Szijjártó: az EU és Oroszország pragmatikus együttműködésére van szükség
Az EU és Oroszország együttműködésének pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen képzelhető el - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, miután orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalt. Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta: Magyarország fontos partnere Oroszországnak, a két ország együttműködése pragmatikus, és jó lehetőségeket kínál.
A magyar tárcavezető értékelése szerint az európai gazdaság és versenyképesség javulásához, megerősödéséhez az orosz természeti erőforrások és az európai magasan fejlett technológiák párosítására van szükség.
Véleménye szerint a globális kihívásokra csak akkor van megoldás, ha megállapodás jön létre a transzatlanti közösség és Oroszország között, így sikerült tető alá hozni például az iráni nukleáris megállapodást. Mivel alighanem a jövőben is lesznek komoly globális kihívások, fenn kell tartani a pragmatikus és ésszerű együttműködés lehetőségét - mutatott rá.
Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország és Oroszország közös célja a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenési ütemének lassítása, megállítása, majd a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növekedési pályára állítása. A magyar-orosz kereskedelmi forgalom tavaly 47 százalékkal csökkent, idén eddig 25 százalékkal, magyar vállalatok pedig 4,5 milliárd dollár exportveszteséget szenvedtek el - emlékeztetett.
Mint mondta, ezért fokozzák a regionális együttműködést, a jövő héten újabb orosz megyével kötnek gazdasági együttműködési megállapodást. Emellett ösztönzik magyar vállalatok beruházásait Oroszországban, így Moszkva mellett hamarosan magyar húsüzem nyílik, egy takarmánygyár is létesül, a Richter gyógyszergyár pedig készen áll arra, hogy teljes gyártási folyamatba kezdjen Oroszországban. Kérdésre azt is elmondta: a felek arról is megállapodhatnak, hogy egy magyar cég is részt vehet az oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának építésében.
A magyar külügyminiszter az energiabiztonságról szólva a diverzifikáció jelentőségét és Oroszország meghatározó szerepét hangsúlyozta a régió és Magyarország energiaellátásában. Mivel a diverzifikációt nehezíti, hogy Románia és Horvátország nem tesz eleget a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a gázforgalmazást a hálózatok összekapcsolását biztosító interkonnektorokon keresztül, Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megállapodott a gázbeszerzési szerződések meghosszabbításáról.
Kedvező fejleménynek ítélte azt is, hogy nemrég ismét összeült a NATO-Oroszország Tanács, hozzátéve, hasonló egyeztetésre lenne szükség a júliusi varsói NATO-csúcs előtt is.
Szergej Lavrov a sajtótájékoztatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a kétoldalú áruforgalom csökkenését, a Paks 2 projektre pedig Moszkva hosszú távú, stratégiai beruházásként tekint. A projekt megvalósítása hozzájárul Magyarország energiabiztonságához és gazdasági fejlődéséhez - vélekedett.
Az orosz külügyminiszter üdvözölte magyar vállalatok sikeres oroszországi működését, és azt is, hogy Magyarországon több orosz vállalat tevékenykedik.
Mint mondta, a megbeszélésen szó volt a migrációról, a terrorizmus elleni küzdelemről és Ukrajnáról is. Ukrajnáról szólva Szergej Lavrov felidézte, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nemrég úgy nyilatkozott: nincs stratégiai partnerség Oroszország és az EU között, ehhez a minszki megállapodások végrehajtása lenne szükséges, viszont nemcsak Oroszországnak, hanem Ukrajnának is eleget kell tennie a megállapodásban foglaltaknak. Vagyis az EU és Oroszország stratégiai partnersége Kijeven múlik, amely nem érdekelt ebben az együttműködésben - magyarázta az orosz külügyminiszter.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország is azt szorgalmazza: minden fél tartsa be a minszki megállapodásokat. Az orosz tárcavezető egy az uniós szankciókra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: a korlátozásokat figyelembe véve tervezik meg a gazdaságpolitikájukat. "Csak a saját erőnkre számíthatunk" - jelentette ki.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont szerint az uniós szankciókról nem lehet "fű alatt" dönteni. A szankciók felülvizsgálata nem lehet automatikus procedúra, hanem a lehető legmagasabb szinten, azaz a tagállamok vezetőinek kell megvitatniuk - mondta.
Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre arról is beszélt, hogy "senkinek sem kell aggódnia" Szergej Lavrov budapesti látogatása miatt, "pláne nem a szövetségeseinknek", ahogyan Magyarország sem aggódik, amikor más európai országok egyeztetnek Oroszországgal.
Mindkét miniszter sürgette, hogy az Európai Bizottság objektíven véleményezze az energetikai beruházásokat. A magyar miniszter közölte: a bizottság kifogásolta a Déli Áramlatot, az Északi Áramlat 2 tervet viszont támogatja, holott mindkettő megkerüli Ukrajnát, viszont a projektben más vállalatok vesznek részt.
