MSZP-politikusok: az európai minimálbér ne lehessen a létminimum alatt
Az európai uniós tagországokban ki kell alakítani a minimálbér fogalmának egységes logikai rendszerét, és biztosítani kell a gyakorlatban is, hogy a minimálbér ne lehessen az adott országban megállapított létminimum alatt - hangoztatta csütörtökön Brüsszelben Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője és Gúr Nándor, a párt országgyűlési képviselője.
Közös sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a magyar szocialisták véglegesítették azokat a számításokat, amelyek az európai minimálbér gondolatával foglalkoznak, és erről a következő napon részletes dokumentumot tesznek közzé a Népszabadságban.
Szanyi felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg 68 750 forintos magyarországi minimálbér - ami 608 forintos minimál-órabérnek felel meg - tarthatatlan mértékben, messze leszakadt a 93 ezer forintos havi létminimumtól. Az MSZP EP-képviselője szerint jelenleg minimális alapkövetelmény lenne a nettó százezer forintos minimálbér, de ennél feljebb kellene menni.
Megjegyezte, hogy az egyes országok gazdasági teljesítményét is figyelembe véve a magyar versenyképességi küszöböt az 1400 forintos minimálórabér jelentené. Összehasonlításként közölte, hogy Bulgáriában jelenleg 320 forintnak, Luxemburgban 3400 forintnak megfelelő összeg a minimálórabér.
Az MSZP olyan szándéknyilatkozatra készül - mondta Szanyi Tibor -, hogy "kőbe vési" az európai minimálbér alapjait Magyarországon. Gúr Nándor ehhez hozzátette: az MSZP, a baloldal részéről olyan kötelezettséget kell magukra vállalniuk, hogy egyértelművé teszik: ha ők kormányoznak - vagy közük van a kormányzáshoz -, a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál.
Szanyi emlékeztetett arra, hogy a magyar szocialisták nemrég közzétett szja-koncepciója enyhe, 5 százalékos adókulcsot rendelne a minimálbér mellé, és nem növelné érdemben a munkaadók terheit.
"Igazságosabb minimálbérrendszert szeretnénk kidolgozni, és azt is szeretnénk, ha ez a magyar modell kapós példa lenne a többi ország számára is" - mondta az EP-képviselő. Egyúttal reményének adott hangot, hogy még ebben az EP-ciklusban meg tudják alkotni az európai minimálbér minden európai dolgozó számára átlátható fogalmát és gyakorlatát.
Ezt úgy képzeli el, hogy az EU felzárkóztatási - kohéziós - alapjaihoz kell kapcsolni (fogalmazása szerint "a kohéziós képletbe kell illeszteni a minimálbér-mechanizmusokat"), egységes logikai rendszert teremtve.
Az MTI kérdésére Szanyi elmondta, hogy jelenleg csak a jómódúbb EU-országokban magasabb a minimálbér a létminimumnál. A tagországok közel kétharmada esetében a minimálbér vagy a létminimum körül mozog, vagy attól elmarad. Leginkább Bulgáriában mutatható ki leszakadás, de rossz a helyzet Magyarország mellett például Romániában, illetve Lengyelországban is. Szlovákiában ennél valamivel jobbak a mutatók.
Gúr Nándor a magyar foglalkoztatási helyzetről szólva kiemelte: a Fidesz 2010-es ígéretei közt szereplő egymillió új munkahely helyett most 350 ezernél tartanak, de ennek a fele közfoglalkoztatás - amiért 2010-ben még 60 200 forintot lehetett kapni, majd az összeg lement az "elhíresült" 47 ezer forintra, most pedig mintegy 52 ezer forintot jelent -, miközben foglalkoztatottként vannak nyilvántartva azok a fiatal százezrek, akik megélhetési okokból elhagyták az országot.
