. Kijelentette: nem tervezik a kormány lemondását, ha nem mennek el elegen a népszavazásra.
"Az országgal tol ki, aki lebeszél a részvételről" - fogalmazott.
Azt is elmondta: azért hosszabbították meg a válsághelyzetet, mert ősszel várhatóan több migráns érkezik, számítani lehet a bevándorlási nyomás fokozódására, Törökország és az EU egyezségének végrehajtása nem hatékony, Görögországban nő a várakozók száma, és a határon várakozók információk szerint "támadástól sem rettennek vissza".
A miniszter azzal indokolta, hogy 3000-rel emelik a rendőrség létszámát, hogy ha Európa ilyen nyomás alatt lesz a következő 5-10 évben, akkor fenn kell tartani a határzárat, és ez kevesebb létszámmal biztonsági deficitet jelenthetne másutt.
Példaként hozta, hogy a 2010-es kormányváltáskor a szocialisták "belbiztonsági káoszt" hagytak, és azonnal 3500-4000 új rendőr kellett.
Akkor 12 ezren, most 18 ezren vannak börtönben, a rend és biztonság oka, hogy hatezer bűnözőt "kivontak a forgalomból" - magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország Magyarországot is megkereste egy budapesti iskola bezáratása miatt, amelyről úgy vélik, hogy a puccsal vádolt hitszónokhoz, Fethullah Gülenhez kötődik, Lázár János kifejtette: a kormányfő arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Belügyminisztériumot, hogy vizsgálják ki a kérést.
A kormány álláspontja szerint Magyarország érdeke a stabil Törökország a régió biztonsága és a bevándorlási válság megoldása miatt - emlékeztetett.
MTI
Lázár János hangsúlyozta: a kormány "egyedül gyenge ebben a küzdelemben".
Nagy hibának minősítette a részvétel ellen kampányolni, egy igazi demokratának ugyanis - mutatott rá - kötelessége a részvételre biztatni egy népszavazáson.
A miniszter azt mondta, Magyarország megállította a bevándorlást, és Európának is nagy szívességet tett azzal, hogy betartotta a szabályokat.
Kifejtette: az unióban az a terv, a többségi álláspont, hogy a következő években, évtizedekben emberek százezreit és millióit kell behívni a gazdasági és társadalmi érdekeknek megfelelően.
Magyarország a kisebbségi álláspontot képviseli, vagyis azt, hogy meg kell állítani a bevándorlást, nincs szükség migránsokra, hanem a magyar családokat kell segíteni - magyarázta. Hozzátette: ezt a meggyőződést szeretnék képviselni az EU-ban, és ehhez kérik a választópolgárok segítségét.
A tárcavezető közölte: a tájékoztatási kampány folytatódik, ennek keretében javasolják a részvételt, és elmondják, mi a tétje a referendumnak, de a végén - tette hozzá - mindenki maga dönt.
Megkérdezték a külföldön tartózkodók levélben szavazásának lehetőségéről is, amire azt felelte: nem politikai, hanem választási eljárási kérdésről van szó.
Felvetette: "ha valakinek Magyarországon van a lakcíme, külföldön tartózkodik és levélben szavazhat, akkor ha én Magyarországon lakcímmel rendelkezem, nem otthon tartózkodom, hanem a szomszéd faluban, én miért nem szavazhatok levélben?"
Ez az alkotmányos probléma nem hidalható át - összegzett.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kerítés felépítése és a vonatkozó törvények tavaszi módosítása eredményeként ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a bevándorlás tekintetében.
Az erőfeszítések nagy anyagi terhet jelentenek, és az EU "ehhez lényegében semmit nem ad", csak Ausztria ajánlott segítséget, Németország és az EU nem - mondta. Hozzátette: Magyarország a kerítéssel kapcsolatos költségeket 96-97 százalékban maga finanszírozza.
Kérdésre közölte: ha a magyarok úgy döntenek, hogy nem szeretnék, hogy az országba bárki bejöjjön, akkor az EU - amely a demokratikus gondolkodásra épül - nem engedheti meg magának, hogy ezt a döntést korlátozza, ennek beláthatatlan társadalmi következményei lennének. Kijelentette: nem tervezik a kormány lemondását, ha nem mennek el elegen a népszavazásra.
"Az országgal tol ki, aki lebeszél a részvételről" - fogalmazott.
Azt is elmondta: azért hosszabbították meg a válsághelyzetet, mert ősszel várhatóan több migráns érkezik, számítani lehet a bevándorlási nyomás fokozódására, Törökország és az EU egyezségének végrehajtása nem hatékony, Görögországban nő a várakozók száma, és a határon várakozók információk szerint "támadástól sem rettennek vissza".
A miniszter azzal indokolta, hogy 3000-rel emelik a rendőrség létszámát, hogy ha Európa ilyen nyomás alatt lesz a következő 5-10 évben, akkor fenn kell tartani a határzárat, és ez kevesebb létszámmal biztonsági deficitet jelenthetne másutt.
Példaként hozta, hogy a 2010-es kormányváltáskor a szocialisták "belbiztonsági káoszt" hagytak, és azonnal 3500-4000 új rendőr kellett.
Akkor 12 ezren, most 18 ezren vannak börtönben, a rend és biztonság oka, hogy hatezer bűnözőt "kivontak a forgalomból" - magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország Magyarországot is megkereste egy budapesti iskola bezáratása miatt, amelyről úgy vélik, hogy a puccsal vádolt hitszónokhoz, Fethullah Gülenhez kötődik, Lázár János kifejtette: a kormányfő arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Belügyminisztériumot, hogy vizsgálják ki a kérést.
A kormány álláspontja szerint Magyarország érdeke a stabil Törökország a régió biztonsága és a bevándorlási válság megoldása miatt - emlékeztetett.
MTI
Hozzászólások