Szijjártó: Közép-Európa az európai növekedés motorjává válhat
Mint mondta, lengyel kollégájával egyetértettek abban, hogy a világban zajló, az amerikai külpolitika megváltozásából, a Brexitből adódó nagyon komoly változások azt indokolják, hogy még szorosabbra fűzzék a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország - V4) együttműködését.
Az említett változások azt a lehetőséget kínálják Közép-Európának, hogy "még inkább az európai növekedés motorjává váljon", és a világgazdaságban is "stabil tényező legyen, mely komoly vonzerőt jelent azoknak a vállalatoknak, melyek az új, modern, digitális gazdasági korszakban biztonságos és dinamikus helyet keresnek beruházásaikhoz". Ezért egész Közép-Európának érdeke a még szorosabb regionális gazdasági együttműködés - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva a miniszter rámutatott: Lengyelország a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, az idei év első nyolc hónapjában újabb 7 százalékkal növekedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom, a Lengyelországba irányuló magyar export pedig ebben az időszakban 13 százalékkal nőtt. A kétoldalú kereskedelmi forgalom az év végére várhatóan meg fogja haladni a 8 milliárd eurót. Szijjártó Péter elmondta, Waszczykowskival arról is egyeztettek, hogy a jelentős magyar gazdasági szereplők - például a Mol vagy a Richter Gedeon vállalat - hogyan tudnák növelni lengyel piaci jelenlétüket. Az egyeztetés során Waszczykowskival "megerősítették együttműködésüket arra vonatkozóan is, hogy az Európai Uniónak reformokra van szüksége" - mondta el Szijjártó.
Szijjártó Péter megköszönte Waszczykowskinak, hogy Lengyelország idén csatlakozott Magyarországhoz az Európai Bíróságnál elindított kvótaperben. Arról biztosította őt, hogy "akárhogyan is alakul a Varsóval szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus", Magyarország ebben az ügyben "semmiféle korlátozó intézkedést nem fog támogatni", sőt "hangosan tiltakozni fog, és ellene fog szavazni, ha bármilyen ilyen kezdeményezés előkerül". A két külügyminiszter kedden több kétoldalú megállapodást kötött, ezek közül Szijjártó Péter kiemelte a nagykövetségek ingatlanjaira vonatkozó szerződést, mely - mint fogalmazott - egy "hosszú évek óta zajló jogi vitának vet véget". A megállapodás értelmében a varsói magyar nagykövetség a magyar, a budapesti lengyel nagykövetség pedig a lengyel állam tulajdonába kerül. Egy másik megállapodás értelmében a pristinai magyar nagykövetség látja el majd Varsó vízumügyi képviseletét Koszovóban.
Szijjártó megerősítette: Magyarország támogatja Varsó pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági helyére a 2018-2019-es időszakra. Megköszönte Waszczykowskinak, hogy Varsó támogatta Magyarország beválasztását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. A magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden részt vesz a V4-ek és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek találkozóján Varsóban. A Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai uniós főképviselő részvételével tartandó egyeztetésen a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei is részt vesznek. A találkozón a Nyugat-Balkán EU-integrációjáról tárgyalnak, napirenden szerepel a migráció, az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések és a szervezett bűnözés kérdése is.
MTI
Az említett változások azt a lehetőséget kínálják Közép-Európának, hogy "még inkább az európai növekedés motorjává váljon", és a világgazdaságban is "stabil tényező legyen, mely komoly vonzerőt jelent azoknak a vállalatoknak, melyek az új, modern, digitális gazdasági korszakban biztonságos és dinamikus helyet keresnek beruházásaikhoz". Ezért egész Közép-Európának érdeke a még szorosabb regionális gazdasági együttműködés - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva a miniszter rámutatott: Lengyelország a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, az idei év első nyolc hónapjában újabb 7 százalékkal növekedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom, a Lengyelországba irányuló magyar export pedig ebben az időszakban 13 százalékkal nőtt. A kétoldalú kereskedelmi forgalom az év végére várhatóan meg fogja haladni a 8 milliárd eurót. Szijjártó Péter elmondta, Waszczykowskival arról is egyeztettek, hogy a jelentős magyar gazdasági szereplők - például a Mol vagy a Richter Gedeon vállalat - hogyan tudnák növelni lengyel piaci jelenlétüket. Az egyeztetés során Waszczykowskival "megerősítették együttműködésüket arra vonatkozóan is, hogy az Európai Uniónak reformokra van szüksége" - mondta el Szijjártó.
Szijjártó Péter megköszönte Waszczykowskinak, hogy Lengyelország idén csatlakozott Magyarországhoz az Európai Bíróságnál elindított kvótaperben. Arról biztosította őt, hogy "akárhogyan is alakul a Varsóval szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus", Magyarország ebben az ügyben "semmiféle korlátozó intézkedést nem fog támogatni", sőt "hangosan tiltakozni fog, és ellene fog szavazni, ha bármilyen ilyen kezdeményezés előkerül". A két külügyminiszter kedden több kétoldalú megállapodást kötött, ezek közül Szijjártó Péter kiemelte a nagykövetségek ingatlanjaira vonatkozó szerződést, mely - mint fogalmazott - egy "hosszú évek óta zajló jogi vitának vet véget". A megállapodás értelmében a varsói magyar nagykövetség a magyar, a budapesti lengyel nagykövetség pedig a lengyel állam tulajdonába kerül. Egy másik megállapodás értelmében a pristinai magyar nagykövetség látja el majd Varsó vízumügyi képviseletét Koszovóban.
Szijjártó megerősítette: Magyarország támogatja Varsó pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági helyére a 2018-2019-es időszakra. Megköszönte Waszczykowskinak, hogy Varsó támogatta Magyarország beválasztását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. A magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden részt vesz a V4-ek és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek találkozóján Varsóban. A Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai uniós főképviselő részvételével tartandó egyeztetésen a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei is részt vesznek. A találkozón a Nyugat-Balkán EU-integrációjáról tárgyalnak, napirenden szerepel a migráció, az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések és a szervezett bűnözés kérdése is.
MTI
Hozzászólások