Gúr azt is megjegyezte, hogy a minimálbér vásárlóereje Magyarországon az elmúlt öt évben mintegy 5 ezer forinttal csökkent, és ez a minimálbér egyre jobban leszakad a létminimumtól. Eközben a dolgozók közel 70 százaléka az átlagbér alatti, az emberek több mint fele pedig a létminimum alatti összeget keres - tette hozzá.
MTI
Közös sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a magyar szocialisták véglegesítették azokat a számításokat, amelyek az európai minimálbér gondolatával foglalkoznak, és erről a következő napon részletes dokumentumot tesznek közzé a Népszabadságban.Szanyi felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg 68 750 forintos magyarországi minimálbér - ami 608 forintos minimál-órabérnek felel meg - tarthatatlan mértékben, messze leszakadt a 93 ezer forintos havi létminimumtól. Az MSZP EP-képviselője szerint jelenleg minimális alapkövetelmény lenne a nettó százezer forintos minimálbér, de ennél feljebb kellene menni.
Megjegyezte, hogy az egyes országok gazdasági teljesítményét is figyelembe véve a magyar versenyképességi küszöböt az 1400 forintos minimálórabér jelentené. Összehasonlításként közölte, hogy Bulgáriában jelenleg 320 forintnak, Luxemburgban 3400 forintnak megfelelő összeg a minimálórabér.
Az MSZP olyan szándéknyilatkozatra készül - mondta Szanyi Tibor -, hogy "kőbe vési" az európai minimálbér alapjait Magyarországon. Gúr Nándor ehhez hozzátette: az MSZP, a baloldal részéről olyan kötelezettséget kell magukra vállalniuk, hogy egyértelművé teszik: ha ők kormányoznak - vagy közük van a kormányzáshoz -, a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál.
Szanyi emlékeztetett arra, hogy a magyar szocialisták nemrég közzétett szja-koncepciója enyhe, 5 százalékos adókulcsot rendelne a minimálbér mellé, és nem növelné érdemben a munkaadók terheit.
"Igazságosabb minimálbérrendszert szeretnénk kidolgozni, és azt is szeretnénk, ha ez a magyar modell kapós példa lenne a többi ország számára is" - mondta az EP-képviselő. Egyúttal reményének adott hangot, hogy még ebben az EP-ciklusban meg tudják alkotni az európai minimálbér minden európai dolgozó számára átlátható fogalmát és gyakorlatát.
Ezt úgy képzeli el, hogy az EU felzárkóztatási - kohéziós - alapjaihoz kell kapcsolni (fogalmazása szerint "a kohéziós képletbe kell illeszteni a minimálbér-mechanizmusokat"), egységes logikai rendszert teremtve.
Az MTI kérdésére Szanyi elmondta, hogy jelenleg csak a jómódúbb EU-országokban magasabb a minimálbér a létminimumnál. A tagországok közel kétharmada esetében a minimálbér vagy a létminimum körül mozog, vagy attól elmarad. Leginkább Bulgáriában mutatható ki leszakadás, de rossz a helyzet Magyarország mellett például Romániában, illetve Lengyelországban is. Szlovákiában ennél valamivel jobbak a mutatók.
Gúr Nándor a magyar foglalkoztatási helyzetről szólva kiemelte: a Fidesz 2010-es ígéretei közt szereplő egymillió új munkahely helyett most 350 ezernél tartanak, de ennek a fele közfoglalkoztatás - amiért 2010-ben még 60 200 forintot lehetett kapni, majd az összeg lement az "elhíresült" 47 ezer forintra, most pedig mintegy 52 ezer forintot jelent -, miközben foglalkoztatottként vannak nyilvántartva azok a fiatal százezrek, akik megélhetési okokból elhagyták az országot.
Gúr azt is megjegyezte, hogy a minimálbér vásárlóereje Magyarországon az elmúlt öt évben mintegy 5 ezer forinttal csökkent, és ez a minimálbér egyre jobban leszakad a létminimumtól. Eközben a dolgozók közel 70 százaléka az átlagbér alatti, az emberek több mint fele pedig a létminimum alatti összeget keres - tette hozzá.
MTI
Hozzászólások