LMP: parlamenti kontroll nélkül ne legyenek bevezethetők alapvető korlátok
Az LMP nem adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait - közölte az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján, miután részt vett a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetésen az alaptörvény módosításáról.
Schiffer András kijelentette: pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással és azzal is, hogy ennek kezeléséhez szükség lehet egy harcászatra kiképzett állami erőre, ezért nyitott a további tárgyalásokra az alaptörvény módosításáról.
Fontos elvárásnak nevezte azt is, hogy egy veszélyhelyzet bekövetkezte ne eredményezzen bizonytalan jogi környezetet.
Leszögezte ugyanakkor: nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a kabinet egy pontosan nem meghatározott, "úgymond jelentős terrorveszély esetén" hatvan napra kontroll nélkül korlátozhassa az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását.
Kijelentette: nem kapott kielégítő választ arra, hogy az alaptörvényben bevezetett öt különleges jogrendi helyzet közül a megelőző védelmi helyzet vagy a szükségállapot miért nem alkalmas a terrorfenyegetettség kezelésére.
Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos kifogásait sorolva elmondta: a hatályos alaptörvény, de a korábbi alkotmány is lehetővé tette, hogy az emberek életét közvetlenül fenyegető események esetén a honvédség is bevethető legyen. Azt a kérdést is feltette: mikortól beszélhetünk jelentős terrorfenyegetettségről?
Szerinte a terrorhelyzetek megelőzéséről is egyeztetni kellene, de azt a parlamenti döntést is felülvizsgálná az LMP, amely alapján magyar katonák Észak-Irakba küldhetők.
Az LMP számára fontos az emberek biztonsága - szögezte le Schiffer András, hangsúlyozva: egy felelős ellenzéki pártnak részt kell vennie minden erről szóló egyeztetéseken.
A tárgyaláson a két kormánypárt mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP nem.
Ha a parlament elfogadja az egyeztetésen ismertetett alkotmánymódosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. Ekkor a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását - sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint - átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük.
MTI
Schiffer András kijelentette: pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással és azzal is, hogy ennek kezeléséhez szükség lehet egy harcászatra kiképzett állami erőre, ezért nyitott a további tárgyalásokra az alaptörvény módosításáról.
Fontos elvárásnak nevezte azt is, hogy egy veszélyhelyzet bekövetkezte ne eredményezzen bizonytalan jogi környezetet.
Leszögezte ugyanakkor: nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a kabinet egy pontosan nem meghatározott, "úgymond jelentős terrorveszély esetén" hatvan napra kontroll nélkül korlátozhassa az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását.
Kijelentette: nem kapott kielégítő választ arra, hogy az alaptörvényben bevezetett öt különleges jogrendi helyzet közül a megelőző védelmi helyzet vagy a szükségállapot miért nem alkalmas a terrorfenyegetettség kezelésére.
Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos kifogásait sorolva elmondta: a hatályos alaptörvény, de a korábbi alkotmány is lehetővé tette, hogy az emberek életét közvetlenül fenyegető események esetén a honvédség is bevethető legyen. Azt a kérdést is feltette: mikortól beszélhetünk jelentős terrorfenyegetettségről?
Szerinte a terrorhelyzetek megelőzéséről is egyeztetni kellene, de azt a parlamenti döntést is felülvizsgálná az LMP, amely alapján magyar katonák Észak-Irakba küldhetők.
Az LMP számára fontos az emberek biztonsága - szögezte le Schiffer András, hangsúlyozva: egy felelős ellenzéki pártnak részt kell vennie minden erről szóló egyeztetéseken.
A tárgyaláson a két kormánypárt mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP nem.
Ha a parlament elfogadja az egyeztetésen ismertetett alkotmánymódosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. Ekkor a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását - sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint - átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük.
MTI
Hozzászólások