OGY - Pintér: kiszámítható, motiváló előmeneteli és illetményrendszer kialakítása a cél
A belügyminiszter közlése szerint kiszámítható és motiváló előmeneteli és új illetményrendszer kialakítása az egyik célja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát újraszabályozó törvénynek.
Pintér Sándor szerdán az Országgyűlésben az előterjesztés általános vitájában a legfontosabb változások között említette, hogy megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, illetve hogy a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejön a tartalékos állomány.
Hangsúlyozta, az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a céljuk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozás megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt - ez utóbbi azonban nem épül be a bérbe.
A belügyminiszter jelezte, a 2019. január elsejéig többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés lesz, idén júliusban átlagosan 30 százalékos mértékűre lehet számítani.
Pintér Sándor elmondta, a javaslat elindítja a közigazgatási reform egyik alapgondolatának, a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhangnak és az átjárhatóságnak a megteremtését is.
Kitért arra, hogy a javaslat elkészítésébe bevonták a hivatásos állományt és az érintett érdekképviseleti érdekvédelmi szervezeteket, a Magyar Rendvédelmi Kart, és a megfogalmazott javaslatok beépültek az előterjesztésbe. Megjegyezte, az állomány tagjai kérdőívet töltöttek ki, és 16 ezren tettek javaslatot a törvénytervezet elkészítéséhez.
A tárcavezető elmondta, a törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.
A belügyminiszter közölte, változik a rendfokozat szerepe, az új szabályozás megtartja az egyes rendfokozatok elnevezését és a hierarchiáját, de a jövőben a rendfokozat kötődik a betöltött szolgálati beosztáshoz.
Ezt úgy magyarázta, hogy a beosztás elfoglalásával egyidejűleg az adott beosztáshoz kötődő rendfokozat viselésére is jogosult lesz a kinevezett. Ha alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik - tette hozzá.
Pintér Sándor az automatikus előmeneteli rendszerről azt mondta, senki nem haladhat előre csak az idő előrehaladása miatt a beosztásban, illetve a rendfokozatban. Valamennyi előmenetel feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött - ismertette. Úgy folytatta: a jövőben tiszti kinevezést csak az kaphat, akinek felsőfokú végzettsége és nyelvvizsgája van; a magasabb rendfokozat elérésnek feltétele a sikeres rendfokozati vizsga is.
Közlése szerint a helyi és területi vezetőket a jövőben öt évre nevezik ki, ezt - ugyanazon a szolgálati helyen - egyszer öt évre meg lehet hosszabbítani, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott.
Pintér Sándor beszélt arról is, hogy az állomány tagjai közül szinte mindenki új illetményrendszer kidolgozását kérte. Ismertetése szerint az idén júliusban induló béremelést 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés.
Hozzátette: meghatározzák állománycsoportonként az illetményemelés mértékét is 2015. július 1-jétől. Az alapfeladatot ellátó beosztotti állomány esetében a 30 százalékot minden esetben el kell érni, míg a nem alapfeladatot ellátóknál 25 százalékos emelés lesz kötelező, a vezetői, parancsnoki karnál 15 százalékos emelést határoztak meg - mondta.
Pintér Sándor a vezetők juttatásának emelését azzal magyarázta, hogy a parancsnokok bérénél az adótörvények változása egy bizonyos reálbér-emelkedést jelentett. Szerinte a második, harmadik lépcsőben lesznek a parancsnokok olyan helyzetben, hogy jelentősebb béremelést kapjanak, de "a parancsnoki gondoskodás ezt el kell, hogy viselje".
Közölte, a teljesítmény elismerése a munka értékelése alapján történik, az évi kétszeri juttatást jelent. Mint mondta, a korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe.
A szakminiszter a további változások között említette, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, ezeket a lehetőségeket az új illetményalapnak és a teljesítményértékelésnek kell átvennie. Továbbra is lehetőség lesz a jubileumi jutalom elnyerésére - jegyezte meg.
Pintér Sándor közölte, új jogorvoslati fórumként jön létre a becsületbíróság, amely akkor alkalmazható, ha a parancsnoki eljárásban a szolgálati viszony megszüntetéséről döntöttek.
A hivatásos állomány volt tagjaiból létrejövő tartalékos állományról azt mondta, ezzel megnyílik a lehetősége a határozott időre való visszatérésnek az időlegesen megüresedő beosztásokba.
