Önkormányzat 2014 - Hétfőn dönthetnek a szavazólapokról a választási bizottságok
A jelöltek és listák nyilvántartásba vételéről szóló határozatok jogorvoslatainak zárulta után, várhatóan hétfőn döntenek a választási bizottságok az októberi önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak adattartalmáról.
A képviselő- és polgármesterjelöltek bejelentésére szeptember 8-án 16 óráig volt lehetőség. A választási bizottságok mellett működő választási irodáknak kellett ellenőrizniük a benyújtott ajánlások érvényességét, és azt, hogy összegyűjtötték-e a jelöltek az induláshoz szükséges ajánlások számát. A választási bizottságoknak a bejelentéstől számított négy napjuk volt arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket.
A hétfőn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételéről legkésőbb pénteken kellett dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napon belül - hétfőig - van lehetőség jogorvoslattal élni. Amennyiben nem érkezik jogorvoslat, úgy a választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntése hétfőn jogerőre emelkedik.
Ha azonban érkezik jogorvoslati kérelem, akkor a bírósági felülvizsgálatra szintén három nap áll rendelkezésére, vagyis az illetékes bíróságok legkésőbb csütörtökig döntenek a jogorvoslati kérelmekről. Így csütörtökig mindenhol lezárulhatnak a jogorvoslatok a pénteken hozott döntések ügyében.
A kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésének határideje szeptember 9. volt, az aznap benyújtott listák nyilvántartásba vételére szombatig volt idejük a választási bizottságoknak és természetesen ezek ellen is van lehetőség jogorvoslattal élni.
A helyi választási bizottságok hétfőn döntenek az egyéni listás, illetve az egyéni választókerületi és a polgármesteri szavazólapok (valamint a települési nemzetségi szavazólapok) "képéről", a területi választási bizottságok a megyei listás (és megyei, kerületi nemzetiségi listás), a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármesteri szavazólap "képéről".
A választási bizottságok ekkor állapítják meg a szavazólapok adattartalmát, ez az úgynevezett imprimálás. Ennek során a jelölőszervezetek delegáltjaival kibővült választási bizottságok elfogadják a szavazólapon szereplő jelöltek, jelölőszervezetek nevét, valamint azok logóját, vagyis a szavazólap "képét".
A szavazólap adattartalma ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek benyújtási határideje azonban nem három, hanem egy nap. A bíróságoknak ugyancsak egy napjuk van a döntésre.
A korábbi választások idején gyakori vita volt arról, melyik jelölőszervezetnek nagyobb a logója a szavazólapon, és hogy azokat körbe vagy négyzetbe kell-e helyezni. A vitát általában úgy döntötték el, hogy "optikailag" szerkesztették hasonló nagyságúra a jelölőszervezetek jelvényeit. A választási eljárásról szóló törvény azonban most már meghatározza, hogy a jelölőszervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni.
A szavazólapok "képét" a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készíti el, ezt a választási bizottságok hagyják jóvá, és azt követően kezdődhet meg a szavazólapok nyomtatása.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választók 3177 település polgármesteréről szavazhatnak, ez ugyanennyi különböző szavazólapot jelent. Azon a 3008 településen, amelynek lakossága kevesebb tízezernél, úgynevezett egyéni listán választják a képviselőket, ez további 3008-féle szavazólapot tesz szükségessé.
A 169, tízezernél több lakost számláló településen egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek a képviselők mandátumot. Mivel a kompenzációs listára a választók nem szavazhatnak (ezeket a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki), csak az 1638 egyéni választókerületet kell figyelembe venni a szavazólapok számánál.
Mindezek mellett a 19 megyében a megyei közgyűlést is megválasztják a szavazók, ez további 19 szavazólapot jelent. A fővárosban nincs fővárosi közgyűlési szavazólap, de az itt élők voksolhatnak a főpolgármester személyére is, ehhez további egy szavazólapmintára van szükség.
Vagyis maximálisan 7843 féle szavazólapot kell nyomtatni október 12-re, a polgármesterek és képviselők választására.
Október 12-én a nemzetiségek is megválasztják képviselőiket: maximálisan 2715 települési önkormányzati választásra kell szavazólapot készíteni, valamint 64 területire és 13 országosra, azaz 2792 félét. Ez azt jelenti, hogy maximálisan 10 635 féle szavazólap "képét" kell elfogadniuk a választási bizottságoknak hétfőn.
A választási bizottságoknak azonban nem kell elfogadniuk azoknak a választásoknak a szavazólapját, amelyeket jelöltek hiányában nem tartanak meg: a vasárnapi adatok szerint két polgármester-választás, két egyéni listás választás, valamint 551 települési nemzetiségi választás marad el októberben.
