OGY - Költségvetés - Vona: a kormány álljon elő új javaslattal!
A Jobbik frakcióvezetője a 2016-os költségvetési javaslat visszavonására és új benyújtására szólította fel a kormányt szerdán a parlamentben.
Vona Gábor a büdzséjavaslat általános vitájában az hangoztatta: az egyensúly szempontjából lehet ok némi optimizmusra, a gazdasági növekedéssel összefüggésben már összeszorul az ember gyomra, a foglalkoztatás és az életszínvonal kérdésében pedig tragikus a helyzet.
A Jobbik vezérszónoka a külső gazdasági körülményeket jónak ítélte, ugyanakkor jelezte, hogy az ukrán válság, az Iszlám Állam vagy a görög adósságválság felboríthatja a terveket. A belső körülményeket illetően optimistának nevezte a kormányt, szerinte a fogyasztás növekedése és a beruházások erősödése is illúzió. Előbbit a devizahitelesek "kijózanodásával" magyarázta, kifejtve, hogy az emberek meglévő tartozásaikat látva nem a belső piacon költik el plusz forrásaikat.
A beruházásokkal összefüggésben pedig azt mondta, hogy a 21,5 százalékról 25-re kellene emelni a GDP-arányos rátát, hogy érdemi gazdasági növekedés legyen, ennek megvalósulására azonban szerinte csekély az esély.
Vona Gábor üdvözölte az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását és a kamatkiadások csökkentését, ugyanakkor aggályát fejezte ki az államadósság növekedésére vonatkozóan. Megjegyezte: a mérték az elmúlt hat évben évente átlagosan 800 milliárd forinttal emelkedett. A makromutatók jónak mondhatók, de az államadósság "Damoklész kardjaként" ott lebeg - összegzett.
Az ellenzéki frakcióvezető szerint a foglalkoztatás területén sikerpropaganda zajlik, hamis ígéret volt a 10 év alatt egymillió új munkahely megteremtése. Értékelése szerint a közfoglalkoztatást nem foglalkoztatás-politikai, hanem szociálpolitikai intézkedésnek kel tekinteni, s az, hogy a terület előirányzatát 270 milliárdról 340 milliárdra emelik, azt jelzi, hogy közép- és hosszú távon nem várható érdemi fordulat a piaci munkahelyek létrejöttében. Negatív bizonyítványként beszélt a félmillió kivándorlóról is.
Vona Gábor kitért arra is, hogy hiába jók a makromutatók, ha ennek hatása nem ér el az emberekig. Emiatt a korrupció megállítását sürgette. Szólt arról is, hogy a személyi jövedelemadó csökkentését, az életpálya modelleket, a családi adókedvezmények kiterjesztését támogatják, de a javaslatból az látszik, hogy nem sikerül megállítani az elszegényedést.
A jobbikos politikus szóvá tette, hogy ökoszociális szempontok hiányoznak a javaslatból, s az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését és a termelést támogató adórendszert sürgetett.
Megjegyezte azt is, hogy az LMP helyben termelt élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó javaslatát is megvitatásra érdemesnek tartják, ugyanakkor az élelmiszeripar talpra állítását csak az uniós csatlakozási szerződés módosítása esetén tartják elképzelhetőnek.
A frakcióvezető kifogásolta, hogy az egy főre jutó magas adóterhelést érdemben az szja-csökkentés sem változtatja meg és szóvá tette a költségvetési javaslat korai benyújtását is, arra hivatkozva, hogy hiányoznak az előző év tényszámai, amelynek bázisára lehetne építeni.
MTI
Vona Gábor a büdzséjavaslat általános vitájában az hangoztatta: az egyensúly szempontjából lehet ok némi optimizmusra, a gazdasági növekedéssel összefüggésben már összeszorul az ember gyomra, a foglalkoztatás és az életszínvonal kérdésében pedig tragikus a helyzet.
A Jobbik vezérszónoka a külső gazdasági körülményeket jónak ítélte, ugyanakkor jelezte, hogy az ukrán válság, az Iszlám Állam vagy a görög adósságválság felboríthatja a terveket. A belső körülményeket illetően optimistának nevezte a kormányt, szerinte a fogyasztás növekedése és a beruházások erősödése is illúzió. Előbbit a devizahitelesek "kijózanodásával" magyarázta, kifejtve, hogy az emberek meglévő tartozásaikat látva nem a belső piacon költik el plusz forrásaikat.
A beruházásokkal összefüggésben pedig azt mondta, hogy a 21,5 százalékról 25-re kellene emelni a GDP-arányos rátát, hogy érdemi gazdasági növekedés legyen, ennek megvalósulására azonban szerinte csekély az esély.
Vona Gábor üdvözölte az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását és a kamatkiadások csökkentését, ugyanakkor aggályát fejezte ki az államadósság növekedésére vonatkozóan. Megjegyezte: a mérték az elmúlt hat évben évente átlagosan 800 milliárd forinttal emelkedett. A makromutatók jónak mondhatók, de az államadósság "Damoklész kardjaként" ott lebeg - összegzett.
Az ellenzéki frakcióvezető szerint a foglalkoztatás területén sikerpropaganda zajlik, hamis ígéret volt a 10 év alatt egymillió új munkahely megteremtése. Értékelése szerint a közfoglalkoztatást nem foglalkoztatás-politikai, hanem szociálpolitikai intézkedésnek kel tekinteni, s az, hogy a terület előirányzatát 270 milliárdról 340 milliárdra emelik, azt jelzi, hogy közép- és hosszú távon nem várható érdemi fordulat a piaci munkahelyek létrejöttében. Negatív bizonyítványként beszélt a félmillió kivándorlóról is.
Vona Gábor kitért arra is, hogy hiába jók a makromutatók, ha ennek hatása nem ér el az emberekig. Emiatt a korrupció megállítását sürgette. Szólt arról is, hogy a személyi jövedelemadó csökkentését, az életpálya modelleket, a családi adókedvezmények kiterjesztését támogatják, de a javaslatból az látszik, hogy nem sikerül megállítani az elszegényedést.
A jobbikos politikus szóvá tette, hogy ökoszociális szempontok hiányoznak a javaslatból, s az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését és a termelést támogató adórendszert sürgetett.
Megjegyezte azt is, hogy az LMP helyben termelt élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó javaslatát is megvitatásra érdemesnek tartják, ugyanakkor az élelmiszeripar talpra állítását csak az uniós csatlakozási szerződés módosítása esetén tartják elképzelhetőnek.
A frakcióvezető kifogásolta, hogy az egy főre jutó magas adóterhelést érdemben az szja-csökkentés sem változtatja meg és szóvá tette a költségvetési javaslat korai benyújtását is, arra hivatkozva, hogy hiányoznak az előző év tényszámai, amelynek bázisára lehetne építeni.
MTI
Hozzászólások