Paksi erőmű - Jávor Benedek (PM) betekintést kér a megvalósítási megállapodásokba
Betekintést kér Jávor Benedek a titkossá nyilvánított paksi megvalósítási megállapodásokba, és eljárást kezdeményez a "vélhetően szabálytalan" titkosítás miatt az adatvédelmi hatóságnál.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője pénteki, az MTI-hez eljutatott közleményében hangsúlyozta, nem titkosítható 4000 milliárd forint elköltése, az adófizetőknek az évszázad legnagyobb állami beruházásánál jogukban áll tudni, mire költik az adóforintjaikat, és mit kapnak majd a pénzükért.
Emlékeztetett arra, hogy a tervezett paksi bővítés részletei az év vége előtt "sebtében" megkötött három megvalósítási megállapodásban lapulnak, ezeket azonban az Orbán-kormány 15 évre titkosította.
Jávor Benedek szerint a titkosítás nem történhetett meg szabályosan, hiszen az atomerőmű ügyeiben született bírósági ítéletek sokasága tartalmazza, hogy a Paks II. közfeladatot ellátó cég, amely közpénzekkel és közjavakkal gazdálkodik, így a szerződései - a személyes adatok kivételével - közérdekű adatnak tekintendőek.
Hozzátette: ezért azt kéri Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökétől, hogy a hatóság kezdjen titokfelügyeleti eljárást, tisztázva, indokolt és törvényes volt-e a titkosítás.
Az LMP-s Szél Bernadett csütörtökön közölte, a NAIH-hoz fordul, azt kérve, vizsgálják felül a paksi bővítés szerződéseinek titkosítását, mert arról az ellenzéki párt szerint törvényesen nem rendelkezhettek.
MTI
A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője pénteki, az MTI-hez eljutatott közleményében hangsúlyozta, nem titkosítható 4000 milliárd forint elköltése, az adófizetőknek az évszázad legnagyobb állami beruházásánál jogukban áll tudni, mire költik az adóforintjaikat, és mit kapnak majd a pénzükért.Emlékeztetett arra, hogy a tervezett paksi bővítés részletei az év vége előtt "sebtében" megkötött három megvalósítási megállapodásban lapulnak, ezeket azonban az Orbán-kormány 15 évre titkosította.
Jávor Benedek szerint a titkosítás nem történhetett meg szabályosan, hiszen az atomerőmű ügyeiben született bírósági ítéletek sokasága tartalmazza, hogy a Paks II. közfeladatot ellátó cég, amely közpénzekkel és közjavakkal gazdálkodik, így a szerződései - a személyes adatok kivételével - közérdekű adatnak tekintendőek.
Hozzátette: ezért azt kéri Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökétől, hogy a hatóság kezdjen titokfelügyeleti eljárást, tisztázva, indokolt és törvényes volt-e a titkosítás.
Az LMP-s Szél Bernadett csütörtökön közölte, a NAIH-hoz fordul, azt kérve, vizsgálják felül a paksi bővítés szerződéseinek titkosítását, mert arról az ellenzéki párt szerint törvényesen nem rendelkezhettek.
MTI
Hozzászólások