Lázár: több mint 9 ezer milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki
Meghaladták a 9 ezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2007-2013-as EU-s ciklusról csütörtökön Budapesten.
A politikus sajtótájékoztatóján jelezte azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot.
Lázár János hozzátette ugyanakkor, hogy a kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy - amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, azt az útépítő cégeken "vasalja be" -, valamint az M4-es autópálya leállított építése.
Utóbbi ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút - jegyezte meg.
A miniszter kitért a Norvég Civil Támogatási Alap ügyére, amelyben - erősítette meg - megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják 2017. áprilisig. Így befejeződhetnek a 2007-2013 közötti pályázati programok.
A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot - fogalmazott.
Közölte egyúttal, nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban.
Lázár János arról is beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. újabb EU-s megbízást nyert el. A tárcavezető ezt úgy kommentálta: "120 millió forinttal gyarapítja a DK kasszáját az Európai Bizottság", feltételezése szerint azért, mert a volt miniszterelnök "nagy szószólója a betelepítésnek és a bevándorlásnak".
Magyarország egyeztetni fog az ügyben a lengyel kormánnyal is - mondta, utalva arra, hogy az Altus Zrt. ezúttal a lengyel fejlesztéspolitika vizsgálatára kapott megbízást.
Lázár Jánost kérdezték Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet megjegyzéséről, amely szerint "nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak".
A miniszter erre azt felelte: az új magyar közbeszerzési törvény a legszigorúbb európai összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza.
Szerinte igazságtalan és méltatlan a kritika a nagykövettől.
"Nem fogjuk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem" - mondta.
"Nem biztosítunk előnyt senkinek. Nem vagyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet" - fogalmazott.
Lázár János kitért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) dolgozók bérének kifizetésére is. Elmondta, a Magyar Államkincstár 900 ezer ember fizetésének bérszámfejtését végzi havonta, tavaly nagyjából havi 6500 hibás tétel volt.
Hozzátette: az új informatikai rendszer bevezetésével 2190 hibás tétel volt.
Közölte, a pénzek kifizetése folyamatos, december 10. a bérfizetési határidő, ennek a kormány eleget tesz. A miniszter bocsánatot kért azoktól, akik késve kapták meg fizetésüket.
Arra a kérdésre, hogy tanárok tiltakoznak a Klik ellen, a miniszter úgy reagált: a pedagógusoknak tudomásul kell vennie, hogy a magyar állam a Kliken keresztül tartja fenn a köznevelés intézményeit.
"Semmi okát nem látom annak, hogy Klikben dolgozó pedagógusok, magukhoz ragadva a kezdeményezést, eldöntsék, ki a fenntartó" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy ő sem tartja hibátlannak a Kliket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter több kérdést is kapott a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szoborról. Azt válaszolta, szerinte Magyarországon demokrácia és véleményszabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról.
Elmondta, a miniszterelnökhöz érkeznek hazai és külföldi megkeresések ez ügyben, több társadalmi szervezet és magánszemély is a kormányfőhöz fordult, a kabinet mérlegeli ezeket, majd megválaszolják a kérdéseket.
Beszámolt arról is, hogy tudomása szerint a szobor készen van.
Kérdésre elmondta, ha budapesti lenne, támogatná a népszavazást az olimpiáról. Hozzátette ugyanakkor: a kormány nem akar népszavazást tartani erről, mert annak oka nem világos. Véleménye szerint a budapesti közgyűlés legitim szervezet, fel van hatalmazva arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon.
A Habony Árpádról nyilvánosságra került videót firtató kérdésre azt felelte: nem foglalkozik mások magánéleti szokásaival, "mindenkinek magának kell viselnie a viselkedése következményeit". Közölte továbbá, nem látja indokát Habony Árpád nemzetbiztonsági átvilágításának.
Lázár János azt is mondta a tájékoztatón, hogy minden törvényi előírásnak megfelelt a Honvédelmi Minisztérium által a Pilisi Vadászbolt Kft.-nek eladott, "kidobás előtti" fegyverek értékesítése.