MTI
A képviselő- és polgármesterjelöltek bejelentésére szeptember 8-án 16 óráig volt lehetőség. A választási bizottságok mellett működő választási irodáknak kellett ellenőrizniük a benyújtott ajánlások érvényességét, és azt, hogy összegyűjtötték-e a jelöltek az induláshoz szükséges ajánlások számát. A választási bizottságoknak a bejelentéstől számított négy napjuk volt arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket.A hétfőn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételéről legkésőbb pénteken kellett dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napon belül - hétfőig - van lehetőség jogorvoslattal élni. Amennyiben nem érkezik jogorvoslat, úgy a választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntése hétfőn jogerőre emelkedik.
Ha azonban érkezik jogorvoslati kérelem, akkor a bírósági felülvizsgálatra szintén három nap áll rendelkezésére, vagyis az illetékes bíróságok legkésőbb csütörtökig döntenek a jogorvoslati kérelmekről. Így csütörtökig mindenhol lezárulhatnak a jogorvoslatok a pénteken hozott döntések ügyében.
A kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésének határideje szeptember 9. volt, az aznap benyújtott listák nyilvántartásba vételére szombatig volt idejük a választási bizottságoknak és természetesen ezek ellen is van lehetőség jogorvoslattal élni.
A helyi választási bizottságok hétfőn döntenek az egyéni listás, illetve az egyéni választókerületi és a polgármesteri szavazólapok (valamint a települési nemzetségi szavazólapok) "képéről", a területi választási bizottságok a megyei listás (és megyei, kerületi nemzetiségi listás), a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármesteri szavazólap "képéről".
A választási bizottságok ekkor állapítják meg a szavazólapok adattartalmát, ez az úgynevezett imprimálás. Ennek során a jelölőszervezetek delegáltjaival kibővült választási bizottságok elfogadják a szavazólapon szereplő jelöltek, jelölőszervezetek nevét, valamint azok logóját, vagyis a szavazólap "képét".
A szavazólap adattartalma ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek benyújtási határideje azonban nem három, hanem egy nap. A bíróságoknak ugyancsak egy napjuk van a döntésre.
A korábbi választások idején gyakori vita volt arról, melyik jelölőszervezetnek nagyobb a logója a szavazólapon, és hogy azokat körbe vagy négyzetbe kell-e helyezni. A vitát általában úgy döntötték el, hogy "optikailag" szerkesztették hasonló nagyságúra a jelölőszervezetek jelvényeit. A választási eljárásról szóló törvény azonban most már meghatározza, hogy a jelölőszervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni.
A szavazólapok "képét" a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készíti el, ezt a választási bizottságok hagyják jóvá, és azt követően kezdődhet meg a szavazólapok nyomtatása.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választók 3177 település polgármesteréről szavazhatnak, ez ugyanennyi különböző szavazólapot jelent. Azon a 3008 településen, amelynek lakossága kevesebb tízezernél, úgynevezett egyéni listán választják a képviselőket, ez további 3008-féle szavazólapot tesz szükségessé.
A 169, tízezernél több lakost számláló településen egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek a képviselők mandátumot. Mivel a kompenzációs listára a választók nem szavazhatnak (ezeket a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki), csak az 1638 egyéni választókerületet kell figyelembe venni a szavazólapok számánál.
Mindezek mellett a 19 megyében a megyei közgyűlést is megválasztják a szavazók, ez további 19 szavazólapot jelent. A fővárosban nincs fővárosi közgyűlési szavazólap, de az itt élők voksolhatnak a főpolgármester személyére is, ehhez további egy szavazólapmintára van szükség.
Vagyis maximálisan 7843 féle szavazólapot kell nyomtatni október 12-re, a polgármesterek és képviselők választására.
Október 12-én a nemzetiségek is megválasztják képviselőiket: maximálisan 2715 települési önkormányzati választásra kell szavazólapot készíteni, valamint 64 területire és 13 országosra, azaz 2792 félét. Ez azt jelenti, hogy maximálisan 10 635 féle szavazólap "képét" kell elfogadniuk a választási bizottságoknak hétfőn.
A választási bizottságoknak azonban nem kell elfogadniuk azoknak a választásoknak a szavazólapját, amelyeket jelöltek hiányában nem tartanak meg: a vasárnapi adatok szerint két polgármester-választás, két egyéni listás választás, valamint 551 települési nemzetiségi választás marad el októberben.
MTI
Hozzászólások