Szájer: az alaptörvény az állam mindennapi működésének biztos alapja
Nem vált be a kritikusok jóslata, az alaptörvény nemcsak méltó szövegű dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a nemzet mindennapi működésének biztos alapja is - mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) képviselője hétfőn, az Országházban.
Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az EP-képviselő hangsúlyozta: az alaptörvény elfogadása volt az országépítő munka első lépése, és e folyamat eredményei ma már egyre többeknek láthatók.
Szájer József úgy fogalmazott, ma Magyarország "a világ és Európa viharos tengerén" biztos sziget, ahol az állam nem adta fel kötelességét, hogy megvédje polgárait. Az elmúlt időben megtelt értelemmel és jelentéssel az alkotmány új eszméje, hogy az államnak a polgárokat kell szolgálnia - vélekedett.
Úgy látja, a magyar állam működőképes, ellátja minden, a polgárok által ráruházott funkcióját, garantálja a polgárok biztonságát és gyarapodását, valamint védi a kisebbségek jogait is. Minderre a kritikusok államai korántsem képesek - fűzte hozzá.
Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy a magyar szuverenitás és az uniós intézmények viszonyát is rendezni kellett, és a magyar alaptörvény azon kevés alkotmányok egyike, amelyek az uniós csatlakozás után jöttek létre.
A kiindulópont az volt, hogy a tagállammá válással Magyarország nem adja fel a szuverenitást, nem ruházza át azt másra, az uniós intézmények jogkörei úgy jönnek létre, hogy a tagállamok bizonyos jogköröket ezen intézmények által gyakorolnak - magyarázta. Hozzátette: így az európai szuverenitás "járulékos jellegű", és nem kerekedhet a magyar főhatalom fölé.
Szájer József kiemelte: az alaptörvény mutatja, hogy a magyarok képesek arra, hogy akár járatlan terepeken is utat vágjanak. Beszéde végén pedig azt javasolta a kritikusoknak, hogy olvassák el végre az alkotmányt, "hátha még tanulhatnak is belőle".
Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek végre van morális töltete, a nemzeti hitvallás megemlékezik a magyar történelem erőt adó korszakairól, kiemeli a család értékét és a kereszténység értékeit, egyúttal hitet tesz a vallásszabadság és a diszkrimináció ellen.
Emlékeztetett: 2011-ben volt a magyar soros EU-elnökség is, és érkeztek olyan bírálatok, hogy nem szerencsés pont ekkor alkotmányozni. Valóban nem volt alkotmányozási kényszer, de adott volt a lehetőség, adott volt egy pártszövetség példa nélküli felhatalmazása, amely hatalmas elvárásokat és felelősséget is jelentett - mondta.
A volt államfő szerint szomorú, hogy ellenzéki politikusok távolmaradtak az alkotmányozástól, nagy horderejű döntések meghozatalától, mert az emberek azért választották meg őket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ország sorsának jobbra fordításáért.
Schmitt Pál úgy látja, az alaptörvény értéktartalommal rendelkezik, lehetőséget ad a magyarság megújulására, a nemzet egyesítésére.
MTI
Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az EP-képviselő hangsúlyozta: az alaptörvény elfogadása volt az országépítő munka első lépése, és e folyamat eredményei ma már egyre többeknek láthatók.
Szájer József úgy fogalmazott, ma Magyarország "a világ és Európa viharos tengerén" biztos sziget, ahol az állam nem adta fel kötelességét, hogy megvédje polgárait. Az elmúlt időben megtelt értelemmel és jelentéssel az alkotmány új eszméje, hogy az államnak a polgárokat kell szolgálnia - vélekedett.
Úgy látja, a magyar állam működőképes, ellátja minden, a polgárok által ráruházott funkcióját, garantálja a polgárok biztonságát és gyarapodását, valamint védi a kisebbségek jogait is. Minderre a kritikusok államai korántsem képesek - fűzte hozzá.
Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy a magyar szuverenitás és az uniós intézmények viszonyát is rendezni kellett, és a magyar alaptörvény azon kevés alkotmányok egyike, amelyek az uniós csatlakozás után jöttek létre.
A kiindulópont az volt, hogy a tagállammá válással Magyarország nem adja fel a szuverenitást, nem ruházza át azt másra, az uniós intézmények jogkörei úgy jönnek létre, hogy a tagállamok bizonyos jogköröket ezen intézmények által gyakorolnak - magyarázta. Hozzátette: így az európai szuverenitás "járulékos jellegű", és nem kerekedhet a magyar főhatalom fölé.
Szájer József kiemelte: az alaptörvény mutatja, hogy a magyarok képesek arra, hogy akár járatlan terepeken is utat vágjanak. Beszéde végén pedig azt javasolta a kritikusoknak, hogy olvassák el végre az alkotmányt, "hátha még tanulhatnak is belőle".
Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek végre van morális töltete, a nemzeti hitvallás megemlékezik a magyar történelem erőt adó korszakairól, kiemeli a család értékét és a kereszténység értékeit, egyúttal hitet tesz a vallásszabadság és a diszkrimináció ellen.
Emlékeztetett: 2011-ben volt a magyar soros EU-elnökség is, és érkeztek olyan bírálatok, hogy nem szerencsés pont ekkor alkotmányozni. Valóban nem volt alkotmányozási kényszer, de adott volt a lehetőség, adott volt egy pártszövetség példa nélküli felhatalmazása, amely hatalmas elvárásokat és felelősséget is jelentett - mondta.
A volt államfő szerint szomorú, hogy ellenzéki politikusok távolmaradtak az alkotmányozástól, nagy horderejű döntések meghozatalától, mert az emberek azért választották meg őket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ország sorsának jobbra fordításáért.
Schmitt Pál úgy látja, az alaptörvény értéktartalommal rendelkezik, lehetőséget ad a magyarság megújulására, a nemzet egyesítésére.
MTI
Hozzászólások