MTI
A magyar tárcavezető értékelése szerint az európai gazdaság és versenyképesség javulásához, megerősödéséhez az orosz természeti erőforrások és az európai magasan fejlett technológiák párosítására van szükség.
Véleménye szerint a globális kihívásokra csak akkor van megoldás, ha megállapodás jön létre a transzatlanti közösség és Oroszország között, így sikerült tető alá hozni például az iráni nukleáris megállapodást. Mivel alighanem a jövőben is lesznek komoly globális kihívások, fenn kell tartani a pragmatikus és ésszerű együttműködés lehetőségét - mutatott rá.
Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország és Oroszország közös célja a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenési ütemének lassítása, megállítása, majd a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növekedési pályára állítása. A magyar-orosz kereskedelmi forgalom tavaly 47 százalékkal csökkent, idén eddig 25 százalékkal, magyar vállalatok pedig 4,5 milliárd dollár exportveszteséget szenvedtek el - emlékeztetett.
Mint mondta, ezért fokozzák a regionális együttműködést, a jövő héten újabb orosz megyével kötnek gazdasági együttműködési megállapodást. Emellett ösztönzik magyar vállalatok beruházásait Oroszországban, így Moszkva mellett hamarosan magyar húsüzem nyílik, egy takarmánygyár is létesül, a Richter gyógyszergyár pedig készen áll arra, hogy teljes gyártási folyamatba kezdjen Oroszországban. Kérdésre azt is elmondta: a felek arról is megállapodhatnak, hogy egy magyar cég is részt vehet az oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának építésében.
A magyar külügyminiszter az energiabiztonságról szólva a diverzifikáció jelentőségét és Oroszország meghatározó szerepét hangsúlyozta a régió és Magyarország energiaellátásában. Mivel a diverzifikációt nehezíti, hogy Románia és Horvátország nem tesz eleget a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a gázforgalmazást a hálózatok összekapcsolását biztosító interkonnektorokon keresztül, Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megállapodott a gázbeszerzési szerződések meghosszabbításáról.
Kedvező fejleménynek ítélte azt is, hogy nemrég ismét összeült a NATO-Oroszország Tanács, hozzátéve, hasonló egyeztetésre lenne szükség a júliusi varsói NATO-csúcs előtt is.
Szergej Lavrov a sajtótájékoztatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a kétoldalú áruforgalom csökkenését, a Paks 2 projektre pedig Moszkva hosszú távú, stratégiai beruházásként tekint. A projekt megvalósítása hozzájárul Magyarország energiabiztonságához és gazdasági fejlődéséhez - vélekedett.
Az orosz külügyminiszter üdvözölte magyar vállalatok sikeres oroszországi működését, és azt is, hogy Magyarországon több orosz vállalat tevékenykedik.
Mint mondta, a megbeszélésen szó volt a migrációról, a terrorizmus elleni küzdelemről és Ukrajnáról is. Ukrajnáról szólva Szergej Lavrov felidézte, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nemrég úgy nyilatkozott: nincs stratégiai partnerség Oroszország és az EU között, ehhez a minszki megállapodások végrehajtása lenne szükséges, viszont nemcsak Oroszországnak, hanem Ukrajnának is eleget kell tennie a megállapodásban foglaltaknak. Vagyis az EU és Oroszország stratégiai partnersége Kijeven múlik, amely nem érdekelt ebben az együttműködésben - magyarázta az orosz külügyminiszter.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország is azt szorgalmazza: minden fél tartsa be a minszki megállapodásokat. Az orosz tárcavezető egy az uniós szankciókra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: a korlátozásokat figyelembe véve tervezik meg a gazdaságpolitikájukat. "Csak a saját erőnkre számíthatunk" - jelentette ki.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont szerint az uniós szankciókról nem lehet "fű alatt" dönteni. A szankciók felülvizsgálata nem lehet automatikus procedúra, hanem a lehető legmagasabb szinten, azaz a tagállamok vezetőinek kell megvitatniuk - mondta.
Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre arról is beszélt, hogy "senkinek sem kell aggódnia" Szergej Lavrov budapesti látogatása miatt, "pláne nem a szövetségeseinknek", ahogyan Magyarország sem aggódik, amikor más európai országok egyeztetnek Oroszországgal.
Mindkét miniszter sürgette, hogy az Európai Bizottság objektíven véleményezze az energetikai beruházásokat. A magyar miniszter közölte: a bizottság kifogásolta a Déli Áramlatot, az Északi Áramlat 2 tervet viszont támogatja, holott mindkettő megkerüli Ukrajnát, viszont a projektben más vállalatok vesznek részt.
MTI
Hozzászólások