Rétvári: a jog az erkölcs nélkül nem létezhet
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a jog az erkölcs nélkül nem létezhet.
Rétvári Bence a Konrad Adenauer Stiftung és a Kommunizmus Bűnei Alapítvány Jog és kommunizmus címmel szerdán a fővárosban rendezett tanácskozásán kiemelte: a kommunizmus idején az emberek lelkiállapota és az eljárásjogbeli megnevezés ugyanaz volt, a félelem.
A jogot és az erkölcsöt kettéválasztották, a jogot erkölcstelenítették és ezzel az államot elembertelenítették - fogalmazott, hozzátéve: ezzel szemben a kereszténydemokraták azt vallják, a jog az erkölcs nélkül nem létezhet.
Ha egy jogrendszer elkezdi az erkölcsöt tagadni, akkortól onnantól embertelenné válik az állam, s így válhatott akkoriban az igazságszolgáltatás jogszolgáltatássá. Nagy kísértés volt a posztkommunizmus időszakában, hogy ebbe beletörődjön a társadalom, ezért is volt fontos az utóbbi időszak törvényalkotása - mondta az államtitkár.
Példaként említette devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt, amelyben előkerült és rögzítették a tisztesség fogalmát is. A jogalkotóknak az is a feladatuk, hogy a jog és erkölcs között az egészséges kapcsolatot fenntartsák - hangsúlyozta az államtitkár.
Rétvári Bence rámutatott: nekik, kereszténydemokratáknak alapértékük az antikommunizmus, a diktatúra-ellenesség és a demokrácia. Nincs és nem is lehet más választásuk - fogalmazott.
Hozzátette: a kommunizmus mindent tagadott az emberben, ami emberi, s ezért volt útjában a jogászság is, akikben a korábbi rend kiszolgálóit látták. Meghaladandónak tartották a jogászságot, megpróbálták lecserélni, vagy átformálni őket - fejtette ki a parlamenti államtitkár, aki szerint a képzés is technokrata stílusú volt.
Rétvári Bence kitért a közjogi szervezet átalakítására, a parlamenti formák kiüresítésére, és azt mondta: a rendőrség olyan korlátlan hatalommal bírt, ami demokráciában nem elfogadható. A magánviszonyokat és a magántulajdont sem tisztelte a kommunista államhatalom, az ügyvédeket munkaközösségekbe kényszerítették a jobb kontroll érdekében - sorolta.
Az államtitkár rámutatott: hazánkban nem egyik pillanatról a másikra omlott össze a kommunista államhatalom, hosszabb konszolidációra volt szükség, a korábbi konstrukcióból és szemléletből sok minden tovább élt. Ez a jogászok és a jogot kereső polgárok számára is óriási kihívást jelentett, ezt ki kellett gyomlálni.
Az elmúlt négy évben az új alaptörvény, a polgári- és büntetőtörvénykönyv elfogadásával véget ért a posztkommunista jogalkalmazási időszak, és teljes egészében átalakult jogállami demokratikus berendezkedéssé a közjog- és magánjog. Ehhez azonban több mint két évtizedre volt szükség a rendszerváltozás után - állapította meg.
Eötvös Péter, az alapítvány elnöke azt mondta: az a céljuk, hogy negyven éven át tartó elhallgatással dezinformált magyar embereket valós információkkal közelebb hozzák a valódi történelemhez.
Rámutatott: az, hogy munkájukkal jó úton járnak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt időszakban kormányzati segítséggel négy új intézet is létrejött e területen.
A kommunista propaganda, amely ma is érezteti hatását, nemcsak a társadalmat, az egyes embereket nyomta el, bénította meg, hanem igyekezett egyes szakmákat kiszorítani, vagy az elnyomó rendszer gépezetévé tenni. Közéjük tartoztak a jogászok is - hangsúlyozta.
Frank Spengler, az alapítvány magyarországi képviselet-vezetője azt mondta: a kommunista diktatúrával és a következményeivel való szembenézés világszerte fontos feladat.
Hozzátette: a felelős európai emlékezetkultúra támogatása kiemelt jelentőségű, és azt szeretnék, ha érthetően meg tudnák mutatni, milyen alattomosan furakodott be a diktatúra az emberek hétköznapjaiba. Mindezt feldolgozni és továbbadni a következő generációnak Magyarországon is fontos feladat. Soha többé nem lehet Európában diktatúra és elnyomás - hangoztatta.
