OGY - Az önkormányzati választásról tárgyalt a törvényalkotási bizottság
Kormánypárti többséggel szavazta meg az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága az önkormányzati választásokkal összefüggő összegző módosító javaslatát. A szocialisták nem szavaztak, a többi ellenzéki párt pedig elutasította a javaslatot a testület csütörtöki ülésén.
A Fővárosi Közgyűlésben bevezetendő kettős többség elvének alkalmazásáról, valamint a liberális Fodor Gábor (független) kezdeményezéséről alakult ki élénk vita a testületben. Utóbbi az önkormányzati választáson is lehetővé tenné a többes ajánlást. Ezt a pontot mind a kormányoldal, mind az LMP támogatta, az összegző módosító javaslat egészét azonban csak a Fidesz és a KDNP.
A fideszese Balla György a vitában úgy érvelt: minden, az aránytalanságra vonatkozó kifogásra választ ad a kettős többség elvét alkalmazó módosítás. Ez kimondja, hogy nemcsak szavazattöbbséget kell szerezni a Fővárosi Közgyűlésben, hanem annak úgy kell létrejönnie, hogy a többséget alkotó polgármesterek kerületeiben élő lakosság is Budapest többségét alkossa.
Ellenzéki felszólalók alkotmányossági aggályokat vetettek fel.
A szocialista Tóth Bertalan szerint a fideszes kezdeményezés nem gyengíti, hanem erősíti az alaptörvény-ellenesség gyanúját. Továbbra sem valósul meg a közvetlen választás elve - emlékeztetett egyik kifogásukra, amely alapján az előterjesztés normakontrollját szorgalmazták -, és felveti a mandátumegyenlőség elvének sérülését is. A kerületi polgármesterek és a listáról bejutó képviselők jogai és kötelezettségei ugyanis eltérőek lesznek - mondta. Közölte: indítványt juttattak el Kövér László házelnökhöz azt kérve: küldje el a javaslatot az Alkotmánybírósághoz.
A képviselő nem értette, hogyan hivatkozhat a kormányoldal a kettős többség elvének bevezetésekor az Európai Unió Tanácsára, hiszen oda delegálják a tagokat és nem választják. A képviselő többekkel együtt élesen bírálta, hogy a változtatási szándékról nem sokkal a bizottsági ülés kezdete előtt értesültek.
Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: az egyenlő mandátum elvét csak a parlamenti képviselők esetében mondja ki az alaptörvény, az önkormányzatiakkal kapcsolatban nem. Erre azonban Schiffer András (LMP) úgy felelt, hogy a szavazategyenlőség elvéből levezethető az egyenlő mandátum elve, és azt mondta: a közvetlen választás és az arányosság elve csorbát szenved.
Gyüre Csaba jobbikos alelnök szerint nem a Fővárosi Közgyűlés munkájában sérül majd az arányosság elve, hanem a választás során.
A szocialista Bárándy Gergely kiérleletlennek ítélte az egész törvényjavaslatot, amelyet szerinte vissza kellene vonni.
A jobbikos Balczó Zoltán a súlyozással kiosztott kompenzációs mandátumok mellett is kifogásolta a fővárosi választás módját, mert - mondta - a kisebb pártoknak egy-egy kerületben csak azért kell polgármesterjelöltet állítaniuk, hogy a kompenzáció során felhasználható szavazatokhoz jussanak.
Fodor Gábor a többes jelölést lehetővé tevő indítványa mellett azzal érvelt: a jelenleg hatályos rendszer csalásra ad lehetőséget, arra, hogy az erősebb szervezetek ellehetetlenítsék a gyengébbek jelöltállítását. Eszerint egy választó csak egy indulónak nyújthat támogatást, a választási szervek azonban az ajánlásokat leggyorsabban leadó jelöltnél nem vizsgálják azt, hogy az őt támogatók aláírásai a későbbiekben felbukkannak-e újabb jelöltnél.
De ha ez mégis megtörténik, a további jelölteknél már nem veszik azokat figyelembe. Vagyis, ha egy nagy párt a saját aktivistáival aláírattatja a kisebb indulók ajánlóívét, érvényteleníthetik a szereplésüket a választáson. Érvei között szerepelt még, hogy a többi választáson is lehetőség van többes jelölésre.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint azonban a többes ajánlás, mint jogintézmény meghaladottá vált az országgyűlési választáson tapasztalt visszaélések miatt. Megjegyezte ugyan, hogy bár az önkormányzati választáson induló szervezetek nem kapnak állami támogatást, felhozta, hogy a tavaszi voksoláskor a többes ajánlás eredményeként jutottak jelentős állami forráshoz valódi társadalmi támogatással nem rendelkező szervezetek.