Pintér Sándor beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszti képzésén ösztöndíjemelés, ingyenes egyenruha-ellátás lesz, illetve egyéb előnyökkel kívánják vonzóvá tenni a hivatásos pályát.
MTI
Pintér Sándor szerdán az Országgyűlésben az előterjesztés általános vitájában a legfontosabb változások között említette, hogy megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, illetve hogy a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejön a tartalékos állomány.Hangsúlyozta, az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a céljuk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozás megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt - ez utóbbi azonban nem épül be a bérbe.
A belügyminiszter jelezte, a 2019. január elsejéig többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés lesz, idén júliusban átlagosan 30 százalékos mértékűre lehet számítani.
Pintér Sándor elmondta, a javaslat elindítja a közigazgatási reform egyik alapgondolatának, a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhangnak és az átjárhatóságnak a megteremtését is.
Kitért arra, hogy a javaslat elkészítésébe bevonták a hivatásos állományt és az érintett érdekképviseleti érdekvédelmi szervezeteket, a Magyar Rendvédelmi Kart, és a megfogalmazott javaslatok beépültek az előterjesztésbe. Megjegyezte, az állomány tagjai kérdőívet töltöttek ki, és 16 ezren tettek javaslatot a törvénytervezet elkészítéséhez.
A tárcavezető elmondta, a törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.
A belügyminiszter közölte, változik a rendfokozat szerepe, az új szabályozás megtartja az egyes rendfokozatok elnevezését és a hierarchiáját, de a jövőben a rendfokozat kötődik a betöltött szolgálati beosztáshoz.
Ezt úgy magyarázta, hogy a beosztás elfoglalásával egyidejűleg az adott beosztáshoz kötődő rendfokozat viselésére is jogosult lesz a kinevezett. Ha alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik - tette hozzá.
Pintér Sándor az automatikus előmeneteli rendszerről azt mondta, senki nem haladhat előre csak az idő előrehaladása miatt a beosztásban, illetve a rendfokozatban. Valamennyi előmenetel feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött - ismertette. Úgy folytatta: a jövőben tiszti kinevezést csak az kaphat, akinek felsőfokú végzettsége és nyelvvizsgája van; a magasabb rendfokozat elérésnek feltétele a sikeres rendfokozati vizsga is.
Közlése szerint a helyi és területi vezetőket a jövőben öt évre nevezik ki, ezt - ugyanazon a szolgálati helyen - egyszer öt évre meg lehet hosszabbítani, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott.
Pintér Sándor beszélt arról is, hogy az állomány tagjai közül szinte mindenki új illetményrendszer kidolgozását kérte. Ismertetése szerint az idén júliusban induló béremelést 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés.
Hozzátette: meghatározzák állománycsoportonként az illetményemelés mértékét is 2015. július 1-jétől. Az alapfeladatot ellátó beosztotti állomány esetében a 30 százalékot minden esetben el kell érni, míg a nem alapfeladatot ellátóknál 25 százalékos emelés lesz kötelező, a vezetői, parancsnoki karnál 15 százalékos emelést határoztak meg - mondta.
Pintér Sándor a vezetők juttatásának emelését azzal magyarázta, hogy a parancsnokok bérénél az adótörvények változása egy bizonyos reálbér-emelkedést jelentett. Szerinte a második, harmadik lépcsőben lesznek a parancsnokok olyan helyzetben, hogy jelentősebb béremelést kapjanak, de "a parancsnoki gondoskodás ezt el kell, hogy viselje".
Közölte, a teljesítmény elismerése a munka értékelése alapján történik, az évi kétszeri juttatást jelent. Mint mondta, a korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe.
A szakminiszter a további változások között említette, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, ezeket a lehetőségeket az új illetményalapnak és a teljesítményértékelésnek kell átvennie. Továbbra is lehetőség lesz a jubileumi jutalom elnyerésére - jegyezte meg.
Pintér Sándor közölte, új jogorvoslati fórumként jön létre a becsületbíróság, amely akkor alkalmazható, ha a parancsnoki eljárásban a szolgálati viszony megszüntetéséről döntöttek.
A hivatásos állomány volt tagjaiból létrejövő tartalékos állományról azt mondta, ezzel megnyílik a lehetősége a határozott időre való visszatérésnek az időlegesen megüresedő beosztásokba.
Pintér Sándor beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszti képzésén ösztöndíjemelés, ingyenes egyenruha-ellátás lesz, illetve egyéb előnyökkel kívánják vonzóvá tenni a hivatásos pályát.
MTI
Hozzászólások