MTI
Rétvári Bence a Konrad Adenauer Stiftung és a Kommunizmus Bűnei Alapítvány Jog és kommunizmus címmel szerdán a fővárosban rendezett tanácskozásán kiemelte: a kommunizmus idején az emberek lelkiállapota és az eljárásjogbeli megnevezés ugyanaz volt, a félelem.A jogot és az erkölcsöt kettéválasztották, a jogot erkölcstelenítették és ezzel az államot elembertelenítették - fogalmazott, hozzátéve: ezzel szemben a kereszténydemokraták azt vallják, a jog az erkölcs nélkül nem létezhet.
Ha egy jogrendszer elkezdi az erkölcsöt tagadni, akkortól onnantól embertelenné válik az állam, s így válhatott akkoriban az igazságszolgáltatás jogszolgáltatássá. Nagy kísértés volt a posztkommunizmus időszakában, hogy ebbe beletörődjön a társadalom, ezért is volt fontos az utóbbi időszak törvényalkotása - mondta az államtitkár.
Példaként említette devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt, amelyben előkerült és rögzítették a tisztesség fogalmát is. A jogalkotóknak az is a feladatuk, hogy a jog és erkölcs között az egészséges kapcsolatot fenntartsák - hangsúlyozta az államtitkár.
Rétvári Bence rámutatott: nekik, kereszténydemokratáknak alapértékük az antikommunizmus, a diktatúra-ellenesség és a demokrácia. Nincs és nem is lehet más választásuk - fogalmazott.
Hozzátette: a kommunizmus mindent tagadott az emberben, ami emberi, s ezért volt útjában a jogászság is, akikben a korábbi rend kiszolgálóit látták. Meghaladandónak tartották a jogászságot, megpróbálták lecserélni, vagy átformálni őket - fejtette ki a parlamenti államtitkár, aki szerint a képzés is technokrata stílusú volt.
Rétvári Bence kitért a közjogi szervezet átalakítására, a parlamenti formák kiüresítésére, és azt mondta: a rendőrség olyan korlátlan hatalommal bírt, ami demokráciában nem elfogadható. A magánviszonyokat és a magántulajdont sem tisztelte a kommunista államhatalom, az ügyvédeket munkaközösségekbe kényszerítették a jobb kontroll érdekében - sorolta.
Az államtitkár rámutatott: hazánkban nem egyik pillanatról a másikra omlott össze a kommunista államhatalom, hosszabb konszolidációra volt szükség, a korábbi konstrukcióból és szemléletből sok minden tovább élt. Ez a jogászok és a jogot kereső polgárok számára is óriási kihívást jelentett, ezt ki kellett gyomlálni.
Az elmúlt négy évben az új alaptörvény, a polgári- és büntetőtörvénykönyv elfogadásával véget ért a posztkommunista jogalkalmazási időszak, és teljes egészében átalakult jogállami demokratikus berendezkedéssé a közjog- és magánjog. Ehhez azonban több mint két évtizedre volt szükség a rendszerváltozás után - állapította meg.
Eötvös Péter, az alapítvány elnöke azt mondta: az a céljuk, hogy negyven éven át tartó elhallgatással dezinformált magyar embereket valós információkkal közelebb hozzák a valódi történelemhez.
Rámutatott: az, hogy munkájukkal jó úton járnak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt időszakban kormányzati segítséggel négy új intézet is létrejött e területen.
A kommunista propaganda, amely ma is érezteti hatását, nemcsak a társadalmat, az egyes embereket nyomta el, bénította meg, hanem igyekezett egyes szakmákat kiszorítani, vagy az elnyomó rendszer gépezetévé tenni. Közéjük tartoztak a jogászok is - hangsúlyozta.
Frank Spengler, az alapítvány magyarországi képviselet-vezetője azt mondta: a kommunista diktatúrával és a következményeivel való szembenézés világszerte fontos feladat.
Hozzátette: a felelős európai emlékezetkultúra támogatása kiemelt jelentőségű, és azt szeretnék, ha érthetően meg tudnák mutatni, milyen alattomosan furakodott be a diktatúra az emberek hétköznapjaiba. Mindezt feldolgozni és továbbadni a következő generációnak Magyarországon is fontos feladat. Soha többé nem lehet Európában diktatúra és elnyomás - hangoztatta.
MTI
Hozzászólások