Tízmillióval támogatja a főváros a növénytelepítést a Gergely-bánya területére
A testület 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta a javaslatot. A X. kerületben a Gergely utca, a Sibrik Miklós út, a Harmat utca és a Noszlopy út által határolt, mintegy 26 hektár nagyságú területen helyezkedik el az úgynevezett Gergely-bánya, ahol az 1900-as évek elejétől termeltek ki agyagot, a bányaművelést 1992-ben befejezték.
A felhagyott bányarészeket az 1950-es évektől építési és kommunális hulladékkal töltötték fel, 1989-től engedélyezetten csak úgynevezett inert (építési, bontási) hulladékot rakhattak le itt.
A bányaművelés felhagyása után 2004 végéig folyt rekultiváció. A terület jelentős része alatt található kommunális hulladék bomlásának következtében gázképződés tapasztalható, míg a talaj- és esővizek által a lerakott hulladékból kioldott szennyezőanyagok a határértéket jelentősen meghaladó mértékben csurgalékvíz-szennyezést okoznak. Emiatt a területen határozatlan idejű építési tilalom áll fenn, a hasznosítás lehetősége rendkívül korlátozott.
Folyamatos gáz- és talajvíz-monitoringozást kell végezni, továbbá a bányapillérre épített néhány ház védelmében folyamatosan gázelszívót kell üzemeltetni. A kőbányai önkormányzat folyamatosan, évente 100-120 millió forintot kénytelen a terület őrzésére, a gázelszívó rendszer üzemeltetésére, a környezetvédelmi monitoringozásra, valamint a növényzet ápolására, bővítésére fordítani.
A támogatást megadását az előterjesztők azzal indokolták, hogy az egykori bánya területére mintegy negyven éven át hordott hulladék nemcsak a kerületből, hanem Budapest egész területéről érkezett. A kerületi önkormányzat terve szerint 393 lombos fát, 122 örökzöld fát és 715 cserjét ültetnek majd el.
MTI
A felhagyott bányarészeket az 1950-es évektől építési és kommunális hulladékkal töltötték fel, 1989-től engedélyezetten csak úgynevezett inert (építési, bontási) hulladékot rakhattak le itt.
A bányaművelés felhagyása után 2004 végéig folyt rekultiváció. A terület jelentős része alatt található kommunális hulladék bomlásának következtében gázképződés tapasztalható, míg a talaj- és esővizek által a lerakott hulladékból kioldott szennyezőanyagok a határértéket jelentősen meghaladó mértékben csurgalékvíz-szennyezést okoznak. Emiatt a területen határozatlan idejű építési tilalom áll fenn, a hasznosítás lehetősége rendkívül korlátozott.
Folyamatos gáz- és talajvíz-monitoringozást kell végezni, továbbá a bányapillérre épített néhány ház védelmében folyamatosan gázelszívót kell üzemeltetni. A kőbányai önkormányzat folyamatosan, évente 100-120 millió forintot kénytelen a terület őrzésére, a gázelszívó rendszer üzemeltetésére, a környezetvédelmi monitoringozásra, valamint a növényzet ápolására, bővítésére fordítani.
A támogatást megadását az előterjesztők azzal indokolták, hogy az egykori bánya területére mintegy negyven éven át hordott hulladék nemcsak a kerületből, hanem Budapest egész területéről érkezett. A kerületi önkormányzat terve szerint 393 lombos fát, 122 örökzöld fát és 715 cserjét ültetnek majd el.
MTI
Hozzászólások