Érvelése az LMP-s Schiffer Andrást - elmondása szerint - éppen azért lepte meg, mert ősszel nem remélhetnek anyagi előnyt az indulók. Szilágyi György (Jobbik) viszont úgy látta, hogy a szavazatok elaprózódása a cél.
MTI
A Fővárosi Közgyűlésben bevezetendő kettős többség elvének alkalmazásáról, valamint a liberális Fodor Gábor (független) kezdeményezéséről alakult ki élénk vita a testületben. Utóbbi az önkormányzati választáson is lehetővé tenné a többes ajánlást. Ezt a pontot mind a kormányoldal, mind az LMP támogatta, az összegző módosító javaslat egészét azonban csak a Fidesz és a KDNP.A fideszese Balla György a vitában úgy érvelt: minden, az aránytalanságra vonatkozó kifogásra választ ad a kettős többség elvét alkalmazó módosítás. Ez kimondja, hogy nemcsak szavazattöbbséget kell szerezni a Fővárosi Közgyűlésben, hanem annak úgy kell létrejönnie, hogy a többséget alkotó polgármesterek kerületeiben élő lakosság is Budapest többségét alkossa.
Ellenzéki felszólalók alkotmányossági aggályokat vetettek fel.
A szocialista Tóth Bertalan szerint a fideszes kezdeményezés nem gyengíti, hanem erősíti az alaptörvény-ellenesség gyanúját. Továbbra sem valósul meg a közvetlen választás elve - emlékeztetett egyik kifogásukra, amely alapján az előterjesztés normakontrollját szorgalmazták -, és felveti a mandátumegyenlőség elvének sérülését is. A kerületi polgármesterek és a listáról bejutó képviselők jogai és kötelezettségei ugyanis eltérőek lesznek - mondta. Közölte: indítványt juttattak el Kövér László házelnökhöz azt kérve: küldje el a javaslatot az Alkotmánybírósághoz.
A képviselő nem értette, hogyan hivatkozhat a kormányoldal a kettős többség elvének bevezetésekor az Európai Unió Tanácsára, hiszen oda delegálják a tagokat és nem választják. A képviselő többekkel együtt élesen bírálta, hogy a változtatási szándékról nem sokkal a bizottsági ülés kezdete előtt értesültek.
Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: az egyenlő mandátum elvét csak a parlamenti képviselők esetében mondja ki az alaptörvény, az önkormányzatiakkal kapcsolatban nem. Erre azonban Schiffer András (LMP) úgy felelt, hogy a szavazategyenlőség elvéből levezethető az egyenlő mandátum elve, és azt mondta: a közvetlen választás és az arányosság elve csorbát szenved.
Gyüre Csaba jobbikos alelnök szerint nem a Fővárosi Közgyűlés munkájában sérül majd az arányosság elve, hanem a választás során.
A szocialista Bárándy Gergely kiérleletlennek ítélte az egész törvényjavaslatot, amelyet szerinte vissza kellene vonni.
A jobbikos Balczó Zoltán a súlyozással kiosztott kompenzációs mandátumok mellett is kifogásolta a fővárosi választás módját, mert - mondta - a kisebb pártoknak egy-egy kerületben csak azért kell polgármesterjelöltet állítaniuk, hogy a kompenzáció során felhasználható szavazatokhoz jussanak.
Fodor Gábor a többes jelölést lehetővé tevő indítványa mellett azzal érvelt: a jelenleg hatályos rendszer csalásra ad lehetőséget, arra, hogy az erősebb szervezetek ellehetetlenítsék a gyengébbek jelöltállítását. Eszerint egy választó csak egy indulónak nyújthat támogatást, a választási szervek azonban az ajánlásokat leggyorsabban leadó jelöltnél nem vizsgálják azt, hogy az őt támogatók aláírásai a későbbiekben felbukkannak-e újabb jelöltnél.
De ha ez mégis megtörténik, a további jelölteknél már nem veszik azokat figyelembe. Vagyis, ha egy nagy párt a saját aktivistáival aláírattatja a kisebb indulók ajánlóívét, érvényteleníthetik a szereplésüket a választáson. Érvei között szerepelt még, hogy a többi választáson is lehetőség van többes jelölésre.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint azonban a többes ajánlás, mint jogintézmény meghaladottá vált az országgyűlési választáson tapasztalt visszaélések miatt. Megjegyezte ugyan, hogy bár az önkormányzati választáson induló szervezetek nem kapnak állami támogatást, felhozta, hogy a tavaszi voksoláskor a többes ajánlás eredményeként jutottak jelentős állami forráshoz valódi társadalmi támogatással nem rendelkező szervezetek.
Érvelése az LMP-s Schiffer Andrást - elmondása szerint - éppen azért lepte meg, mert ősszel nem remélhetnek anyagi előnyt az indulók. Szilágyi György (Jobbik) viszont úgy látta, hogy a szavazatok elaprózódása a cél.
MTI
Hozzászólások