Martonyi: a visegrádi együttműködés huszonöt éve sikertörténet
Közép-Európa Európa része, hordozza azokat jellemzőket, mint Európa, csak kicsit sűrűbben - mondta Magyarország korábbi külügyminisztere, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel a Europe Direct Szeged által a visegrádi együttműködés 25 évéről rendezett konferencián.
Martonyi János az EU-n belüli regionális érdekérvényesítés pozitív példái között a több éves pénzügyi keret kialakítását említette, amely eredményeként egyes közép-európai országok a korábban tervezetnél lényegesen több kohéziós forráshoz jutottak.
Az egykori külügyminiszter szerint az évek során olyan erőssé vált az összetartozás érzése, hogy olyankor is sikerült együttműködni, amikor az objektív érdekek nem feltétlenül estek egybe, mint a közös mezőgazdasági politika esetében. A professzor a V4-es együttműködés próbatételei közé sorolta az Ukrajnában történteket: az orosz agresszió jelentős megosztó tényezőként merült föl, elsősorban Lengyelország és Magyarország között.
Világossá vált, hogy eltérőek az érzékenységek, a történelmi tapasztalatok, akár a közvetlen gazdasági érdekek is, de ezeket át kell hidalni. Hozzátette: az események következtében biztonságpolitikai szempontból azonban a régió felértékelődött. Martonyi János kijelentette, a nagyon sok negatív következménnyel járó bevándorlási válság a világ számára is bebizonyította, a V4 tagjai összetartoznak, számukra rendkívül fontos az európai identitás, kulturális örökség, melyért készek határozottan kiállni.
A Brexit hatásaként a V4-ek elveszítenek egy szövetségest, de a brit kilépés gazdasági és politikai szempontból is fölértékeli a régiót, és így az egész európai integráció súlypontja egy kicsit kelet felé helyeződik - mondta. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban a professzor kifejtette, nagyon valószínű, hogy elindul egy belső differenciálódási folyamat. Közép-Európában az az érdekünk, ez ne forduljon át fragmentnációba, amely falakat emelhet kelet és nyugat, illetve észak és dél közé.
MTI
Martonyi János az EU-n belüli regionális érdekérvényesítés pozitív példái között a több éves pénzügyi keret kialakítását említette, amely eredményeként egyes közép-európai országok a korábban tervezetnél lényegesen több kohéziós forráshoz jutottak.
Az egykori külügyminiszter szerint az évek során olyan erőssé vált az összetartozás érzése, hogy olyankor is sikerült együttműködni, amikor az objektív érdekek nem feltétlenül estek egybe, mint a közös mezőgazdasági politika esetében. A professzor a V4-es együttműködés próbatételei közé sorolta az Ukrajnában történteket: az orosz agresszió jelentős megosztó tényezőként merült föl, elsősorban Lengyelország és Magyarország között.
Világossá vált, hogy eltérőek az érzékenységek, a történelmi tapasztalatok, akár a közvetlen gazdasági érdekek is, de ezeket át kell hidalni. Hozzátette: az események következtében biztonságpolitikai szempontból azonban a régió felértékelődött. Martonyi János kijelentette, a nagyon sok negatív következménnyel járó bevándorlási válság a világ számára is bebizonyította, a V4 tagjai összetartoznak, számukra rendkívül fontos az európai identitás, kulturális örökség, melyért készek határozottan kiállni.
A Brexit hatásaként a V4-ek elveszítenek egy szövetségest, de a brit kilépés gazdasági és politikai szempontból is fölértékeli a régiót, és így az egész európai integráció súlypontja egy kicsit kelet felé helyeződik - mondta. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban a professzor kifejtette, nagyon valószínű, hogy elindul egy belső differenciálódási folyamat. Közép-Európában az az érdekünk, ez ne forduljon át fragmentnációba, amely falakat emelhet kelet és nyugat, illetve észak és dél közé.
MTI
Hozzászólások