MTI
A politikus sajtótájékoztatóján jelezte azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot.
Lázár János hozzátette ugyanakkor, hogy a kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy - amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, azt az útépítő cégeken "vasalja be" -, valamint az M4-es autópálya leállított építése.
Utóbbi ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút - jegyezte meg.
A miniszter kitért a Norvég Civil Támogatási Alap ügyére, amelyben - erősítette meg - megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják 2017. áprilisig. Így befejeződhetnek a 2007-2013 közötti pályázati programok.
A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot - fogalmazott.
Közölte egyúttal, nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban.
Lázár János arról is beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. újabb EU-s megbízást nyert el. A tárcavezető ezt úgy kommentálta: "120 millió forinttal gyarapítja a DK kasszáját az Európai Bizottság", feltételezése szerint azért, mert a volt miniszterelnök "nagy szószólója a betelepítésnek és a bevándorlásnak".
Magyarország egyeztetni fog az ügyben a lengyel kormánnyal is - mondta, utalva arra, hogy az Altus Zrt. ezúttal a lengyel fejlesztéspolitika vizsgálatára kapott megbízást.
Lázár Jánost kérdezték Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet megjegyzéséről, amely szerint "nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak".
A miniszter erre azt felelte: az új magyar közbeszerzési törvény a legszigorúbb európai összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza.
Szerinte igazságtalan és méltatlan a kritika a nagykövettől.
"Nem fogjuk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem" - mondta.
"Nem biztosítunk előnyt senkinek. Nem vagyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet" - fogalmazott.
Lázár János kitért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) dolgozók bérének kifizetésére is. Elmondta, a Magyar Államkincstár 900 ezer ember fizetésének bérszámfejtését végzi havonta, tavaly nagyjából havi 6500 hibás tétel volt.
Hozzátette: az új informatikai rendszer bevezetésével 2190 hibás tétel volt.
Közölte, a pénzek kifizetése folyamatos, december 10. a bérfizetési határidő, ennek a kormány eleget tesz. A miniszter bocsánatot kért azoktól, akik késve kapták meg fizetésüket.
Arra a kérdésre, hogy tanárok tiltakoznak a Klik ellen, a miniszter úgy reagált: a pedagógusoknak tudomásul kell vennie, hogy a magyar állam a Kliken keresztül tartja fenn a köznevelés intézményeit.
"Semmi okát nem látom annak, hogy Klikben dolgozó pedagógusok, magukhoz ragadva a kezdeményezést, eldöntsék, ki a fenntartó" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy ő sem tartja hibátlannak a Kliket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter több kérdést is kapott a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szoborról. Azt válaszolta, szerinte Magyarországon demokrácia és véleményszabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról.
Elmondta, a miniszterelnökhöz érkeznek hazai és külföldi megkeresések ez ügyben, több társadalmi szervezet és magánszemély is a kormányfőhöz fordult, a kabinet mérlegeli ezeket, majd megválaszolják a kérdéseket.
Beszámolt arról is, hogy tudomása szerint a szobor készen van.
Kérdésre elmondta, ha budapesti lenne, támogatná a népszavazást az olimpiáról. Hozzátette ugyanakkor: a kormány nem akar népszavazást tartani erről, mert annak oka nem világos. Véleménye szerint a budapesti közgyűlés legitim szervezet, fel van hatalmazva arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon.
A Habony Árpádról nyilvánosságra került videót firtató kérdésre azt felelte: nem foglalkozik mások magánéleti szokásaival, "mindenkinek magának kell viselnie a viselkedése következményeit". Közölte továbbá, nem látja indokát Habony Árpád nemzetbiztonsági átvilágításának.
Lázár János azt is mondta a tájékoztatón, hogy minden törvényi előírásnak megfelelt a Honvédelmi Minisztérium által a Pilisi Vadászbolt Kft.-nek eladott, "kidobás előtti" fegyverek értékesítése.
MTI
Hozzászólások