Szakértő: Törökországnak nagyon stabil a helyzete az alkudozáshoz
Törökországnak nagyon stabil a helyzete az unióval szembeni alkudozáshoz, mert bármikor újra átengedheti Európa felé a migránsokat, a NATO-ból való esetleges kizárását pedig az Egyesült Államok megakadályozná - mondta Földi László titkosszolgálati szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
A szakértő közölte: Európa katonai védelmét a NATO biztosítja, a NATO katonai erejének 90 százalékát azonban az Egyesült Államok és Törökország hadereje teszi ki. Törökország "nem biztos, hogy egy erős, Európát védő NATO-ban érdekelt", ezért el kell gondolkodni azon, hogy Európa képes-e önállóan védekezni e két ország nélkül - tette hozzá.
Kiemelte: ha Törökország nem tudja elérni a céljait az unióval folytatott tárgyalásokon, nincs más dolga, mint újra hagyni, hogy rajta keresztül a migránsok Európába utazzanak, sőt ösztönözheti is ezt. A NATO megfenyegethetné Törökországot azzal, hogy ha nem tartja be a szövetség alapokmányában foglaltakat, akkor kizárják.
Ezt azonban az Egyesült Államok nem hagyná, mert stratégiai érdeke, hogy bázisai lehessenek az országban a közel-keleti térség, illetve Oroszország miatt. Törökország tehát nagyon stabil helyzetben van, és Recep Tayyip Erdogan török államfő ezzel él vissza az alkudozás során - vonta le a következtetést Földi László.
A szakértőt arról is kérdezték, hogy Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Timesban megjelent vasárnapi közös cikkében Nagy-Britannia unióból való kiválásának európai biztonsági kockázatáról írt. Földi László megerősítette: Európa védelmi képessége gyengülni fog, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból.
Hozzátette, az lenne az unió érdeke a terrorizmus elleni harcban, hogy a titkosszolgálatok minél jobban együttműködjenek. Azonban minél több a stratégiai politikai ellentét az országok között, ez az együttműködés annál gyengébb, hiszen akkor a titkosszolgálatok egymás, illetve egymás országai ellen is kémkednek.
MTI
A szakértő közölte: Európa katonai védelmét a NATO biztosítja, a NATO katonai erejének 90 százalékát azonban az Egyesült Államok és Törökország hadereje teszi ki. Törökország "nem biztos, hogy egy erős, Európát védő NATO-ban érdekelt", ezért el kell gondolkodni azon, hogy Európa képes-e önállóan védekezni e két ország nélkül - tette hozzá.
Kiemelte: ha Törökország nem tudja elérni a céljait az unióval folytatott tárgyalásokon, nincs más dolga, mint újra hagyni, hogy rajta keresztül a migránsok Európába utazzanak, sőt ösztönözheti is ezt. A NATO megfenyegethetné Törökországot azzal, hogy ha nem tartja be a szövetség alapokmányában foglaltakat, akkor kizárják.
Ezt azonban az Egyesült Államok nem hagyná, mert stratégiai érdeke, hogy bázisai lehessenek az országban a közel-keleti térség, illetve Oroszország miatt. Törökország tehát nagyon stabil helyzetben van, és Recep Tayyip Erdogan török államfő ezzel él vissza az alkudozás során - vonta le a következtetést Földi László.
A szakértőt arról is kérdezték, hogy Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Timesban megjelent vasárnapi közös cikkében Nagy-Britannia unióból való kiválásának európai biztonsági kockázatáról írt. Földi László megerősítette: Európa védelmi képessége gyengülni fog, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból.
Hozzátette, az lenne az unió érdeke a terrorizmus elleni harcban, hogy a titkosszolgálatok minél jobban együttműködjenek. Azonban minél több a stratégiai politikai ellentét az országok között, ez az együttműködés annál gyengébb, hiszen akkor a titkosszolgálatok egymás, illetve egymás országai ellen is kémkednek.
MTI
Hozzászólások